Klasszikus

Téli esték Brahmsszal

2013.12.06. 14:22
Ajánlom
Brahms születésének 180. évfordulójára a Nemzeti Filharmonikusok a komponista szinte valamennyi szimfonikus alkotását műsorra tűzik négy hangversenyen. Az első koncert 2013. december 11-én lesz a Művészetek Palotájában Kocsis Zoltán vezényletével.

Az estét nyitó Akadémiai ünnepi nyitány abból az alkalomból született, hogy a zeneszerzőt díszdoktorrá avatta a Breslaui Egyetem: a mester - kis rábeszélésnek engedve - ezzel köszönte meg a nemes gesztust. Szerette a tréfát, és ennek zenéjében is szívesen hangot adott. Egyik levelében „janicsár-nyitány"-nak nevezte a darabot a 18. századi „törökös" zenékre utalva. A nyitány nagy létszámú zenekara ugyanis felvonultatja a „Janitscharenmusik" valamennyi jellegzetes kellékét: a nagydobot, a cintányérokat és a triangulumot is. Máshol pedig tréfásan így jellemezte új művét: „diákdalok nagyon vidám egyvelege Suppé modorában."

Az 1880-as évek végén Brahmsot három instrumentális terület foglalkoztatta: a zenekari hangzás, illetve a hegedű- és a csellóhang világa. Erről tanúskodnak az 1885 és 1887 között közvetlenül egymás után keletkezett művek: a 4. szimfónia (op. 98), az F-dúr csellószonáta (op. 99), az A-dúr hegedűszonáta (op.100) és a c-moll trió zongorára, hegedűre és csellóra (op.101). Mintha mindez csak előkészület lenne az összefoglaláshoz, az a-moll kettősversenyhez (op. 102): Brahms a szimfonikus forma végső konzekvenciáinak levonásával először a terepet készíti elő, majd a két szereplőt választja ki egy-egy szonátában saját hangszere, a zongora partnereként. Az utolsó fázisban még "laboratóriumi körülmények között", a zongora felügyelete mellett ereszti össze a hegedűt és a csellót, hogy aztán a szimfonikus forma keretein belül, immár "élesben" hozza össze a két hangszert. December 11-én a mű két szólistája Baráti Kristóf hegedű- és Perényi Miklós csellóművész lesz.   

A koncert második felében elhangzó 1. szimfónia megírására viszonylag későn határozta el magát a zeneszerző, és sokáig is dolgozott rajta. „Sosem fogok szimfóniát írni! El sem tudod képzelni, milyen érzés az, amikor az ember mögött egy Beethoven menetel" - vallotta meg korábban egy barátjának. Végül mégis megszületett az Első, ez az enciklopédikus mű, amely a négy szimfónia közül talán a legnagyobb vállalkozás, a kortársak - némi iróniával, persze - Beethoven Tizedikjének is nevezték. Az első tétel némely vonása a Sors-szimfóniára utal, a negyedik tételben pedig az Örömóda dallamával rokon, széles melódiát bont ki a zeneszerző, katartikus csúcsponttal megkoronázva a művet. Hanslick, az ismert osztrák zenekritikus minden fenntartása ellenére dicsérte az első szimfóniát: „a szimfonikus irodalom egyik legegyénibb és legcsodálatosabb zeneműve [...] Brahms új szimfóniája valami olyan, amire bármelyik nemzet büszke lenne, a gyümölcsöző tanulás, a mély gyönyörűség kifogyhatatlan forrása" - írta.

A sorozat következő hangversenyével december 18-án várja közönségét a zenekar. Akkor a Tragikus nyitány (op. 81) és a d-moll zongoraverseny (op. 15) mellett a 2. szimfóniát (D-dúr, op. 73) hallgathatják meg az érdeklődők. A versenymű zongoraszólamát a 2010-ben Junior Prima-díjjal kitüntett, 2013-ban pedig a Solti Foundation díját elnyert Fülei Balázs játssza.

Miután leküzdötte a szimfónia műfajával szembeni gátlásait, és Beethoven árnyékából kilépve megírta a monumentális 1. szimfóniát, Brahms rögtön nekikezdett a másodiknak. Ezt már egyetlen év leforgása alatt befejezte bécsi letelepedését követően, és a Bécsi Filharmonikus Zenekar mutatta be a győri születésű Hans Richter vezényletével. A zeneszerző egyik barátja azt írta, hogy ez a mű „tele van kék éggel, csobogó patakkal, napfénnyel és hűs árnyakkal", de a bukolikus szakaszokra utalva mások kifejezetten a bécsi erdő hangját vélték benne felfedezni, bécsi szimfóniának nevezve a művet.

A d-moll zongoraverseny első vázlatait Brahms akkor vetette papírra, amikor tudomást szerzett barátja és mentora, Robert Schumann öngyilkossági kísérletéről. A komponálás során később a zongoraszonáta formája is felmerült lehetséges  szerkezeti koncepcióként, végül vazonban ersenyműként öltött végleges formát a kompozíció. Brahms maga mutatta be Hannoverben 1858-ban, huszonöt évesen, de a fiatal titán kompozícióját a közönség kifütyülte, a kritika pedig elviselhetetlennek titulálta. Mára elfoglalta méltó helyét a többi Brahms-remekmű mellett, de kétségtelen, hogy a két zongoraverseny közül ez a kevésbé gyakran játszott.

A melankolikus, búskomor hangszínekben tobzódó Tragikus nyitány bő húsz évvel később keletkezett az életvidám és szellemes Akadémiai ünnepi nyitány párdarabjaként. Brahms így nyilatkozott e két műről: az egyik sír, a másik nevet. A nyitány elnevezés nem rejtett programot takar vagy valaminek a bevezetését, hanem önálló, fantáziaszerű zenekari alkotást, amely egy bizonyos karaktert, alaphangulatot jár körül, annak több oldalát is felmutatva.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Ingyen látható a Macskák londoni előadása az online térben

Bemutatásának 40. évfordulóján a The Show Must Go On Youtube-csatornája ingyenesen közvetíti Andrew Lloyd Webber kultikus darabját, a Macskákat.
Plusz

A b(m)űvész embersége – interjú a 110 éve született Rodolfo lányával, Gálvölgyi Judittal

Polgári neve Gross Dezső volt, de Rodolfoként ismerte meg a világ. „Vigyázat, csalok!”, mondta – és csalt. A többi már játék volt és szórakozás. Születésének 110. évfordulója alkalmából lánya, Gálvölgyi Judit segítségével idéztük föl a bűvész és édesapa legendás alakját.
Könyv

Felavatták Tandori Dezső és felesége síremlékét

A Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas és József Attila-díjas költő, író, műfordító és felesége, Tandori Ágnes síremlékét május 15-én avatták fel Budapesten, a Fiumei úti sírkertben.
Plusz

Itt a teljes program: magyar művészeket jelentett be a VeszprémFest

Véglegessé vált az idei VeszprémFest programja. A korábban már meghirdetett Tom Jones, Jazz+Az és VeszprémFest Classic koncertek mellett jön az LGT sztárjaival színpadra lépő Zenevonat, a 25 éves jubileumát ünneplő Cotton Club Singers, valamint a Concerto Budapest Snétberger Ferenc és Roby Lakatos közreműködésével.
Színház

Nyári színház négy helyszínen, visszatérnek A Pál utcai fiúk is

Komédiák, bohózatok, visszatérő színésznő, szerelem, mámor, Grund és stand up, mert ehhez van kedvünk. Idén nyáron a Vörösmarty Színház négy helyszínen várja közönségét.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Cziffra és Liszt műveket játszik a két zongoravirtuóz, Boris Berezovsky és Balázs János

Június 9-én Liszt Ferenc és Cziffra György szólózongora művei és négykezes átiratai hangoznak el Boris Berezovsky és Balázs János zongoraestjén. A Cziffra György-emlékév kiemelt eseményét a MOMkultban rendezik meg, melyet a közönség már élőben élvezhet.
Klasszikus hír

Magyar népdalt énekel Emma Kirkby a Kórusok Éjszakája jóvoltából

A Kórusok Éjszakája kórusfesztivál megálmodói a Csíkszerda Egyesület tagjai, akik a világhírű angol szopránnal, Emma Kirkbyvel készítenek közös videót, melyben a Csillagok, csillagok kezdetű magyar népdalt éneklik közösen.
Klasszikus gyász

Elhunyt Balassa Sándor zeneszerző, a nemzet művésze

Életének 87. évében, hosszan tartó betegség után elhunyt Balassa Sándor Erkel Ferenc- és Kossuth-díjas zeneszerző, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) egyik alapítója és rendes tagja – közölte az MTI-vel az MMA.
Klasszikus hír

A Budapesti Fesztiválzenekar emlékkoncertet tart a koronavírus áldozatainak emlékére

A május 26-i ingyenes emlékkoncertet a Budapest Kongresszusi Központban rendezik meg, ahol a Budapesti Fesztiválzenekar és egy erre az alkalomra összeálló kórus, Fischer Iván vezényletével Mozart Requiemjét adja elő. A koncertet aznap az RTL Klub-on is meg lehet tekinteni.
Klasszikus hír

Haydn és magyar nóta az Óbudai Danubia Zenekar online kínálatában

Az Óbudai Danubia Zenekar május 15-én a Best of BMC sorozat keretében Haydn műveit szólaltatja meg, míg május 22-én a magyar nóta értékeit felvillantva, Liszt Ferenc valamint Brahms művei mellett, Ott Rezső kifejezetten erre az alkalomra írt szimfonikus magyar nótacsokrát játssza.