Klasszikus

Tényleg a sors kopogtat a Beethoven-szimfónia elején?

2019.05.01. 15:50
Ajánlom
Ta-da-da-daaa. Beethoven V. szimfóniájának első ütemeit az is ismeri, aki a teljes művet nem. De hogyan ragadt hozzá az ismert anekdota a sorsról?

Beethoven V. szimfóniája, az 1808-ban komponált opusz 67-es c-moll a Sorsszimfónia melléknévvel vonult be a zenetörténetbe. A ragadványnevet valószínűleg Beethoven nem éppen szavahihetőségéről híres titkárának, Anton Schindlernek köszönhetjük, aki saját visszaemlékezése szerint rákérdezett a négyhangos motívumra a mesternél.

Ez a sors, amely az ajtón kopogtat

– felelte Beethoven.

„Anton Schindler homályos figura” – mondja Jens Dufner a bonni Beethoven-ház kutató asszisztense. Noha Beethovennel személyes ismeretséget ápolt, nem kell készpénznek venni a történeteit. „Életében egyre nagyobb és nagyobb erőfeszítéseket tett azért, hogy Beethovennel való kapcsolatát minél komolyabbnak állítsa be.”

Új Beethoven-múzeum nyílik Bécsben

Beethoven mellszobra Bécsben (Fotó/Forrás: Wien Museum)

Kilenc évvel azelőtt, hogy Schindler leírta a szállóigévé vált Beethoven-idézetet, a titkár már publikált egy esszét, amelyben hasonlóképpen értelmezi az V. szimfóniát: a hős küzdelmét hallja benne a sorssal. Épp ezért vélik úgy a zenetudósok, hogy a Beethovennek tulajdonított sors-idézet is Schindler találmánya.

Beethoven legnagyobb küzdelmét siketségével, és az ebből fakadó kitaszítottsággal vívta. Húszas évei végén vette észre először romló hallásának jeleit, a heiligenstadti testamentumban (1802) pedig be is számol az ezzel járó fájdalomról. Ennek ellenére nem biztos, hogy a hat évvel később született V. szimfóniának közvetlenül ehhez a krízishez van köze. Ez az időszak nagy változásokat hozott az életében: fel kellett hagyni az előadóművészettel, egyre kevesebbet járt társaságba. „Lezárult az életében egy korszak, a művekben ekkor lép színre a nagy Beethoven” – fogalmazott Jan Caeyers Beethoven-kutató.

Meg akarom ragadni a sorsot a torkánál, mielőtt ő teperne le engem

– írta Beethoven egy barátjának. Új szimfonikus nyelvet fedezett fel, és addig nem hallott mértékben kitágította a zenekar hangzását.

Ma Beethoven V. szimfóniája a hangversenytermek egyik leggyakrabban előadott darabja. Néhány évtizede a zeneszerző életművének újabb löketet adott a historikus mozgalom.

Hallgassuk meg a művet John Eliot Gardiner vezényletével, a Forradalom és Romantika Zenekarának fantasztikus előadásában, korhű hangszereken.

Milyen tempóban játsszuk a Kilencedik szimfóniát?

Kapcsolódó

Milyen tempóban játsszuk a Kilencedik szimfóniát?

Őrületesen gyors Kilencediket játszott az Óbudai Danubia Zenekar a Zeneakadémián, egy órán belül végeztek a szimfóniával. Beethoven nem forog a sírjában, sőt, valószínűleg ezzel lenne elégedett.

„Bárhogyan szeretsz, én még jobban szeretlek”

„Bárhogyan szeretsz, én még jobban szeretlek”

A szerelem vak. Beethoven esetében azonban még egy hendikeppel párosult, hiszen amint már korábban beszámoltunk róla, süketsége elsősorban társasági életére nyomta rá a bélyegét.

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

„Ha valaki harisnyában is férfi tud maradni, az igazán férfi”

Balázsi Gergő Ármin, a Magyar Nemzeti Balett szólistája kapta a Tánc Világnapján Az évad legjobb férfi balettművésze-díjat. Ennek apropóján kérdeztük őt hivatásról, szerepálmokról, stresszkezelésről.
Vizuál

Pedro Almodóvar elkészítette élete legszemélyesebb filmjét

Élet és film szétválaszthatalanul összegabalyodik Pedro Almodóvar legújabb alkotásában. Egy héttel a cannes-i bemutató után itthon is látható a Fájdalom és dicsőség Antonio Banderas és Penelope Cruz főszereplésével. Kritika.
Klasszikus

Hogyan találkozott Gustav Mahler és Sigmund Freud?

Mahler többször is időpontot kért a pszichoanalízis atyjához, de legmondta az első hármat. De miért kereste meg a hírhedt Freudot egyáltalán?
Vizuál

Leonardo da Vinci figyelemzavaros és hiperaktív volt, és egyszerre volt ez áldás és átok életében

Legalábbis egy újabb kutatás szerint, amely a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral (ADHD) magyarázza Leonardo állandó halogatását.
Klasszikus

Ezért érdemes Schumannt hallgatni Várjon Dénes szerint

Május 25-én és 26-án utolsó két fejezetéhez ér a Schumann összes zongorás kamarazenéjét megszólaltató sorozat a Zeneakadémián. Várjon Dénes elmondja, miért játssza olyan szívesen a zeneszerző műveit.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus koktélparti

Hogyan találkozott Gustav Mahler és Sigmund Freud?

Mahler többször is időpontot kért a pszichoanalízis atyjához, de legmondta az első hármat. De miért kereste meg a hírhedt Freudot egyáltalán?
Klasszikus magazin

Kórusok lepik el a Palotanegyed utcáit

A Kórusok Éjszakájáról Tóth Árpád, a Csíkszerda kórus vezetője beszél a Fidelio Klasszik május 25-ei adásában, amiben Havas Ágnes, Hegyi Barbara és Novák Péter is megszólal.
Klasszikus ajánló

Ezért érdemes Schumannt hallgatni Várjon Dénes szerint

Május 25-én és 26-án utolsó két fejezetéhez ér a Schumann összes zongorás kamarazenéjét megszólaltató sorozat a Zeneakadémián. Várjon Dénes elmondja, miért játssza olyan szívesen a zeneszerző műveit.
Klasszikus bonn

700 apró Beethoven-szoborral ünnepel Bonn városa az évfordulón

Hétszáz mosolygó Beethoven-szobrot tervezett Ottmar Hörl a zeneszerző születésének 250. évfordulójára.
Klasszikus interjú

Koltai Katalin feltalált egy új eszközt a gitárhoz, hogy el tudja játszani Bartók műveit is

De nemcsak Bartók, hanem a 20-21. századi zene egészen új repertoárja tárul fel Koltai Katalin új találmányának, az egyhúros kapodaszternek köszönhetően.