Klasszikus

Teremre hangolva

2003.05.30. 00:00
Ajánlom
Lesz-e pályázat az új hangversenypódium igazgatói székére? A tervek szerint 2004. október 23-án nyílik meg a Nemzeti Színház szomszédságában a Nemzeti Hangversenyterem. Régi adósságát törleszti ezzel az állam, hiszen a fővárosban száz éve nem épült méreteiben és akusztikailag is megfelelő, korszerű koncertpódium, és eddig nem volt önálló székháza a Nemzeti Filharmonikusoknak. Ám máig nem tudni, hogy az új intézményt milyen formában, ki fogja irányítani, vezetőjét pályázat útján választják-e ki, és sikerül-e az épületet színvonalas programokkal megtölteni. Az idő szorít, koncepció viszont nincs.

Az új hangversenyterem az Orbán-kormány egyik szívügye volt: a kulturális tárca már 1998-ban bejelentette építési szándékát. Később felvetődött, hogy inkább az Erkel Színházat átalakítva gazdagodhatna a város egy megfelelő számú közönség befogadására alkalmas hangversenyteremmel. Ám kiderült: gazdaságosabb egy új termet felépíteni, mint az Erkelt átalakítani. A Demján Sándor vezette TriGránit Rt. 2001-ben jelezte Rockenbauer Zoltán minisztériumának, hogy a filharmonikusok elhelyezését méltó módon megoldaná a millenniumi városközpontban. Az állam - tíz évre 52 milliárd forintos kezességet vállalva - megállapodott a céggel a koncertterem mellett a Hagyományok Házát és a Modern Magyar Művészeti Múzeumot is magában foglaló kulturális tömb felépítésében. A beruházás Zoboki Gábor építész tervei szerint meg is kezdődött, és állítólag jó ütemben halad, bár a kormányváltás után lelassulni látszott. Hámori Tamás személyében tavaly ősz óta miniszteri biztos felügyeli a kulturális tömb építésének munkálatait. (Még nem tudni, hogy a helyén marad-e, mivel szerződése lejárt, és nem biztos, hogy az új kulturális miniszter, Hiller István megújítja. Egy új biztos kinevezése tovább lassíthatja az építkezést.)

Kétszer költöznek

A koncertterem első terveinek idején még komolyan felvetődött, hogy a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár Kht. (NFZ) nem csupán otthonra lel az új helyen, vagyis az intézmény nemcsak székházat és próbatermeket kap, hanem megkapja a hangversenyterem teljes kezelői jogát is. Ma már mások az elképzelések. Maradt a székház, a két zenei együttes két próbaterme, a közcélú kottatár (és a kiszolgálóhelyiségek) - a koncertterem kezelői joga nélkül. Ugyanakkor a filharmonikusokat sürgeti az idő, hiszen a nyár végéig ki kell költözniük jelenlegi helyükről, a Vörösmarty téri Vigadó irodaházból, ahol harminc éven keresztül dolgoztak, próbáltak, mert a ház tulajdonosa - a Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány - értékesítette az épületet. (Hamarosan lebontják, és új épület kerül a helyére.) Ezért a Nemzeti Hangversenyterem 2004 őszi átadásáig kénytelen egy újabb - ideiglenes - albérletbe költözni. Nem volt könnyű helyet találni, végül eldőlt, hogy a teljes 2003-2004-es évadot a budai Várban, a Szentháromság téren, a Magyar Kultúra Alapítvány székházában töltik.

Kovács Géza, az NFZ igazgatója szerint soha egy percig sem volt arról szó, hogy csak a filharmonikusoknak építik a termet. Valóban, a jelenlegi kulturális kormányzat kezdettől fogva hangsúlyozta, hogy a felépülő pódium befogadó intézményként kell működjön, és azt is egyértelművé tette, hogy a hangversenyterem irányítását, kezelői jogát nem adja a nemzeti zenekar kezébe, hanem önálló céget alapít erre a célra. A 2004-2005-ös szezont remélhetőleg már a Nemzeti Hangversenyteremben kezdhetik a filharmonikusok. A tervek alapján az új épület felső szintjein kapnak majd helyet a zenekar és a kórus irodái, próbahelyiségei. Az előzetes aggodalmakkal ellentétben annak sem lesz akadálya, hogy az épületben egyszerre koncertezzen és próbáljon két zenekar. A terem akusztikájának tervezésében a világhírű amerikai Artec segédkezik. A cég már több mint harminc neves koncertterem hangzását tervezte meg, köztük a birminghami Symphony Hallét és a luzerni fesztiválközpontét, de részt vett a New York-i Carnegie Hall újjáépítésében is.

Önjelölt császárok

Amióta csak megszületett a Nemzeti Hangversenyterem terve, természetesen egymás után jelentek meg az önjelöltek - köztük egyik világhírű zenekarunk vezető karmestere -, akik szívesen vállalnák az intézmény irányítását. Sokan azt hiszik, akinek sikerül megkaparintania a koncerttermet, az lesz a fővárosi zenei élet császára. Ezzel együtt valóban súlyos probléma, hogy még mindig nem tudni, ki fogja üzemeltetni, működtetni a hangversenytermet. Ki dönt arról, hogy melyik zenekar mennyiért, mikor játszhat benne? Vagy éppen kinek adják bérbe, ha nincs koncert?

"Boldogan vállalnánk, hogy a koncerttermet működtessük - mondja Kovács Géza -, de e pillanatban mindenkit óvnék attól, hogy erről álmodozzon, hiszen a pénzügyi-működési feltételek eddigi tisztázatlansága miatt kínos meglepetések érhetik a nagy reményű jelentkezőket." Több szakember szerint pályázat útján kellene eldönteni, melyik koncertszervező cég kapja meg a megbízást a programok rendezésére, azaz az új terem kezelési jogát. Az is igaz azonban, hogy ha pályázat lenne, az tovább késleltetné a terem működtetésére szóló koncepció megszületését.

A minisztériumban még valóban nem véglegesítették a vezetési struktúrát. Az egyik elképzelés szerint a kulturális tömb - a koncertterem, a Hagyományok Háza és a múzeum együtt - úgy működne, mint egy gigantikus művelődési ház, élén egy polihisztor intendánssal. Ám sokak szerint, Kovács Géza szerint is ez képtelenség. "Komikusnak tartanám - vallja az NFZ igazgatója -, ha bárki kijelentené, hogy jobban ért a népművészethez, mint Sebő Ferenc vagy Kelemen László, a Hagyományok Háza mostani vezetői, jobban tudja, mi való egy koncertterembe, mint Kocsis Zoltán, és jobban tudja, hogy egy modern művészeti múzeumot hogyan kell vezetni, mint Néray Katalin, a Ludwig Múzeum igazgatója, ráadásul mindezt egy személyben. Ebben a variációban ezek az intézmények úgy működnének, mint egy szabás-varrás tanfolyam, alárendelve a központi vezetésnek." Kovács Géza úgy gondolja, nem szabad megsérteni a három nemzeti intézmény autonómiáját, hanem bízni kell benne, hogy vezetőik össze tudják hangolni a programjaikat. "Mindannyiunk érdeke - hangsúlyozza az NFZ igazgatója -, hogy a millenniumi városközpont ne maradjon terra incognita."

Néhány hónappal ezelőtt elterjedt a hír, hogy a minisztérium megtalálta a megfelelő intendánst a kulturális tömb vezetésére, egy külföldi állampolgár személyében. Ő Karsten Witt volt, a londoni South Bank Centre egykori igazgatója, a 2002-es londoni Kurtág-fesztivál egyik atyja. Róla az hírlik, hogy jó ideje komolyabb megbízatás, munka hiányában valamilyen számára kedvező állást keres országról országra járva. Kinevezését Görgey Gábor exminiszter próbálta erőltetni, de a hazai koncert- és fesztiválszervező szakma heves ellenállásába ütközött, amelynek a képviselői azzal érveltek, hogy olyan szakemberre lenne szükség egy nemzeti intézmény élére, aki amellett, hogy a nemzetközi zenei életben jártas, jól ismeri a hazai viszonyokat és művészeket, sőt még magyarul is tud.

Információink szerint a tárca továbbra sem gondolkodik pályázatban, hanem már van is egy újabb jelöltje a posztra, a hosszú évek óta ugyancsak Londonban élő Simon Béla zongoraművész, menedzser. Ő köztudomásúan szintén jó nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik, jóban van Karsten Witt-tel is (hiszen felesége, Rachel Beckles Willson zongoraművész-zenetudós a Witt által megálmodott, már említett londoni Kurtág-fesztivál egyik főszervezője volt), gyakran segíti a londoni magyar kulturális intézet munkáját, és jó viszonyban van a legismertebb magyarországi koncertrendezők közül Strém Kálmánnal, a Strém Koncert Kft. és Jakobi Lászlóval, a Jakobi (Forrás) Koncertek Kft. vezetőivel. Ők hárman legutóbb a hét elején tárgyaltak Budapesten. Jakobi László lapunknak elárulta, már - ugrásra készen - egyeztettek is az új hangversenyterembe szánt koncertekről. S a "triumvirátus" tagjai a minisztérium illetékeseivel is régóta felvették a kapcsolatot.

Lesz-e közönség?

A fővárosi hangversenyélet furcsa változásokon fog keresztülmenni az elkövetkezendő években. A Pesti Vigadó koncerttermét a műemlék épület felújítása miatt 2003. december 31-én bezárják, és előfordulhat, hogy csak 2005. szeptember 1-jén nyitják meg újra. Szintén felújítás miatt bezár a másik legfontosabb koncerthelyszín, a Zeneakadémia, igaz, a tervek szerint csak 2005 májusában (valószínűleg 2007-ig), amikor a Nemzeti Hangversenyterem már üzemel. Mindez azt jelenti, hogy a következő években jelentősen csökken, majd 2007-től ugrásszerűen megnövekszik a koncerthelyszínek száma. Ráadásul az új koncertterem befogadóképessége kétszer akkora lesz, mint a Zeneakadémia nagyterméé, sőt nagyobb lesz a kongresszusi központénál is. A Hagyományok Háza is olyan színháztermet kap, ahol rendezhetnek hangversenyt. 2007-re tehát meg kell kétszerezni-háromszorozni a komolyzenei koncertekre látogatók számát. Ezért is nagyon hiányzik a működtető(k), koncertszervező(k) koncepciója. Arról nem beszélve, hogy rangos művészeket évekkel korábban lehet csak szerződtetni, legalább három évvel előbb kell lekötni velük a koncertidőpontokat. Ma már a 2006-2007-es szezont kellene szervezni.

"Zenei nagyhatalomként nem engedhetjük meg magunknak, hogy miután végre lesz egy új koncerttermünk, és megszépülnek a régebbiek is, a fővárosban ne legyen közönség, s ne legyenek színvonalas programok - figyelmeztet Kovács Géza. - Az amszterdami Concertgebow - amelyhez méreteiben hasonló lesz a Nemzeti Hangversenyterem - különböző pódiumain évente átlagosan nyolcszázötven koncertet rendeznek. Hétvégeken három előadás van, és vannak ebédidőben tartott, úgynevezett lunch hangversenyek is. Ez lehet a cél nálunk is, bár a XIX. században épült Concertgebow-ban annak idején rendeztek bokszmeccseket és divatbemutatókat is. Nem szeretném, ha a Nemzeti Hangversenyterem erre fanyalodna, de ez sem zárható ki."

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Száz ólomkatonát cserélt egy vetítőgépre és az egész élete megváltozott

70 film, öt feleség, kilenc gyerek. A 100 éve született Ingmar Bergman titkát próbálják megfejteni hozzátartozók, munkatársak, kutatók, köztük a rendező egykori asszisztense, a magyar származású Katinka Faragó a legendás svédről készült dokumentumfilmben.
Jazz/World

Ezeket a jazzlemezeket hallgasd meg júliusban!

Új – régóta időszerű – sorozatunkban havonta ajánlunk hallgatásra érdemes lemezeket a frissen megjelent magyar és külföldi kiadványok közül. Az első cikk jogán megengedjük magunknak, hogy az előző hónapok terméséből is válogassunk.
Vizuál

Kiállítják Freud titkos gyűrűit

Az osztrák neurológus és pszichiáter a megajándékozotthoz kötődő mitológiai alakot vésetett az ékszerbe, amelyet csak a kiválasztottaknak ajándékozott.
Zenés színház

Dolhai Attila: „Egészséges versengés van bennünk”

Hagyomány és újítás jegyében rendezik meg hatodik alkalommal a nagy sikerű Palotakoncerteket a budai Vár gyönyörű díszletében. Bemutatjuk a húsz szólistát: elsőként az Operettszínház jól ismert és szeretett bonvivánját, Dolhai Attilát kérdeztük.
Klasszikus

Mozart zenéje enyhíti az epilepszia tüneteit

Egy friss kutatás szerint öt perc Mozart-muzsika is hozzájárulhat a betegek jobb közérzetéhez. Mindez azért is fontos, mert nem mindenkinek segítenek a drága gyógyszerek.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Gödöllőn megfér egymás mellett Bach és Django Reinhardt

Klasszikus műveket és crossover produkciókat is bemutat a Barokk Randevú elnevezésű zenei fesztivál augusztus 10-én és 12-én a Gödöllői Királyi Kastélyban.
Klasszikus Beatrice Rana

Piknik Beethovennel a kastélyparkban, a zene szárnyán Párizsba és Londonba

Július 21-én szombaton este és július 22-én vasárnap délelőtt újra piknikkoncertek a kismartoni Esterházy-kastély parkjában.
Klasszikus ajánló

Óbudai Nyár az Óbudai Társaskör kertjében

Az elmúlt évek hagyományait folytatva idén nyáron is várja közönségét az Óbudai Társaskör kertje, ahol július 4. és augusztus 5. között tizenhét estén át klasszikus és könnyűzenei koncertek, zenés színház, opera és színházi előadás közül válogathatnak az érdeklődők.
Klasszikus magazin

A minimalista zene már 1797-ben létezett

Ismerősen cseng Anton Reicha neve? Ugye, hogy nem. Épp ezért döntött úgy Ivan Ilić zongoraművész, hogy a videósorozatban mutatja be ennek a cseh-francia zeneszerzőnek az életét.
Klasszikus magazin

Mozart zenéje enyhíti az epilepszia tüneteit

Egy friss kutatás szerint öt perc Mozart-muzsika is hozzájárulhat a betegek jobb közérzetéhez. Mindez azért is fontos, mert nem mindenkinek segítenek a drága gyógyszerek.