Itt a könyv, kezdje az elején!”

Állítólag ezekkel a szavakkal adta Haydn kezébe a Bibliát Peter Salomon, Haydn első angliai útjának szervezője, amikor megtudta, hogy a komponista oratóriumot szeretne alkotni s ehhez megfelelő librettót keres. A Biblia veretes szövege persze nemigen volt alkalmas arra, hogy áriák készüljenek rá, az ehhez szükséges irományt Thomas Linley költő szövegei biztosították. Ezt a textust korábban már Händel is megkapta, de ő túl aprólékosnak találta a szöveget. Haydnt viszont éppen a részletesen és érzékletesen megírt természeti képek ragadták meg, ezért hazavitte magával Bécsbe, ahol Gottfried van Swieten báró, a bécsi zenei élet egyik központi alakja fordította le német nyelvre.

Baráth Emőke

Haydn aztán -Salomon szavait megfogadva- valóban az elején kezdte. A zenekari bevezető, az ős-káosz zenei képe egy muzsikus számára alighanem a legnagyobb kihívás, hisz a zene lényege a rend. A második napot aránylag röviden intézi el a Mester, a harmadik nap történései részletesebbek, a negyedik nap fő eseménye az égitestek teremtése, ez zárja egyben az oratórium első részét. A második rész az ötödik és hatodik nap eseményeit mondja el. Az első ember megjelenését egy C-dúr ária adja tudtunkra, majd minden korábbinál nagyobb szabású hálaadásra egyesülnek kórustagok és szólisták. Haydn Teremtése nem ér véget a hetedik nappal, zárásul még megmutatja nekünk az első emberpár paradicsomi boldogságát.

A komponista 1795 és 1798 között dolgozott a zenén, a bemutató – ami Haydn életének egyik legnagyobb sikerét hozta – Bécsben volt 1798-ban. A mű a zenetörténet és az oratórium-irodalom kihagyhatatlan klasszikusa monumentális és felejthetetlen élményt ígér a koncertre látogatóknak.

Az április 22-én 12:00-ig helyesen válaszolók közül két szerencsés ellátogathat partnerével a Fidelio vendégeként április 30-án, illetve május elsején a 19:30-kor kezdődő koncertre.