Tegnap indult innen Budára ama' nagy nevű Haydn Muzsikus-Doktor és Direktor, hogy a Nádor Ispányné Ő Császári Hertzegsége parantsolatjára el énekeltesse 's el muzsikáltassa a „Teremtés” név alatt esméretes remek munkáját, Nádor Ispányunk születése' napján, melly Mártziusnak 9-ikén leszsz.
1800. február 17-i számában így tudatta olvasóival a Bécsi Magyar Hírmondó, hogy kevesebb mint két esztendővel A teremtés legelső, zártkörű, s egy évvel az oratórium első nyilvános bécsi előadása után az idős mester és máris „esméretes” remekműve elindult Pest-Buda felé. S persze rendben meg is érkezett: a nádori születésnap előestéjén, március 8-án a budai várban valóban ő irányította A teremtés (vagy korabeli magyar címváltozata szerint: Az alkotás) első magyarországi megszólaltatását.
Fischer Ádám (Fotó/Forrás: Nagy Attila)
Immár nemcsak az újév estéjén megrendezendő Haydn-hangverseny számít hagyománynak, de 2010 óta az ezt megelőző matinékoncert is, melyen a gyermekközönség is megismerheti A teremtés legjellemzőbb, s egyúttal leghatásosabb részleteit. Így lesz ez 2016 legelső napján is, amikor Fischer Ádám a majd az este során is fellépő zenekarával, valamint Rácz Rita, Megyesi Zoltán és Cser Krisztián közreműködésével fogja játékra hívni a délutáni koncert nyílt szellemű közönségét. A gyermekek bevonása, az egyes részletek lehetséges előadásmódjainak bemutatása és közös megbeszélése, s persze nem utolsósorban a Haydn oratóriumában felvonultatott állatvilág egyik-másik példányának érzékletes mulatságos zenei megelevenítése borítékolhatóan most is hasznos mulatságnak bizonyul majd. Jól megfelelve Fischer Ádám eredeti szándékának, azaz bemutatva, hogy az előadóművész, de éppígy a mindenkori közönség is része az alkotási folyamatnak.
A teremtés hazai előadás-története ilyesformán a nádori házaspár, József főherceg és cárleányi felesége, Alekszandra Pavlovna Haydn iránt táplált közös rokonszenvének köszönhette a maga – nem is annyira szerény – kezdeteit. A rákövetkező bő két évszázad során a hatalmas mű újra és újra megjelent a fővárosi koncertprogramon, s a zenészek elkötelezettsége meg a különböző Haydn-évfordulók még akkor sem engedték elenyészni A teremtés hazai kedveltségét, amikor a mű, s egyáltalán az oratórium egész műfajának vallásos jegyei a legkevésbé sem álltak összhangban a kultúrpolitika hivatalos főirányával.
A teremtés az 1800-táji uralkodó osztályok felhőtlen optimizmusát tükrözi
– biggyesztették az ilyen és ehhez hasonló, kötelezően vonalas értelmezéseket a zenetudósok meg a derék ismeretterjesztők Haydn remekéhez, de ez persze fikarcnyit se számított ahhoz képest, hogy a Genezis történetét jelenetező mű időről időre megszólalhatott Ferencsik János vagy, mondjuk, Erdélyi Miklós vezénylete alatt.
Az oratórium tehát, melyet éppenséggel az említett Erdélyi Miklós a művészet történetének egyik legbátrabb alkotásaként méltatott, időről időre felhangzott a fővárosi közönség előtt, ám aligha tévedünk, ha visszatekintve megállapítjuk: 2008. január elsején A teremtés hazai kultusza új szintre emelkedett. Fischer Ádám legelső Müpa-beli Teremtés-koncertje, majd ennek gyakorlattá válása, s mára immár hagyománnyá nemesülése túlzás nélkül sok ezer koncertlátogató viszonyát tette elmélyültebbé és meghittebbé e remekművel.
Az Osztrák-Magyar Haydn Zenekar 1987-ben Fischer Ádám kezdeményezésére alakult meg osztrák és magyar zenészek részvételével, s ahogy azt az alapítás éve is jelzi: a zenekar létrejötte egyszerre szolgálta Haydn kultuszának ápolását, valamint a vasfüggönyt átszakító muzsikusi együttműködés erősödését. Ott előadni Haydn műveit, ahol keletkeztek, s akkora apparátussal, amekkorára íródtak – ezzel az ambícióval indult útjára az együttes, amely aztán másfél évtized leforgása alatt lemezre rögzítette a mester valamennyi szimfóniáját, s miközben a kismartoni Haydn Fesztivál rezidens zenekaraként működtek, Fischer Ádám muzsikusai meghódították a nagyvilág megannyi klasszikus zenei rendezvénysorozatát, a BBC londoni Proms-koncertjeitől a New York-i Mostly Mozart fantázianevű fesztiválig. A zenekar vezető karmesteri tisztét 2015 őszén a nagyszerű csellista, Nicolas Altstaedt vette át, ám az alapító és együttesének kapcsolata így is szoros marad: Fischer Ádám tiszteletbeli karmesterként dolgozik tovább az Osztrák-Magyar Haydn Zenekarral.
Florian Boesch
Az évek során persze történtek kisebb-nagyobb változások: megjelent a gyermekmatiné rokonszenves kísérőrendezvénye, volt esztendő, amikor A teremtés helyett Az évszakok, Fischer Ádám helyett pedig más nagyszerű dirigens szerepelt az újévi Haydn-koncerten. De a zenészeket, az énekeseket és – korántsem mellesleg – a közönséget összekapcsoló közös vállalkozás lényege, felvillanyozó szellemisége mindeközben mit se változott! A 2016-os esztendő koncertjeinek sorozatát most újra a „klasszikus” páros, azaz Fischer Ádám és A teremtés fogja megnyitni. A karmester által majd' harminc éve életre hívott Osztrák-Magyar Haydn Zenekar mellett énekkar gyanánt ezúttal a Bécsi Állami Operaház Kórusa szerepel majd, no és természetesen lesznek még remek szólisták hazulról és külföldről egyaránt. S hogy mindezek a közreműködők tökéletesen együttműködjenek, mi pedig boldog tanúi lehessünk majd A teremtés közös újrateremtésének, arra Fischer Ádám csorbítatlan motivációja lesz a garancia. Hiszen ahogy a karmester három éve válaszolt A teremtés iránti elkötelezettségét, s motivációjának frissességét firtató újságírói kérdésre:
Az élet túl rövid ahhoz, hogy ebből rutin válhasson. Ráadásul minél több emberrel dolgozom együtt a darabon az évek során, annál több friss és korábban nem tapasztalt ötlet kerül felszínre, amelyekkel egymást segítjük az alkotásban.
S nekünk semmi okunk kételkedni abban, hogy ez most is ugyanígy történik majd.
hírlevél
