Klasszikus

Tessék az új zenét!

2005.10.27. 00:00
Ajánlom
Lehet, hogy túl sok volt Budapest közönségének az idei Őszi Fesztivál káprázatosan gazdag programja: az eseménysorozat utolsó napján mindenesetre fél ház előtt volt kénytelen játszani a világ egyik legjobb kortárszenei együttese, az Ensemble Modern. Pedig nem csak miattuk, hanem az elhangzott művek miatt is érdemes volt elmenni a Művészetek Palotája Fesztivál Színházába. Két kiemelkedő mai szerző, Helmut Lachenmann és Nicolaus A. Huber zenéjét hallhattuk.

A két komponista pályája közt sok a hasonlóság. Mindketten Németországban születtek a harmincas években: Lachenmann 1935-ben, Stuttgartban, Huber 1939-ben, Passauban. Mindketten tanultak Luigi Nonónál Velencében, dolgoztak elektronikus zenei stúdióban és mindkettőjüket szoros szálak fűzték a darmstadti iskolához. Az is fontos párhuzam kettejük munkássága közt, hogy évtizedek óta tanítanak zeneszerzést.

Lachenmann és Huber zenei nyelvének, zeneszerzői gondolkodásának hasonlóságairól már bajosabb nyilatkozni – ehhez egyik szerző életművét sem ismerem eléggé. Mindazonáltal a koncerten elhangzott mindhárom ensemble-darab nagyjából azonos zenei szókinccsel él. Lachenmann „hangszeres konkrét zenének” nevezi saját muzsikáját: ahogy a musique concrète a bennünket körülvevő hangokból, zajokból konstruált zenét az ötvenes években, úgy Lachenmann a hangszerek újszerű, nem hagyományos megszólaltatási módjait keresi, és az így létrejövő hangzásokból építkezik.

Huber 1981-ben írt Hat bagatellje is számos izgalmas hangzást sorakoztat fel. Ízelítőül néhány: a hegedű lábán meghúzott hangok; az oboa egy egész percig kitartott hangja, mely folyamatosan változtatja a színét attól függően, milyen a fogással játssza az előadó; csengő, amelyet a karmester szólaltat meg. Az a régi megfigyelés is beigazolódott, miszerint ha egy pisztoly van a színpadon, akkor az el fog sülni: a negyedik tételben a nagybőgős rántott revolvert.

Lachenmann másféle extremitásokkal ér el nagy hatást. Ő megelégszik a szokásos zenekari hangszerekkel, csakhogy az esetek 90 százalékában „nem rendeltetésszerűen” használja őket. Csak néhány jellemző példa: a brácsisták többek közt a hangszer oldalán, a húrtartón, a lábon túl és a hangolókulcson is játszanak; a fúvósok gyakran hang nélkül, csak levegőt fújnak, később kiveszik a fúvókát és közvetlenül a hangszer testébe fújnak, vagy épp tenyerükkel hozzák rezgésbe a légoszlopot – ez utóbbi a trombita esetében egészen különös, pizzicato-szerű hangzást eredményez.

A szünet előtt az 1982–84-ben komponált Mouvement (– vor der Erstarrung) hangzott el. Magyarul többféleképpen is visszaadható a darab címe (a „mouvement” szó ugyanis nem csak mozgást, mozdulatot jelent, hanem – zenei műszóként – tételt is): Mozgás (– a dermedtség előtt). A műben az imént felsorolt effektusokból – és még számos más, hagyományosabb vagy új hangzásból – egy minden ízében élő, magával ragadó zenei folyamat jön létre. Izgalmas a szövet polifóniája, követhetőek az irányok: egy világos, háromrészes szerkezet rajzolódik ki. Lachenmann igazi hedonista módjára halmozza az érdekesebbnél érdekesebb hangzásokat. Vonzó a darab játékossága és az előadás látványossága is.

Amikor azonban a szünet után Lachenmann a közelmúltban írt Concertini című szerzeményében ugyanazokat az effektusokat és ugyanazt a kompozíciós technikát üdvözölhettem, mint a két évtizeddel korábbi műben, nagyon hamar lelohadt a lelkesedésem. Lám, már Lachenmann, az avantgarde nagy harcosa is „másodlagos frissességű áruval” kereskedik!

Akkor hát hol kapható a hamvas új zene?

(2003. október 23. 19:30 Művészetek Palotája Fesztivál Színház – Budapesti Őszi Fesztivál – Az Ensemble Modern hangversenye; Huber: Sechs Bagatellen; Lachenmann: Mouvement (– vor der Erstarrung); Concertini; vez.: Brad Lubman)

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

A füttyművészet Paganinije: Hacki Tamás 75 éves 

Hacki Tamás füttyművész, a fütyülés Paganinijének is nevezett orvosprofesszor február 18-án lesz hetvenöt éves. 
Zenés színház

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.
Jazz/World

A 88 éves Omara Portuondo fogja beragyogni a tavaszt

A Buena Vista Social Club egykori énekese, a kubai Edith Piafnak is nevezett örökifjú díva május 18-án és 19-én két koncertet is ad a MOM Sportban, Last Kiss turnéja keretében.
Színház

Mennyiért szülnél, anyuci? – új bemutató a FÉMben

Miklós Zsófiával és Kolnai Kovács Gergellyel a főszerepben mutatta be a FÉM Cziczó Attila Fém című abszurd drámáját: Miről álmodik a fiatal? Hírnévről, vagy családról?

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Hogyan hangzik Jerikó lerombolása a zene nyelvén? Händel a Zeneakadémián

Händel a barokk kor monumentális komponistája, zenéjének fensége máig megőrizte fényét. A Joshua viszont még hozzá képest is grandiózus.
Klasszikus interjú

Megszólalt az ELTE Zenei Tanszékének vezetője a pénzelvonás kapcsán

Múlt héten jelent meg az a közlemény, amelyből kiderült, hogy az ELTE BTK-t érintő 250 millió forintos forrásmegvonás miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást a Zenei Tanszéken. A Fidelio kérdéseire Bodnár Gábor tanszékvezető válaszolt.
Klasszikus interjú

„A Kárpát-medencei népzene ihletforrás számomra”

A Bartók Világverseny első helyezése után az Artisjus Junior díját is begyűjtötte Dobos Dániel. A fiatal zeneszerzőt inspirációkról, jövőbeli célokról kérdeztük bemutatkozó interjúnkban.
Klasszikus díj

Dés László és Kurtág György is az Artisjus díjazottai között

Dés László életműdíjat vehetett át, Szabó Tibor (Magna Cum Laude) az év zeneszerzője, Bérczesi Róbert (Hiperkarma) pedig az év szövegírója címet kapta meg az Artisjus 2019-es díjainak átadóján.
Klasszikus ajánló

Válogatás az Óbudai Társaskör márciusi programjából

Korcsolán Orsolya, Kristóf Réka, az Anima Musicae, Fejérvári Zoltán és a Mini Acoustic Trio koncertjeit ajánlja az Óbudai Társaskör márciusban.