Nem is alapszinten, hanem a film, a festészet, a képzőművészet és a zene széles spektrumát átfogó utalásokkal kelnek életre Ruben Brandt és egy műkincsrabló banda kalandjai Milorad Krstić mozijában. Ha már láttad a filmet, biztos neked is feltűnt, hogy milyen klassz zenék szólnak benne. Ezek közül ajánlunk néhányat az alábbiakban.

Honegger: Pacific 231

Kézenfekvő, hogy a vonatsínen átkelő csiga jelenetéhez Honegger Pacific 231 című szimfonikus költeményét válasszák az alkotók. A francia mester rajongott a gőzmozdonyokért, ahogy az ebből a furcsa kijelentéséből is kiderül: „Nekem olyanok, mint az élőlények, és annyira szeretem őket, mint a nőket vagy a lovakat…”

Csajkovszkij: Francesca da Rimini

Csajkovszkij szimfonikus fantáziáját, amelyet Dante nyomán írt, Hitchcock is használta a Szakadt függöny című thrillerben. A zenemű szenvedélyes sodrása és drámai ereje a dantei történetből fakad, ami szerint Francesca da Rimini, egy itáliai nemesasszony beleszeretett kegyetlen férje testvérébe, a tiltott viszony felfedezése után pedig erőszakos halált kellett halnia. A tragikus hősnő motívuma többször is felbukkan az orosz komponista életművében, gondoljunk csak a Hattyúk tavára vagy a Rómeó és Júlia nyitányfantáziára.

Penderecki: Kosmogonia

Penderecki zenéjének szuggesztív erejére már Stanley Kubrick és Alfonso Cuarón is felfigyelt. A lengyel komponista héárom szólistára, vegyeskarra és zenekarra írta Kosmogonia című művét, és a világ keletkezésének nyugati elképzelését kívánta megörökíteni benne. Az oratórikus mű szövegében egyaránt találunk idézetet Jurij Gagarintól és John Glenn asztronautáktól, a Bibliából, az epikuroszi költészetből, Giordano Bruno és Leonardo da Vinci írásaiból, az Antigonéból és az Átváltozásokból és a középkori filozófustól, Nicolaus Cusanustól. Penderecki egy ízben azt mondta a Kosmogoniáról, hogy akár a telefonkönyvet is megzenésíthette volna, de nem érdemes erre az ironikus megjegyzésre támaszkodni. Ez a zenemű a legjobb fajta őrület, ami az posztmodern avantgárdból kinőhetett.

A 85 éves Krzystof Pendereckiről a közelmúltban életrajzot közöltünk, szerzői estjéről szóló beszámolónkat pedig itt olvashatják.

Haydn: G-dúr zongoratrió, Gypsy

Haydn 39. zongoratriója különösen kedvelt a magyarok körében, hiszen harmadik tétele a Rondo all’Ongerese címet viseli. A klasszika mestere 1795-ben, második londoni tartózkodása idején írt három triója közül ez a második, ihletforrása pedig az Eszterházán gyakorta megforduló cigánymuzsikusok játéka lehetett.

Mozart: Klarinétverseny, K. 622

Mozart idejében a klarinét új hangszernek számított, amelynek a népszerűsítéséhez nagyban hozzájárult, ha neves zeneszerző írt rá versenyművet. Ennek ellenére nem tudjuk, mi volt a bécsi mester szándéka a művel, aki 1791-ben, halálának évében komponálta azt, eredetileg basszetkürtre. Anton Stadler, a szólista volt az, aki meggyőzte Mozartot, hogy a klarinétban sokkal több potenciál rejlik. A versenymű töretlen népszerűségnek örvend, különösen a lírai, szimmetrikus formájú Adagio tétel. A Ruben Brandt, a gyűjtőben viszont a nyitó Allegro tételt hallottuk.

A fenti zeneműveken túl a filmben hallható a Tavaszi áldozat nyitómotívuma egy vokális átdolgozásban, a Nessun dorma, Schubert II. szimfóniájának nyitótétele, Snétberger Ferenc és Richard Bona Kis kece lányom-feldolgozása, a Brian Poole & The Tremeloes két dala (Do You Love Me?, Even The Bad Times Are Good), a Scott Bradlee’s Postmodern Jukebox Radiohead-covere (Creep), valamint Olivera Katarina Šu Šu Šumadijo c. dala. És ha mindez még nem volna elég, Cári Tibor egy egész lemeznyi filmzenét komponált az alkotáshoz.