Klasszikus

Tíz év hallgatás után visszatért az egyik legsikeresebb kortárs zeneszerző

2020.11.07. 09:55
Ajánlom
Osvaldo Golijov csillaga a kétezres évek elején sebesen emelkedett felfelé, aztán sorra mondták le ősbemutatóit és megrendeléseit, miután nem készült el a műveivel. Tíz év után egy regény húzta ki az alkotói válságból.

Az alkotói válság a legkiválóbb művészek előtt sem ismeretlen. F. Scott Fitzgerald például olyan gyakran elakadt az írásban, hogy kénytelen volt feltételezni, hogy az inspiráció kút, ami kiapadhat, és akkor nincs tovább. Szergej Rahmanyinov esetében a depresszió és az alkotói válság kéz a kézben járt, Herman Melville pedig évekig nem tudott írni semmit a Moby Dick után.

Olyanról mégis ritkán hallani, mint Osvaldo Golijov esete, akiről a New York Times ír. Az argentin zeneszerző, aki decemberben tölti be 60. évét, az ezredforduló tájékának egyik legünnepeltebb komponistája volt, teltházas koncertek, rajongó ováció, több Grammy-díj és MacArthur-ösztöndíj szegélyezték karrierjét, a sikereket azonban tíz év hallgatás szakította félbe.

Osvaldo Golijov 1960-ban született Argentínában, kelet-európai zsidó származású családban. Anyja zongoratanár, apja orvos volt, első zeneszerzéstanára az egykori Ginastera-tanítvány, Gerardo Gandini volt. Huszonhárom éves korában a fiatal komponista Izraelbe költözött, majd az Egyesült Államokba, ahol doktori oklevelet szerzett filozófiából. Jelenleg Massachusettsben él és tanít.

Kezdettől fogva színes, melodikus zenét szerzett, egyaránt merített a klezmer, a pop, a tangó és a szefárd zenei tradíciókból. Komponált a Kronos Quartetnek, dalciklust írt Ayre címmel, amelyben a középkori Andalúzia zenei világát idézte meg, három gitárra, hárfára, emberi hangra és zenekarra írta Oceana című darabját. 2000-ben, Bach halálának 250. évfordulójára írta legsikeresebb és legnagyobb formátumú művét, a Márk-passiót, amelyben egyesítette a gregoriánt és a karibi ritmusokat. A stuttgarti ősbemutatón a mű 25 perces tapsot kapott, egy kritikus a modern zene meghatározó pillanatának nevezte az előadást.

Golijovot az új zene messiásaként ünnepelték, aki kiszabadítja majd a kortárs klasszikus zenét a burokból.

Csellóversenyt írt Yo-Yo Ma számára, a Lincoln Centerben fesztivált szenteltek a zenéjének. Az pedig tényleg csak a legjobbaknak sikerül, hogy a New York-i Metropolitan Opera 2006-ban művet rendelt tőle, hogy bemutassa a 2018/19-es évadban.

Az opera, amely az Iphigenia-mítoszról szólt volna, nem készült el, és nem ez volt az egyetlen megrendelés, amit törölni kellett. 2012-ben nem írta meg a hegedűversenyt a Los Angeles-i Filharmonikusoknak, és késett a vonósnégyessel is, amit a St. Lawrence Quartetnek írt. A sajtóban arról írtak, hogy „a világ egyik legkeresettebb zeneszerzője” alkotói válságban van, amit még tetézett egy plágiumvád is, miszerint Golijov Sidereus című művében Michael Ward-Bergeman Barbeich című kompozícióját másolta. Később kiderült, hogy a kérdéses zenei anyagot a két komponista közösen írta – de végül nem használták fel – egy filmhez.

fallingoutoftime-144402.jpg

Golijov: Falling Out of Time

Hogy miért nem tudott komponálni tíz évig, azt a New York Timesnak adott interjúban Golijov röviden indokolta:

Mélyen depressziós voltam.

Megbénította a kereskedelmi siker, az ebből fakadó elvárások és a közönség koronája, amelyet a fejére nyomtak a 2000-es évek elején.

Új műve David Grossman izraeli regényíró Falling Out of Time című regénye nyomán készült, amelyben egy apa utazásra indul, hogy találkozzon halott kisfiával. Golijov nyolcvan perces dalciklusban dolgozta fel a könyvet, a mű a tavalyi bemutató után idén megjelent lemezen is a Silkroad Ensemble előadásában. A Falling kísérletezőbb darab, mint Golijov korábbi művei, mégis magán viseli a szerző stílusát. Például az ügyes, mutatós hangszerelésben, amelyben a nyugati hang egyesül az azon kívüli hagyományokkal. A mű erejét azonban a drámai mélység adja: ez a dalciklus – ahogy a regény is – a gyászról és a mérhetetlen fájdalomról szól. Rögtön eszünkbe juthat Mahler Gyermekgyászdalok című ciklusa is, amely valóban inspirációt jelentett a szerző számára. Annál egyedibb azonban a műfaji sokszínűség, amely szervesen feloldódik a ciklusban a Mississippi-deltájának blues-ától Közép-Ázsia zenéjéig.

76608788_3031167916938770_7790249077765046272_o-144402.jpg

Silkroad Ensemble (Fotó/Forrás: Facebook)

A zeneszerző szerint két kérdés áll a mű középpontjában: hogyan marad életben egy ember, miután elvesztette a gyerekét, és miért van az, hogy gyakran közelebb érezzük magunkat elhunyt szeretteinkhez, mint az élőkhöz?

A lemezt egyelőre nem lehet elérni a nagy zenemegosztó felületeken, a Bandcampen viszont megvásárolható.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

Megválasztották a Nemzet Művészeit

Nyolcan nyerték el idén az egyik legrangosabb magyarországi művészeti elismerésnek számító Nemzet Művésze díjat, amelyet kedden adtak át Budapesten, a Magyar Művészeti Akadémia székházában, a Pesti Vigadóban.
Klasszikus

Ifjú muzsikusokat díjaztak Cziffra György születésnapján

Ünnepi koncertet adott Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész november 5-én. A hangverseny alkalmából átadták a Cziffra Fesztivál két díját: az Ifjú Tehetség díjat és az Innovatív Zenei Projekt díjat.
Színház

Borsi-Balogh Máté: Ha azt érzem, nem szeret a közönség, egy kicsit bele tudok halni

A Junior Prima Díjas színművésszel a Galilei élete című előadás kapcsán beszélgettünk szakmai életútjáról, a meggyőződések és az érdekek furcsa viszonyáról, a világ megváltoztathatóságáról, de szóba került az is, vajon miért szoronganak annyira a fiatal generációk.
Zenés színház

Az ellentmondásokban rejlő erő – Tulassay Ádám az Operaház új Requiem-produkciójáról

Verdi Requiemje egyházzenei alkotás vagy színpad nélküli opera? Mi áll a középpontjában, a halálfélelem vagy a bizakodás? Ezekre a kérdésekre is keresi a választ az OPERA új produkciója, melynek kapcsán a rendezővel, Tulassay Ádámmal beszélgettünk.
Zenés színház

Eltérő befejezéssel játssza a Turandotot a két szereposztás az Operaházban

Sümegi Eszter és Rálik Szilvia, valamint László Boldizsár és Yusif Eyvazov főszereplésével, a színpadra tíz év után visszatérő Gulyás Dénes közreműködésével viszi színre Barta Dóra Puccini Turandotját a Magyar Állami Operaházban.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Rangos díjat nyert a Concerto Budapest 2024-es Mozart-napi élő közvetítése

Komolyzenével aratott világsikert a Concerto Budapest Európa legrangosabb internetes versenyén: a Mozart-nap 2024 élő közvetítése megnyerte a Music & Entertainment in Film & Video kategóriát és a nemzetközi közönségszavazást is a Lovie Awardson.
Klasszikus hír

Kínában népszerűsíti a magyar kultúrát a Honvéd Együttes férfikara

A Honvéd Együttes férfikara (új nevén Magyar Nemzeti Férfikar) Magyarország pekingi nagykövetségének meghívására Kínába érkezett, ahol november 3-12. között három koncertet is adnak a kínai-magyar diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulója alkalmából.
Klasszikus ajánló

Jótékonysági koncertet ad a Budapesti Vonósok

A zenekar a múlt évad óta rendszeresen ad templomi koncerteket valamilyen jó ügy érdekében. A november 9-én, Dunabogdányban rendezett barokk esten a résztvevők adományaikkal a Magyar Hospice Alapítványt támogathatják.
Klasszikus ajánló

Térben és időben is kirándulhatunk az UMZE Kamaraegyüttes következő koncertjén

Szlovák és magyar művekre építi legújabb programját az UMZE Kamaraegyüttes, a BMC-ben tartott esten a legújabb kompozíciók, köztük egy ősbemutató mellett két klasszikussá vált kortárs mű is elhangzik.
Klasszikus ajánló

Ősbemutatóval ünnepli születésnapját a Budapesti Filharmónia Társaság Zenekara

Ünnepi hangversennyel jubilál a 171 éves Budapesti Filharmóniai Társaság november 18-án a Zeneakadémián, Marco Comin olasz karmester vezényletével. A klasszikus kedvencek mellett egy kortárs magyar ősbemutató is helyet kap ezen az esten.