A csend, a zene és a figyelem ünnepe
A Hallgatás Napja különlegessége, hogy a koncertek szinte szünet nélkül, egymásba fonódva követik egymást, így a közönség egyetlen nap alatt élheti át a folyamatos zenei jelenlét és az elmélyülés különleges atmoszféráját. A fesztivál nem a kortárs zene „megfejtésére”, hanem annak átélésére hív: arra a figyelemre, amikor a hallgatás maga is aktív részvétel és párbeszéd a zenével.
„A Hallgatás Napja egy alapvetően kortárs műveket bemutató fesztivál, ami persze azért néhány klasszikus művel is kiegészül” – fogalmaz Keller András, a Concerto Budapest Kossuth- és Prima Primissima díjas főzeneigazgatója, a fesztivál alapítója. „Ez a rendezvény, melynek kezdetektől a BMC ad otthont, számomra a sűrítettsége miatt érdekes, hiszen az egész napon át tartó koncertek, bemutatók sajátossága, hogy nagyon különböző darabok kerülnek egymás mellé. Egy koncerten minden elhangzott mű befolyásolja az őt körülvevő műveket, ezáltal a művek valamilyen síkon egymással is kapcsolatba kerülnek.
A különböző zenék a történelem részei, benne vannak az evolúcióban, ezért egymás mellé kerülve hatást gyakorolnak egymásra.
A Hallgatás Napjának általában az a célja számomra, hogy létrehozzak olyan dimenziókat, melyek csak ott, a helyszínen tudnak megvalósulni, előre nem tudjuk őket meghatározni.”
Klasszikus és kortárs – híd a zenei korszakok közt
A Hallgatás Napja 2025 mindamellett, hogy napjainkra reflektál, a kortárs zene történeti folytonosságát is megmutatja. A fesztivál programja idén is tágabb kontextusba helyezi az új zenét: a Keller Quartet előadásában megszólal Anton Webern lírai szépségű Langsamer Satz című korai vonósnégyese, valamint Arnold Schönberg ikonikus Pierrot Lunaire-je, Maria Husmann közreműködésével, így a fesztivál programja hidat épít a 19-20. század újító hagyománya és a mai zeneszerzők friss hangjai között.
Koncert A Hallgatás Napján (Fotó/Forrás: Felvégi Andrea / Concerto Budapest)
Gubajdulina művei és magyar ősbemutatók
A fesztivál középpontjában a 20–21. századi zene egyik legnagyobb hatású és legeredetibb alkotója, a Tatárföldön született, onnan Németországba kivándorolt Szofija Gubajdulina (1931–2025) életműve áll, aki szoros barátságot ápolt élete végéig a fesztivál művészeti vezetőjével, Keller Andrással.
Zenéjében a spiritualitás, a hit és a zenei forma határainak keresése különleges egységet teremt.
A nap folyamán több ikonikus műve is elhangzik – köztük a Silenzio, a De Profundis és a Chaconne, míg a nap zárásaként olyan kiemelkedő darabok szólalnak meg, mint a Mirage: The Dancing Sun, a Sound for the Forest és a Versenymű fagottra és mélyvonósokra, valamint a Meditation on the Bach Chorale Vor deinen Thron és a katartikus Seven Words for Cello, Bayan and Strings, Keller András vezényletével, Kokas Dóra, Szatzker Zsanett és a Concerto Budapest szólistáinak közreműködésével.
A nap folyamán a magyar kortárs zeneszerzők közül Vidovszky László, Balogh Máté, Alessio Elia és Csapó Gyula műveit is először hallgathatja meg a közönség. Elhangzik Szegvári Roland Sonata for Brass Quintetje a Concerto Brass előadásában, Madarász Iván Orfenüzosz című műve, valamint Dinyés Dániel Hegedűversenye Bujtor Balázs szólójával, magával a szerzővel a karmesteri pulpituson. A fesztivál 14 órakor kezdődő koncertje az október 21-én elhunyt Sári József emléke előtt tiszteleg.
A közönség a nap hat koncertjét kedvezményes napijeggyel is látogathatja, amely mindössze 6000 forintba kerül, és a fesztivál teljes programjára érvényes.
A Hallgatás Napja mára a kortárs zenei élet egyik legfontosabb magyar fóruma, ahol a közönség elsőként találkozhat a legújabb művekkel és alkotói irányokkal. A fesztivál tíz éve bizonyítja, hogy a kortárs zene nem csupán a szakma terepe, hanem élő, inspiráló és közösségteremtő élmény – ahol minden hang új perspektívát nyit a hallgatásról és a jelenlétről.
A Hallgatás Napja teljes programja itt érhető el. >>>
Támogatott tartalom.
Fejléckép: A Keller Quartet a BMC-ben (fotó/forrás: Posztós János / Concerto Budapest)
hírlevél
