Klasszikus

Tíz óra zene

2008.01.02. 00:00
Ajánlom
A maratoni futók célja nyilvánvalóan nem a legenda újraélése, amennyiben a Kr. e. 490-ben a perzsák fölött aratott marathoni győzelem hírét futva Athénba vivő katona a hír átadása ("Győztünk!") után holtan rogyott össze. A negyvenkét kilométeres távot teljesítők sokkal inkább saját fizikai képességeiket kívánják legyőzni, hiszen az évezredek során "Marathon" az emberi teljesítőképesség próbájának szimbólumává vált.

A Kr. u. 21. század elején elszaporodó zenei maratonok is valami effélére vállalkoznak, hol az előadók, hol a közönség fizikai és szellemi állóképességét téve próbára. Nyugat-Európában és Amerikában rendeztek már maratont Beethoven, Brahms vagy Bach műveiből, és sokan emlékezhetnek a két évvel ezelőtti Budapesti Tavaszi Fesztiválra, amikor Mozart-maraton címmel a három Da Ponte-opera egyetlen napon, egymás után szólalt meg – mintegy tizenkét óra alatt. A Művészetek Palotája és a Budapesti Fesztiválzenekar új kezdeményezése ebbe a sorba illeszkedik. A tervek szerint évente egyszer, valamely hétvégi napon, kora délelőttől késő estig egyetlen szerző életművéből válogatnak az előadók. A Művészetek Palotájának maratonját első alkalommal Pjotr Iljics Csajkovszkij fogja lefutni február 2-án délelőtt tizenegytől este tízig.

Manapság, amikor a koncertélet meglehetősen szigorú szabályok között folytatja iparjellegű működését, s egy-egy elhúzódó hangverseny esetén a közönség jó néhány tagjának a zsebében bicskaként nyílik ki a ruhatárjegy, provokatív jellege van a nagyszabású koncertprodukcióknak. Pedig a modern értelemben vett hangversenyélet kezdetén – a 18. század végén, 19. század elején – megrendezett egy-egy szerzői est hossza nyilvánvalóan megfeküdné napjaink zenerajongóinak gyomrát (de legalábbis a hallójáratait).

1783. március 29-i levelében Mozart részletesen beszámol egyik hangversenyéről. Büszkén ír a zsúfolt házról, a császár jelenlétéről és a sikerről, majd felsorolja, hogy mi volt a koncert műsora. Elsőként elhangzott a Haffner-szimfónia nyitótétele, ezt egy hangversenyária követte, majd Mozart eljátszotta egyik új zongoraversenyét (C-dúr, K 415). Újabb hangversenyária után két tétel szólalt meg az egyik D-dúr szerenádból (K 369), majd újabb zongoraverseny következett a szerző szólójával (D-dúr, K 175). A Haffner-szimfónia utolsó tétele zárta a koncertet, de előtte elhangzott még két ária, valamint egy improvizált fúga és két variációsorozat Mozart előadásában. A koncert legalább két és fél, három óra hosszú lehetett.

Beethoven sem fukarkodott, amikor 1803. április 5-i szerzői estjének programját állította össze. Két szimfónia (az Első és a Második) mellett nemcsak egy teljes zongoraverseny (a Harmadik) szólalt meg, de a koncert második (harmadik? negyedik?) részében a nem sokkal korábban befejezett új oratórium, a Krisztus az olajfák hegyén is elhangzott. A hangverseny teljes időtartama megint csak nem lehet kevesebb két és fél, három óránál.

A mai zenei maratonokat persze korántsem a régi koncertgyakorlat felelevenítésének szándékával hozzák létre, sokkal inkább a zenei élmény töménységének gyönyörét kínálják a szervezők a közönségnek. Kovalik Balázs, a Mozart-maraton szellemi atyja szerint a cél, hogy "a néző, a hallgató éppúgy, mint az előadó abba a delíriumszerű tudatállapotba kerüljön, amibe a hosszútávfutó, aki átesik a holtponton. Legyen ez egyfajta repülés. Repülés Mozart világában." Alighanem a Csajkovszkij-maraton célja is ez, hogy túl az életmű rendkívül sokszínű és aprólékosan kidolgozott keresztmetszetének felmutatásán a több mint tízórányi zene átélése a hallgatóság zsigereibe égesse a „csajkovszkijság” lényegét.

És az efféle zsigeri kapcsolat kiépítésére aligha találunk tökéletesebb alanyt Csajkovszkijnál, több okból is. Egyrészt Csajkovszkij a klasszikus zene irodalmának legnépszerűbb zeneszerzői közé tartozik, egy-egy műve, tétele vagy dallama már-már slágerszámba megy, vagyis zenéje nem ismeretlen terep. Másrészt, a népszerűsége mögött nem művészetének olcsósága rejlik, s köztudott, hogy bármily érzelmesnek és ösztönösnek hat is a zenéje, ő volt a 19. század egyik legtudatosabb zeneszerzője. A szellem távolsága és a hatás közvetlensége az életművében nem választható el tehát egymástól. Ez az életmű ráadásul minden szempontból rendkívül gazdag: nagyszabású színpadi művektől és zenekari daraboktól kezdve zongora- és kamarazenén át a dalokig nincs olyan műfaj, amelyben Csajkovszkij ne próbálta volna ki magát, s amelynek történetében ne hagyta volna végérvényesen semmihez sem hasonlítható kézjegyét.

A Csajkovszkij-maraton művészeti vezetője, Fischer Iván úgy állította össze a február 2-i egész napos műsort, hogy abban lehetőleg szerepeljen a különböző műfajú és különböző népszerűségű művek valamennyi csoportjából egynéhány. Elhangzik majd három közismert szimfónia (a Negyedik, az Ötödik és a Hatodik), a Hegedűverseny és a Rómeo és Júlia nyitányfantázia, de olyan ritkaságokkal is találkozhatunk, mint a dalok, a kamaraművek vagy a magyarországi bemutatóként elhangzó kórusmű, az Aranyszájú Szent János liturgiája.

Csajkovszkij-rajongóknak a részvétel kötelező, ha pedig valaki esetleg még csak ismerkedik a 19. század második felének legjelentősebb orosz szerzőjével, az ne hagyja ki az alkalmat, hiszen jövőre már más zeneszerzővel futtatja a Művészetek Palotája a maratoni távot.

(2007. február 2. - Művészetek Palotája - Bartók Béla Hangversenyterem (Budapest) - Csajkovszkij-maraton
11:00-11:45 - 6. (h-moll, "Patetikus") szimfónia, op. 74; km.: Pannon Filharmonikusok, vez.: Hamar Zsolt
12:00-12:45 - Zongora- és hegedű–zongora-darabok; km.: Ivanyickaja Irina (zongora), Danyilova Galina (hegedű)
13:00-13:45 - Olasz capriccio, op. 45; Rómeó és Júlia - nyitányfantázia; km.: Magyar Telekom Szimfonikus Zenekar, vez.: Kovács János
14:00-14:45 - 1. (D-dúr) vonósnégyes, op. 11; km.: Bartók vonósnégyes
15:00-15:45 - D-dúr hegedűverseny, op. 35; Melankolikus szerenád, op. 26; km.: MÁV Szimfonikus Zenekar, Alekszander Markov (hegedű), vez.: Gál Tamás
16:00-16:45 - Aranyszájú Szent János liturgiája (magyarországi bemutató); km.: Schola Cantorum Budapestiensis, Szent Efrém Bizánci Férfikar, vez.: Bubnó Tamás
17:00-17:45 - 5. (e-moll) szimfónia, op. 64; km.: Óbudai Danubia Zenekar, vez.: Héja Domokos
18:00-18:45 - a-moll zongoratrió ("Egy nagy művész emlékére"), op. 50; km.: Jandó Jenő (zongora), Szenthelyi Miklós (hegedű), Faludi Judit (gordonka)
19:00-19:45 - Vonósszerenád, op. 48; Változatok egy rokokó témára, op. 33; km.: Budapesti Vonósok, Fenyő László (gordonka)
20:00-20:45 - Dalok és duettek; km.: Fokanov Anatolij (bariton), Cserna Ildikó (szoprán), Virág Emese (zongora)
21:00-21:45 - 4. (f-moll) szimfónia, op. 36; km.: Budapesti Fesztiválzenekar, vez.: Fischer Iván)

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

„Az operettek a szüleim, a musicalek pedig a férjeim” – 90 éve született Galambos Erzsi

Balerinának készült, az operettek és musicalek koronázatlan királynője lett. Már gyerekkorában megtalálták a kisebb szerepek, később pedig olyan színészlegendákkal lépett színpadra, mint Somlay Artúr, Básti Lajos, Latabár Kálmán vagy Honthy Hanna. 1931. december 5-én született Galambos Erzsi.
Klasszikus

Magnificat, az örömteli várakozás himnusza

Számos zeneszerzőt megihletett a bibliai szövegre épült keresztény himnusz, a Magnificat, mely hagyományosan az adventi várakozás során szokott elhangozni.
Jazz/World

Elhunyt Kóbor János

78 éves korában elhunyt Kóbor János, az Omega együttes frontembere. A zenészt hetek óta kórházban kezelték koronavírus-fertőzéssel.
Plusz

Kihirdették a 2021-es Prima Primissima Díj nyerteseit

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott pénteki gálaesten.
Klasszikus

„Fontos, hogy ismét közel kerüljünk a közönséghez” – Beszélgetés Dinyés Somával

December 16-án családjával ad koncertet az Óbudai Társaskörben Dinyés Soma, akit régizenei munkásságáról és karnagyi tevékenységéről is sokan ismernek. A művész a koncert kiinduló ötlete mellett az utánpótlás-nevelés kérdéseiről és a kóruséneklés fontosságáról is mesélt

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

Muzsika a vizek felett – séta a hamburgi Elbphilharmonie-ban

Januárban lesz öt éve, hogy megnyitotta kapuit Európa egyik legkülönlegesebb koncertterme, a hamburgi Elbphilharmonie. A hullámokat formázó épület egy pompás akusztikájú, nagy koncerttermet és egy kisebb kamaratermet rejt magában.
Klasszikus ajánló

Fiatal karmestertehetség vezényli az Óbudai Danubia Zenekart

Holly Hyun Choe, az Eötvös Péter Alapítvány mentorprogramjának résztvevője lesz az Óbudai Danubia Zenekar december 7-i koncertjének karmestere. A műsoron a szintén mentorált zeneszerző, Donghoon Shin egy műve is elhangzik.
Klasszikus interjú

„Fontos, hogy ismét közel kerüljünk a közönséghez” – Beszélgetés Dinyés Somával

December 16-án családjával ad koncertet az Óbudai Társaskörben Dinyés Soma, akit régizenei munkásságáról és karnagyi tevékenységéről is sokan ismernek. A művész a koncert kiinduló ötlete mellett az utánpótlás-nevelés kérdéseiről és a kóruséneklés fontosságáról is mesélt
Klasszikus magazin

Magnificat, az örömteli várakozás himnusza

Számos zeneszerzőt megihletett a bibliai szövegre épült keresztény himnusz, a Magnificat, mely hagyományosan az adventi várakozás során szokott elhangozni.
Klasszikus magazin

Bach és a létezés szakrális matematikája

Milyen zeneeszmény vezette Johann Sebastian Bachot odáig, hogy saját és Isten nevét egyetlen ütemben rejtse el a kottában? A lipcsei zeneszerzőt gyakran emeljük a legmagasabb piedesztálra, miközben merőben máshogy gondolkodott a zenéről, mint ahogy mi tesszük. Nem öncélú önkifejezésnek tartotta, hanem egy magasabb igazság keresésének.