Az orosz író, Lev Tolsztoj nemcsak egyik elbeszélése fő témájául választotta Beethoven egyik művét (Kreutzer-szonáta), de a zeneszerző munkásságáról is megvolt a határozott véleménye:
„Azok számára, akik Beethoven e szonátájáról (opus 101.) alkotott véleményemet hajlandók volnának azzal magyarázni, hogy nem értettem meg a művet, előre kell bocsátanom mindazt, amit mások értenek ebben a szonátában és Beethoven utolsó periódusának más műveiben, minthogy nagyon fogékony vagyok a zene iránt ugyanúgy megértettem mint ők. Hosszú ideig úgy hangoltam magamat, hogy gyönyörködjek ezekben a formátlan improvizációkban, amelyek a Beethoven utolsó időszakában született művek tartalmát alkotják, de mihelyt komolyan kezdtem foglalkozni a művészettel összehasonlítottam a Beethoven utolsó időszakában született művek keltette hatást azzal a kellemes, világos és erős zenei benyomással, amelyet például Bach (áriái), Haydn, Mozart, Chopin melódiái tesznek rám – ott ahol melódiáikat nem terhelik agyon bonyolításokkal és díszítő elemekkel, ide értve ugyancsak Beethoven első időszakának műveit - , s főleg amelyet a népdal – az olasz, a norvég, az orosz népdal, a magyar csárdás és más egyéb egyszerű, világos és erőteljes darabok keltenek bennem, rögtön megszűnt az általam mesterségesen kiváltott, kissé homályos és csaknem beteges izgalom, amelyet Beethoven utolsó korszakának művei hallatán éreztem”
hírlevél
