Klasszikus

Tömjénfüst nélkül

2005.11.25. 00:00
Ajánlom
Hogy jön egy zeneszerző ahhoz, hogy nagymiséjéből kihagyja az „Et in unum Dominum Jesum Christum, Filium Dei unigenitum” (Hiszek az egy Úrban, Jézus Krisztusban, Isten egyszülött Fiában) szöveget? És hogy illesztheti a megtestesülés titkáról szóló textushoz („Et incarnatus”) egy eredetileg a jó feleség örömeit zengő profán kánon zenéjét?

Miséiben Haydn a fentieken túl más „szabadosságokat” is megengedett magának, amelyekkel aztán fejére is vonta a 19. század puritán kritikusainak ítéletét. Ám mielőtt mi is komolytalansággal vádolnánk az egyházzenész Haydnt, érdemes felidézni a komponista barátjának és életrajzírójának, Griesingernek a szavait: „A mester áhítata nem volt komor, örökké vezeklő jellegű, hanem vidám, megbékélten bizakodó, s ilyen templomi zenéje is”. Haydn számára nem volt elvi különbség vallásos és világi dolgok között; magától értődő hitét jelzi az is, hogy csaknem minden műve élén az „In nomine Domini”, végén pedig a „Laus Deo” szavak állnak. Haydn, amikor egyházzenei műhöz fogott, nem vallásos zenét írt, hanem a saját muzsikáját – egyházi szövegre. Így talán nem olyan meglepő az sem, hogy a miseszöveg a komponista számára valamiképp „semlegesebb” alapanyagnak számított, mint például egy-egy operalibrettó. A latin nyelvű ordinariumot minden hallgató betéve tudta, így miséiben Haydn szabad teret engedhetett alapvetően instrumentális szellemű gondolkodásának. Zenéje kizárólag saját belső törvényeinek engedelmeskedik (akkor is, ha közben „kifejezi” a szöveg tartalmát): a muzsika nem válik sem a szöveg, sem a liturgia alárendeltjévé. Ebben a tekintetben tehát abszolút zenei alkotások, hangversenydarabok Haydn miséi – annak ellenére, hogy a szerző életében nyilvánvalóan nem koncerten, csakis liturgikus funkcióban hangzottak el.

Nyugodtan mellőzhetővé válik így a templomi akusztika és a tömjénfüst, az élmény akkor is teljes értékű, ha épp otthon, egy kényelmes fotelben hallgatjuk végig Haydn valamelyik miséjét. Főleg, ha az olyan értő tolmácsolásban hangzik el, mint amilyen Neville Marrineré. Két dupla CD-n Haydn fennmaradt miséinek több mint felét, két korábbi és öt késői művet jelentetett meg nemrég az EMI. A felvételeken – egy kivételével – a lipcsei Rádiókórus és a Drezdai Staatskapelle közreműködik. A kakukktojás Haydnnak az 1770-es évek elején befejezett nagyszabású kantáta-miséje, a Cäcilienmesse (Hob. XXII:5), amelyet még 1969-ben, más előadógárdával, Gerhard Wilhelm vezényletével rögzítettek. Őszintén szólva ez a felvétel nem áll meg Marriner tizenöt–húsz esztendővel későbbi bejátszásai mellett. Mind a kórus, mind a zenekar gyengébb, a legnagyobb gond érzésem szerint mégis az, hogy a karmesternek nincs markáns előadói elképzelése a műről. A Cäcilienmesse Wilhelm-féle interpretációját a remek szólista-teljesítmények mentik meg: elsősorban Elisabeth Speiser virtuóz szopránja és Siegmund Nimsgern nagy volumenű és bársonyos basszusa.

Marriner felvételei mind jó színvonalúak, de persze – mint minden gyűjteményes kiadás esetében – nem mind egyformán kiemelkedők. A szoprán szólisták közül Barbara Hendricks a legnagyobb név; szépen kivitelezi a Schöpfungsmesse (Hob. XXII:13) szólóállásait, és hangja jól olvad az együttesekben is, a Kleine Orgelmessében (Hob. XXII:7) azonban – amely csupán egy szólistát foglalkoztat – Hendricks előadása nem tűnik kellően inspiráltnak – mellesleg a zenekar játéka sem. Margaret Marshall fényesen csengő, kulturált éneklése különösen a Paukenmesse (Hob. XXII:9) Kyrie és a Nelson-mise (Hob. XXII:11) Benedictus tételében érvényesül, Carol Vaness pedig a Heiligmessében (Hob. XXII:10) emelkedik ki. A négy alt énekesnő közül Doris Soffel (Theresienmesse, Hob. XXII:12) teljesítménye a legjobb. Keith Lewis hajlékony tenorját négy darabban is élvezhetjük, a basszisták közül pedig Robert Holl tűnik ki tartalmas hangjával és érzékeny muzikalitásával.

A lipcsei énekkar általában korrekten teljesít, hangzása tömör, bár többhelyütt túlságosan háttérbe szorulnak a középszólamok. A szoprán szólam különösen kiegyenlített hangot produkál, és még a gyakori magas b-k sem okoznak gondot nekik. Neville Marriner elsősorban a különféle zenei karakterek kimunkálására fekteti a súlyt; a legmegkapóbbak talán az áhítatos pianók, például a Heiligmesse Osannájában vagy a Theresienmesse Gloriájában. Ez utóbbi tétel „Gratias” szakasza különleges megilletődöttséggel szólal meg. A késői Haydn-misék előadásának egyik legnagyobb veszélyforrása a sok forte, homofon-szillabikus szövegdeklamáció: ezek egy idő után elnehezítik az előadást, és óhatatlanul kifárasztják a hallgatót. Marriner friss (de nem hajszolt) tempói, a könnyed ritmikusság és a frázisvégi rövid záróhangok nem engedik leülni az interpretációt: mindvégig biztosítják az előadás ruganyosságát és érdekességét.

(Haydn: Missa Cellensis, Paukenmesse, Schöpfungsmesse, Heiligmesse, Nelsonmesse, Kleine Orgelsolomesse, Theresienmesse Hob. XXII:5, 9, 13, 10, 11, 7, 12; km.: Elisabeth Speiser, Margaret Marshall, Barbara Hendricks, Carol Vaness (szoprán), Helen Watts, Carolyn Watkinson, Ann Murray, Doris Soffel (alt), Kurt Equiluz, Keith Lewis, Hans Peter Blochwitz (tenor), Siegmund Nimsgern, Matthias Hölle, Petteri Salomaa, Robert Holl (basszus), Stuttgarter Hymnus-Chorknaben, Instrumentalensemble Werner Keltsch, Rundfunkchor Leipzig, Staatskapelle Dresden; vez.: Gerhard Wilhelm, Sir Neville Marriner; EMI 5865192, 5865462)

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

„Most vagyok abban az időszakban, amikor már van jogom megformálni ezt a szerepet”

A Bánk bán című opera minden magyar szívében különleges helyet foglal el. Az egyik legjelentősebb operánk ezúttal a Coopera szervezésében, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon kel életre, Vidnyánszky Attila Kossuth-díjas rendező kezei nyomán. Az előadás egyik főszereplőjét, Gertrudot a Magyar Állami Operaház népszerű mezzoszopránja, Mester Viktória alakítja majd, akivel a készülő produkció kapcsán beszélgettünk.
Zenés színház

Mutatjuk az első képeket a Puskás musicalből!

Puskás, a musical címmel nagyszabású zenés színházi produkció készült Szente Vajk rendezésében. A legismertebb magyar életéről szóló darab előzetes bemutatója augusztus 20-án lesz az Erkel Színházban.
Vizuál

Antonio Banderas abszurdnak tartja, hogy szexszimbólumnak bélyegezték

A talán legsikeresebb hollywoodi karriert befutó spanyol filmszínész, Antonio Banderas augusztus 10-én ünnepli hatvanadik születésnapját. 
Jazz/World

Korb Attila, a harsonás-zeneszerző

A Modern Art Orchestra harsonása – a zenekar számos tagjával egyetemben – zeneszerzőként is közreműködik a MAO alkotói műhelyében. Attila már gyermekként egy professzionális nagyzenekari projekt harsonása volt, melynek köszönhetően belföldön és külföldön is építhette koncertrutinját. A húszas évek big band vénáját tanulmányozva a harsonás-zeneszerző több hangszeren játszó művésszé érett, s ennek a zenei utazásnak egy mérföldköve a nemsokára megjelenő Swinging on the Danube című szerzői lemez.
Vizuál

A Pilátus is versenybe szállhat a Golden Globe-ért

Dombrovszky Linda filmjét beválogatták a legjobb idegennyelvű filmnek járó Golden Globe-díjért versenybe szálló alkotások közé, a Foreign Language Film Series 2021 elnevezésű programba.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

„Fellélegzés” – Rövidesen indul az 5. Fesztivál Akadémia Budapest

Augusztus 20-tól rendezik meg az idei Fesztivál Akadémia Budapest (FAB) koncertsorozatát a Zeneakadémián, a BMC-ben, a Hagyományok Házában és más helyszíneken. A rendezvényre több mint hatvan kiváló magyar művészt hívott meg Kokas Katalin és Kelemen Barnabás művészeti vezető. A „Fellélegzés” címet viselő fesztivál teljes programja elérhető a rendezvény honlapján, a hangversenyekre megkezdődött jegyértékesítés.
Klasszikus ajánló

Madarász 70 – A Nemzeti Filharmonikusok hangversenye

Madarász Iván zeneszerző három műve kerül terítékre szeptember 4-én a Pesti Vigadó csodálatos termében.
Klasszikus ajánló

A koronavírus ellen harcol, most koncertet ad a Medikus Zenekar

A koronavírus-járvány kezdete óta először lép színpadra teljes létszámmal a Medikus Zenekar augusztus 18-án a Pesti Vármegyeháza Díszudvarában.
Klasszikus interjú

Keller András: A zenekar a kedvenc hangszerem

Vonósnégyesével, a Keller Quartettel elért világsikerek után Keller András karmesterként építi és irányítja tizenhárom éve a Concerto Budapest Szimfonikus Zenekart. Úgy véli, jobban kellene figyelnünk saját, hazai kincseinkre, a kortárs zenére és egyáltalán – a zenére.
Klasszikus hír

A Balatonon is koncerteznek a BFZ zenészei

Bár az augusztus még nem az aktív koncertszezon hónapja, a Budapesti Fesztiválzenekar több nyári programmal is készül közönségének Budapesten, a Balatonon és a Dunakanyarban.