Klasszikus

Történetek dallamokban, képekben, szavakban – ilyen volt a Fesztivál Akadémia Budapest

2022.08.04. 15:55
Ajánlom
A hangszeres zene kiemelkedő jelentőségű előadói idén is felkeresték Budapestet, július 15. és 24. között került sor a Fesztivál Akadémia Budapest idei koncertsorozatára, amely során változatos karakterű hangversenyeken ismerkedhetett meg a hallgatóság a kamarazene gyöngyszemeivel.

A zenekedvelőknek nyár közepére már hiányérzetük támadhat. Mert akad ugyan néhány nagyszabású szabadtéri előadás, és számos kisebb-nagyobb vidéki helyszínen, templomokban vagy akár a természetben is tartanak koncerteket, de azért ez mégsem ugyanaz, mint amikor napi szinten a legnagyszerűbb előadókat hallgathatjuk, elég elmennünk a Zeneakadémiára vagy valamelyik másik nagy hangversenyterembe, választék mindig van.

Épp mire klasszikus zenei elvonási tüneteink kezdtek volna jelentkezni, lehetőséget kaptunk, hogy tíz napon át minden visszatérjen a szokásos kerékvágásba, és az idei Fesztivál Akadémia Budapest jóvoltából újra tobzódhassunk a jobbnál jobbnak ígérkező programokban. Az eseménysorozat nem kizárólag koncertekre épült, részét képezte a legfiatalabb muzsikuskorosztály részére rendezett Fehér Ilona Nemzetközi Hegedűverseny,

a nagyobbak pedig mesterkurzusokon csiszolhatták a tudásukat, néhány vonósnégyesnek maga Kurtág György tartott oktatást.

Ezek a kiváló utánpótlás-nevelő programok is joggal vonták magukra a közönség figyelmét, ám a koncerteken is az ifjú tehetségektől a nagy sztárokig terjedt a közreműködők köre.

Emlékezés és erkölcsi tanmese

A július 15-i nyitókoncert a Zeneakadémián jól mutatta a fesztivál sokszínűségét, nemcsak remek zenék, hanem a helyszínhez képest némileg szokatlan módon színházi előadás is szerepelt a programban. Kelemen Barnabás, a fesztivál egyik művészeti vezetője kétnyelvű bevezetőben ismertette a közönséggel a megszólaló műveket, és sok esetben a műsorválasztás koncepcióját. Ebből tudtuk meg, hogy a koncerten szereplő Bartók-, illetve Sztravinszkij-művek

a Kocsis Zoltán emléke előtti tisztelgés jegyében kerültek a programba, mivel korábban ő is együtt muzsikált a fesztivál művészeivel ezekben a darabokban.

Az első műsorszám egy szomorú aktualitással bíró zenemű volt, Beethoven Schöne Minka című ukrán népdalfeldolgozása, melyet Kovács Ágnes szoprán mellett Kelemen Barnabás, Kokas Dóra és Bogányi Gergely játszott. Bár nem lehet szó nélkül elmenni a világ szörnyűségei mellett, reméljük, hogy ezek a koncertek a csodálatos zenékkel egyfajta szigetet jelenthetnek, ahol megpihenhet az ember lelke – fejezte ki óhaját a művészeti vezető.

FAB2022_junius15_4-154427.jpeg

Kelemen Barnabás művészeti vezető (Fotó/Forrás: Posztós János / Fesztivál Akadémia Budapest)

Az első rész második felében aztán Bartók gigászi energiákat megmozgató műve hangzott el, a Szonáta két zongorára és ütőhangszerekre. Mindig meglep, milyen erős hatást képesek tenni a hallgatóra a zeneszerző alkotásai, mintha hirtelen friss levegő áramlana a terembe. A bevezetőben említett korábbi koncerten is szereplő Balog Józsefhez, Rácz Zoltánhoz és Holló Aurélhoz negyedikként ekkor Berecz Mihály csatlakozott. Aztán egy hosszabb szünet következett, elsősorban nem azért, hogy a közönség már tűkön ülve várja a második részben sorra kerülő Sztravinszkij-darabot, A katona történetét, hanem mert a szcenírozott előadás a színpad átrendezését is igényelte.

A színészekre és zenészekre írt alkotást Ascher Tamás rendezésében került a Zeneakadémia közönsége elé.

A némafilmek képi világát megidéző előadás megmutatta a kisember kiszolgáltatottságát az Ördög által képviselt, magasabb rendű erőknek,

tévelygését a „nagyok” világának álságos értékei között. A fausti történetben a Katona (ifj. Vidnyánszky Attila) eladja a hegedűjét és művészetét az Ördögnek (Bezerédi Zoltán) a sikert és gazdagságot hozó csodakönyvért cserében. Az egyszerű ember logikája kis híján felül tud kerekedni a gonosz mesterkedésein, a Katona visszaszerzi a hegedűt, és elnyeri vele a Királylány (Kelemen Hanna) kezét. A Sztravinszkij által annyira kedvelt vásári színjátszás világát felidéző darab itt azonban direkt erkölcsi tanítómesévé változik, a főszereplő nem elégszik meg boldogságával, ismét elbukik, és szabad prédája lesz a bűnös lelkekre szüntelenül leselkedő Ördögnek.

A katona története mesélője Molnár Piroska volt, ám nem csupán közvetítői szerepre szorítkozott, kis kikacsintásai adták meg a történet savát-borsát. De lényegében narrátori-kommentátori szerep jutott a zenészeknek is, Kelemen Barnabás vezényletével Kokas Katalin (hegedű), Knut Erik Sundquist (nagybőgő), Bartek Zsolt (klarinét), Szergej Nakarjakov (trombita), Bogányi Bence (fagott), Sztán Attila (harsona), Joó Szabolcs (ütőhangszerek) rendkívüli élményt nyújtva szólaltatta meg a darabot.

Kokas Katalin: „A tradíciót ápolni és őrizni kell”

Kapcsolódó

Kokas Katalin: „A tradíciót ápolni és őrizni kell”

Lassan véget ér a IV. Fehér Ilona Nemzetközi Hegedűverseny, majd július 15-től kezdődik a Fesztivál Akadémia Budapest. A gazdag kínálatban A katona történetétől a Goldberg-variációk vonós átiratáig sok minden megtalálható. A két rendezvény összefüggéseiről és a fesztivál legérdekesebb programjairól Kokas Katalint, az egyik művészeti vezetőt kérdeztük.​

Megdicsőülés házaspárokkal

A fesztivál során a közönség ingyenes programoknak is örülhetett, ilyen volt a teljes egészében vonós zenére épülő, hetes számú koncert július 21-én este a Jézus Szíve Jezsuita Templomban. A 20. század két emblematikus zeneszerzőjének talán nem teljesen tipikusnak mondható művei csendültek fel, Bartók oktatási célra szánt 44 hegedűduója, illetve Schönberg korai, hiperromantikus szextettje, a Megdicsőült éj. A koncert családiasságát emelte – ahogy ismét megtudhattuk Kelemen Barnabás bevezetőjéből –, hogy négy házaspár adta elő a műveket. Az első részben Baráti Kristóf és Kondorosi Karolina, míg a másodikban a művészeti vezető pár, Kelemen Barnabás és Kokas Katalin mellett fellépett Kokas Dóra és Maxim Rysanov, illetve Jonian Ilias Kadesha és Vashti Mimosa Hunter lépett fel.

FAB2022_junius21_2-154453.jpeg

Baráti Kristóf és Kondorosi Karolina (Fotó/Forrás: Felvégi Andrea / Fesztivál Akadémia Budapest)

A Bartók-duókat szinte sosem hallhatja teljes egészében a közönség, általában részleteket, válogatásokat szólaltatnak meg a művészek. A rövid kis dallamok különféle forrásokból táplálkoznak, táncdallamok, népdalok bukkannak fel köztük. Így egyben meghallgatva a darab ahhoz hasonlított, mint amikor

egy zsúfolt régiségboltban nézegetjük egyesével a különféle apróságokat, némelyiket kézbe vesszük, megforgatjuk,

a másikon csak átsiklik a tekintetünk, a végén pedig talán fel sem tudjuk idézni, mi mindent láttunk, csak színek, formák kavalkádja marad meg.

A Megdicsőült éj Richard Dehmel költeménye alapján íródott, mely ezen az estén Balla Eszter előadásában hangzott el, aki mindig a zenemű analóg pontjain szólaltatott meg egy-egy részletet a szövegből. Ez a különösen emelkedett szerelmi költemény tévelygés, bizonytalanság és bűntudat után az emberség, a szeretet és a remény hangjaival zárul. Schönberg zenéje egyszerre tárja fel páratlan érzékenységgel a főszereplő pár lelki történéseit, ugyanakkor varázslatos hangulattal festi le a ragyogó éjszakát, amelyben az ember túlléphet önnön gyaróságain. A mű elragadtatottságához remekül illett, hogy a szervezők gyertyafénybe burkolták a templomot, és a sötét falakból csak a megvilágított szobrok alakjai ragyogtak elő.

Az érzések terhei

A fesztivál utolsó előtti koncertje, július 23-án a Budapest Music Centerben, nem a derű jegyében jött létre, bár gyönyörű muzsikát hallgathattunk, jóformán minden darab súlyos lelki terheket hordozott magában. Nem véletlen, hogy a konferálás során Kelemen Barnabás egy pillanatra zavarba jött: ugyan mit lehet ilyenkor kívánni a közönségnek? Kellemes vagy szórakoztató semmiképp nem volt az este, viszont épp a szenvedés megértésén keresztül vált felemelővé.

FAB2022_junius23_1-154453.jpeg

Kokas Dóra és Balog József (Fotó/Forrás: Felvégi Andrea / Fesztivál Akadémia Budapest)

Az első részben Debussy szonátasorozatának első darabja, a csellóra és zongorára írt alkotás hangzott el Kokas Dóra és Balog József előadásában. A darab a zeneszerző élete végéhez közeledve született, egy igen sötét periódusban, háború és betegség idején, talán ennek is köszönhető, hogy a múltbéli formákat megidéző műnek sajátosan nyugtalanító látásmódja van. Schönberg II. vonósnégyese is válságperiódusban született, a komponista feleségének ajánlott műve egy tragikusan végződő szerelmi háromszög lenyomatát őrzi.

A darab különlegessége, hogy a harmadik és negyedik tételben énekszó is szerepet kap, Stefan George misztikus hangvételű költeményei el is hangzottak a produkció előtt,

Kelemen Hanna olvasta fel őket. A darabot a Kelemen Kvartett játszotta, Kelemen Barnabás, Jonian Ilias Kadesha, Kokas Katalin és Vashti Mimosa Hunter, az elképesztő érzelmi szélsőségeket bejáró és sokszor nyaktörő szopránszólót pedig Horti Lilla szólaltatta meg.

A második rész egy egészen különleges művel kezdődött, Lukács Miklós adta elő Kurtág György Márta ligatúrája című rövid cimbalomdarabját, mindenki nagy örömére a szerző jelenlétében. A komponista 2019-ben elhunyt felesége emlékének szentelt darabjában egy rá jellemző miniatűr univerzum varázslatos világába ragadja a hallgatót, az előadó érzékeny muzikalitása pedig minden hangnak jelentőséget adott. Azután visszatértünk a 20. századba, és Sosztakovics páratlan szépségű II. zongoratriója hangzott el. Aligha van olyan, aki valaha hallotta ezt a darabot, és ne emlékezne fájdalmasan lírai bevezetőjére, mely igen nagy kihívást jelent a vonós előadóknak. Ezen az estén Alissa Margulis és Marc Coppey szólaltatta meg, hozzájuk zongorán ismét Balog József csatlakozott. A II. világháború közben született alkotás

egyszerre emlékezik meg az emberi sors tragikus törékenységéről, miközben a groteszk második és negyedik tételben a világ értelmetlensége kerekedik felül.

Van abban valami paradox, milyen esztétikai élvezetet okoz ennyi borzalommal szembenézni, alighanem Sosztakovics életművének egyik legmeghatározóbb vonása, milyen művészeti magasságokba tudott emelkedni a korszak borzalmainak talajáról.

Egy nem mindennapi utazással is felértek a Fesztivál Akadémia Budapest 2022-es koncertjei, nyáron pedig különösen jól tudjuk, mi minden vár ránk, ha útra kelünk: embereket, helyeket, kultúrákat ismerhetünk meg, többet tudhatunk meg művészetről, szerelemről, bűnről és erényről, fájdalmakról és örömökről, mint azt a hétköznapi életben elképzelnénk. A zene pedig segít, hogy alászálljunk ezekbe az egyedi világokba, és részletesebben is megcsodálhassuk őket.

Fejléckép: Ifj. Vidnyánszky Attila és Bezerédi Zoltán (fotó/forrás: Posztós János / Fesztivál Akadémia Budapest)

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

Életörömre hangolunk! – Szeptemberben jön a Zsidó Kulturális Fesztivál

Könnyű- és komolyzenei koncertek, irodalmi és gyermekprogramokkal, hazai és nemzetközi művészekkel várja a látogatókat a 24. Zsidó Kulturális Fesztivál szeptember 4. és 12. között. A programokat hét fővárosi helyszínen rendezik meg.
Zenés színház

Traviata a fellegekben – a Fokvárosi Opera flashmobja

A dél-afrikai operatársulat tagjai repülőútjuk közben rövid produkcióval örvendeztették meg utastársaikat, a Brindisit adták elő, Verdi Traviatájából. Videó a cikkben!
Színház

Érkezik a Darázs – Az iskolai zaklatásról láthatunk előadást a Margitszigeten

A Delta Produkció és a Kristály Színtér közösen mutatja be szeptember 30-án a Darázs című krimit. Az előadás Kiss-Végh Emőkével és Sodró Elizával a főszerepben, Ördög Tamás rendezésében debütál a Margitsziget új játszóhelyén.
Vizuál

Miskolcon debütál Csoma Sándor filmje, amelyet Erőss Zsolt története inspirált

Magasságok és címmel készült el Csoma Sándor első nagyjátékfilmje, amely a 2013-ban elhunyt hegymászó, Erőss Zsolt történetén alapul. Az alkotás elsősorban a férfi feleségére, Sterczer Hildára és a gyászfeldolgozására fókuszál. 
Jazz/World

Egy napig ismét a manouche jazzé lesz a főszerep

Francia, német, szerb sztárelőadók és magyar zenészek lépnek fel a második alkalommal megrendezett Django Feszt Budapesten. A Kobuci Kertbe augusztus 14-én várják a manouche jazz műfaj kedvelőit.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

A megújulás útján – augusztusban újra Arcus Temporum Művészeti Fesztivál

Valódi mélységek és tartalmak. Ezt kínálja minden évben az Arcus Temporum a Pannonhalmi Főapátságban. A monostor csodálatos tereiben idén is a zenei, az irodalmi és a képzőművészeti élet hazai és nemzetközi kiválóságai, és persze a bencés szerzetesek várják a közönséget augusztus 26–28. között.
Klasszikus interjú

„Abban bízunk, hogy a mi lelkesedésünk a közönségre is átragad” – Hornyák Balázs és Várdai István a Kaposfestről

Idén augusztus 13. és 16. között kerül sor az immár tizenhárom éves múltra visszatekintő kamarazenei fesztiválra, a Kaposfestre. A tervekről és a programról Hornyák Balázs fesztiváligazgatóval és Várdai Istvánnal, az eseménysor egyik művészeti vezetőjével beszélgettünk.
Klasszikus kritika

Történetek dallamokban, képekben, szavakban – ilyen volt a Fesztivál Akadémia Budapest

A hangszeres zene kiemelkedő jelentőségű előadói idén is felkeresték Budapestet, július 15. és 24. között került sor a Fesztivál Akadémia Budapest idei koncertsorozatára, amely során változatos karakterű hangversenyeken ismerkedhetett meg a hallgatóság a kamarazene gyöngyszemeivel.
Klasszikus kritika

Egyik szemem sír…

Megtartották Peter Caelen zongoraművész szólóestjét Keszthelyen, a Klassz a pARTon! Fesztivál keretében. Gyenge Enikő beszámolója.
Klasszikus ajánló

Fantasztikus látványvilággal vár az Attila opera a Margitszigeten

Legendák, titkok, múlt és jövő. 400 nm ledfal, 21. századi látványtechnika, filmes hatás. Varázslatos animációs környezet idézi meg a kor hangulatát Verdi monumentális és szenvedélyes zenéjével a magyar vonatkozású operában augusztus 12-én és 14-én a Margitszigeti Színház hatalmas színpadán.