Klasszikus

Tudás és egyebek

2004.04.15. 00:00
Ajánlom
Hülye érzés. Az ember ott ül szemben a világ egyik legismertebb karmesterével, nincs sok ideje, mert hamarosan kezdődik a koncert, és akkor nem arról beszélgetnek, hogy ki a jó karmester, vagy mit is jelent egy Mahler-szimfónia, hanem a nagypapáról. Egyetlen olyan eset létezik, amikor ennek értelme van: ha a karmestert Christoph von Dohnányinak hívják. A kérdés tehát az, hogy nálunk a Zeneakadémia melletti kis utcát Dohnányiról nevezték el, de vajon tud-e még olyan várost a világon, ahol van Dohnányi utca.

Tud. Van Hamburgban is és Berlinben is. Csak azokat az utcákat nem a nagypapájáról nevezték el, hanem az apjáról, Hans von Dohnányiról, aki részt vett a Hitler elleni merényletben, és ezért 1944-ben kivégezték. A nagyapját egyébként ő is későn ismerte meg, illetve még a harmincas években találkoztak egy órára, amikor Dohnányi Németországban turnézott a Filharmóniai Társaság zenekarával, de legközelebb már csak jóval a háború után látták egymást, Floridában, ahol az unoka is Dohnányi Ernő tanítványa lett. Rokonszenves öreg volt, igazi úriember, sok-sok türelemmel a tanítványai iránt, de nem igazi tanár. Nagyon tudta lelkesíteni a növendékeket, de inkább megmutatta, hogyan kell valamit játszani, nem bíbelődött azzal, hogy az ujjrendet magyarázza.

Ahhoz képest, hogy van egy zeneszerző a családban, nem sokat fáradozott Christoph von Dohnányi a népszerűsítésén. Ezt ő is elismeri, de meg lehet érteni, hiszen a második bécsi iskola művein nőtt fel, és hozzájuk képest Dohnányi Ernő zenéje igazán nem progresszív. Dohnányi legszebb művei egyébként is a kamaradarabok. Egyébként pedig a helyzet – mint majd látni fogjuk – az utóbbi időben kissé változott.

Kissé fáradtnak látszik, amire csak bólint, hogyne lenne fáradt, az utóbbi öt napban volt Londonban, Párizsban, Brugges-ben és most Budapesten. Azért csak kérdezzem, nyugodtan. Jó, legyen. Elmesélem, hogy van egy barátom Zürichben, és tőle tudom, hogy a kinti Wozzeck-előadások percre pontosan mindig ugyanakkor értek véget, órát lehetett volna igazítani Christoph von Dohnányi kezéhez. Ó, ezek a legendák. Az emberben működik a tempóérzék, ennyi az egész. Különben pedig soha nem a sebesség a fontos, Leopold Mozart óta tudjuk, hogy száraz hangzású teremben gyorsabban kell játszani, ahol viszont sok a visszhang, inkább lassabban. Az egyetlen, ami számít, az a tempók egymáshoz való viszonya. Beethoven lehet gyors vagy lassú, csak következetesnek kell lenni. De a zeneszerző mégiscsak odaírta a metronómjelzést. Igen, mondja, de számtalan ősbemutatót dirigált már életében, és soha, egyetlen esetben sem az volt a helyes tempó, amit a komponista odaírt. Miért Beethoven lett volna kivétel, amikor a metronómot csak akkoriban találták föl?

Fél óra múlva kezdődik a koncert, nem merem tovább zavarni. Elmondom, hogy ilyen szép vonóshangzást már nagyon régen nem hallottam, mint amilyenre a Philharmonia zenekar képes már a próbán is, ő meg azt mondja, figyeljem inkább a fúvósokat, azok még jobbak. Nem értem, világsztár létére miért maradt ennyire normális, de erre ő sem tudja a választ, legfeljebb annyit mond, hogy változtak az idők, ma már nem lehet a zenekari tagokat úgy kezelni, mint Toscanini idejében, de nem is kell. Nézzem meg őket, csupa nagyszerű zenész, művelt, több nyelven beszélő ember, öröm velük együtt dolgozni.

Ja, így könnyű, mondanám, de nem könnyű. Kell hozzá karmester is. Eszembe jut, hogy soha nem találkoztam olyan emberrel, aki azt mondta volna, hogy kedvenc karmestere Christoph von Dohnányi. A koncert első része alapján még esetleg meg is lehet érteni. Dohnányi csak szakember, csak arra ügyel, hogy minden megszólaljon, minden hallható legyen, de nem foglalkozik a külsőségekkel. Arra figyel, hogy együtt játsszon a zenekar, hogy minden mozdulata érthető legyen. A többiről a londoni zenészek gondoskodnak. Olyan szépnek hangzik Arvo Pärt zenéje, a Fratres, hogy ezt a sehová nem tartó, aztán elhalkuló finom menetet jól esik hallgatni. Aztán Prokofjev Klasszikus szimfóniája titkos csoda. Könnyű marad, de éppen látszólagos sekélysége miatt mély, nehéz jól játszani, de föl sem tűnik, mert csak repülnek a vonók, a fuvola csiripel, pontosan és hiba nélkül, és mégsem ez a mosolygó virtuozitás a megrendítő, hanem például a harmadik tétel kicsit levegőben hagyott vége. Dohnányi annyira könnyedén vezényel, a zenekar pedig olyan természetességgel játssza el a szólamokat, hogy nem tűnik föl, mennyire magas ormokon járnak közben. Az egész produkciót a biztos tudás jellemzi, de ez nem mindig hatja meg a nagybetűs művészetre áhítozókat.

Dohnányi azonban nekik is tud meglepetést okozni Mahler 1. szimfóniájával. Mert ebben a műben aztán mindenki megkapja a magáét. Az is, aki attól ájul el, hogy mennyire rugalmas tud lenni egy ilyen zenekar. A zenészek látszólag csak a kottát bámulják, de mégis követik a karmestert, az egész csapat egy pillanat alatt lassít, ha Dohnányi vállmozdulatai ezt kérik, hetykébben játszik el egy frázist, ha a pálca hegye erre utal, de ha nem mutat az ég felé a bot, akkor a frázis is súlyosabb, nehézkesebb marad. Közben pedig olyan irtózatos hangerő szabadul el, hogy hála az égnek a kongresszusi központért, a Zeneakadémia ettől már a porba omlott volna. Megszólal mindaz, ami ebben a műben megszólaltatható, minden szélsősége, kifinomultsága és közönségessége, mélysége, magassága. A fináléban, ahogy Mahler kívánta, föláll a nyolc kürtös, úgy fújják – égszakadás. Dohnányi nem hagyja magát túl hosszan ünnepeltetni, fölteszi a kezét, és a csendbe belemondja: a két utolsó tétel következik a nagypapa Szimfonikus percek című művéből.

Eljátsszák, meghajolnak, elmennek. Mire fölrezzenek, üres a pódium.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

„A mi generációnk nem kapható a gyűlölködésre” – A 30 év alatti színművészek levele az Országgyűléshez

A december 9-én a szabad színházakért és a kultúra függetlenségéért meghirdetett tüntetésen Sodró Eliza, a Radnóti Színház művésze olvasta fel 111 harminc év alatti színművész levelét az Országgyűléshez.
Színház

„Tudsz még hallgatni?” – Beszámoló a színházi alkotók tüntetéséről

A szabad színházért, a kultúra függetlenségéért szerveztek tüntetést december 9-én estére a Madách térre, és noha a bírált törvényjavaslat időközben módosult, sokan úgy érezték, ott a helyük a megmozduláson.
Színház

Vidnyánszky az igazságtalanságok megszüntetését várja a törvénytervezettől

A Magyar Teátrumi Társaság elnöke az M1-nek nyilatkozott az új színháztörvénnyel kapcsolatban.
Plusz

Használt a tiltakozás? Végül nem bántaná az NKA-t az új törvényjavaslat

Nem szerepel a Nemzeti Kulturális Alap átalakítása a Nemzeti Kulturális Tanácsról szóló törvényjavaslatban, de a színházaknak közös fenntartási megállapodást kell kötniük a kormánnyal.
Színház

Ezekre az előadásokra küldenék el a politikusokat a színészek

Szégyen, Hamlet, A bajnok, Az ember tragédiája – többek között ezeket a produkciókat ajánlották azok a színházi alkotók, akiket a december 9-i tüntetésen kérdeztünk meg arról, mire hívnák el a politikai döntéshozókat.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Itt követheti élőben Martha Argerich koncertjét, ha már nem kapott jegyet!

December 12-én este fél 8-kor a Liszt Ferenc Kamarazenekarral lép fel Martha Argerich. A hangverseny teltházas, de a Medici TV közvetíti. Mutatjuk, hol.
Klasszikus advent

Mozart átiratában hallható Händel Messiása

Az átirat Anger Ferenc rendezésében, Nádasdy Ádám új magyar fordításával csendül fel december 21-én az Erkel Színházban. A karácsonyi négy előadás szólistái Rácz Rita, Schöck Atala, Horváth István és Cser Krisztián, az Opera Zenekart és az Énekkart Kesselyák Gergely vezényli.
Klasszikus hír

Pozsonyi kórusversenyt nyert a Magnificat Leánykar

Kortárs és szakrális kategóriában is első helyezést ért el a Magnificat Leánykar egy pozsonyi kórusversenyen.
Klasszikus interjú

Liszt mindig forrófejű lázadó maradt – interjú Borbély Lászlóval

Liszt idős korában is forradalmár maradt, csak másért küzdött. Ez derül ki Borbély László új albumából, amelyen a mester kései műveit hallhatjuk. De a zongoraművésznek egy második lemeze is megjelent a napokban, ezen a Goldberg-variációkat találjuk.
Klasszikus gyász

Elhunyt Friedrich Ádám Liszt-díjas kürtművész

Életének 82. évében elhunyt Friedrich Ádám Liszt-díjas kürtművész - közölte hétfőn a Zeneakadémia.