Klasszikus

Tudjuk még szeretni a Für Elise-t?

2021.01.07. 12:30
Ajánlom
A Für Elise az egyik leghíresebb klasszikus zenei dallam, és sokak szerint akkor is túljátszott, ha gyakorlatilag sosem halljuk koncertteremben. Igor Levit szerint ez bizony nagy kár.

Néhány napja kapott hideget és meleget is az a cikk, amely Beethoven legrosszabb műveit vette sorra. A listán szerepelt a Für Elise is. Nem mintha kifejezetten rossz darab lenne: egyszerűen túljátszott, túl sok helyen hallottuk már. Ha felcsendül a váltakozó E és Disz hang, rögtön eszünkbe jutnak a kapucsengők, mobilcsengőhangok és zeneiskolai növendékhangversenyek.

A zeneszerzői kánonokról és művekről azonban érdemes rugalmasan gondolkodni, ezért örömmel láttam, hogy a New York Times ma reggeli számában

Igor Levit zongoraművész védelmébe veszi a jól ismert bagatellt, és elmondja, ő miért tartja értékesnek a klasszikus zene legismertebb darabját.

„A darabot nem lehet hallani a koncertteremben” – mondja Levit. – „Bizonyos értelemben lehetetlen eljátszani, ami bizony nagy kár.” Amikor a zongoraművész ráadásként mégis megpróbálta, a közönség egy része zavartan, kuncogva vagy a szemét forgatva fogadta.

De miért érdekes és értékes mégis a Für Elise? Ha választ kapunk a kérdésre, egyben azt is megválaszoljuk, miért nyerte el kétélű fegyvert jelentő népszerűségét.

Az első öt hang – az E és a Disz váltakozása – még nem árulja el, milyen hangnemben vagyunk. Van itt egyfajta rejtélyesség: a zene bármerre elindulhat. Aztán belép a bal kéz egy a-moll, majd egy E-dúr akkorddal, és „megjelenik az »Egyszer volt, hol nem volt« érzése…” Levit szerint az első egy perc a tér építéséről szól.

kottapelda1-121626.jpg

Für Elise 1. ábra: a nyitótéma (Fotó/Forrás: Fidelio)

Amikor a Beethoven oktávokat váltogat az E hanggal, teret biztosít a hamarosan felbukkanó első dallamnak, amely az emberi hang számára is énekelhető (a fenti felvételen 1:08-tól).

Ez az F-dúr rész kevésbé szokatlan felrakás: a jobb kézben a dallam, a bal kéz kísér. A témát pedig a darab legnehezebben játszható négy üteme zárja (2. ábra, kiemelve).

2abra-121625.jpg

Fül Elise 2. ábra (Fotó/Forrás: Fidelio)

Újra a nyitótémát halljuk, majd megváltozik a hangulat: viharos közjáték következik, a jobb kéz hangzatokból rajzol ki témát, miközben a bal kéz tizenhatodokkal támaszt kisebb vihart. „Igen drámai - mondja Levit. - „És rögtön hangos lesz a pedál használata miatt, egyszerűen a zongora akusztikájából következően.” Aztán a jobb kéz szólamában a tizenhatodok három oktávot járnak be – mintha szellő fújná őket. Beethoven pianissimót ír elő (3. ábra, kiemelés).

3abra-125931.jpg

Für Elise 3. ábra (Fotó/Forrás: Fidelio)

Ezután visszatér a nyitótéma. Nem grandiózusan, hanem éppolyan rejtelmesen, ahogy korábban. „Nagyon megindító” – mondja Levit. – „Azt mondja: »Így történt, így szól a történet.«” A végén egy egyszerű A hang zárja a művet. „Mint amikor becsukódik egy könyv.”

A Beethoven emlékévben számos cikkünk született a mesterről. Böngésszen tovább sorozatunk írásai között!

Így szólna a Für Elise, ha Beethoven Bagdadban születik

Kapcsolódó

Így szólna a Für Elise, ha Beethoven Bagdadban születik

Az alábbi videóban varázsszőnyeg helyett tradicionális arab hangszereken repítik Beethovent és a hallgatókat a Közel-Keletre.

Süketelés Beethovenről

Idén minden Beethovenről fog szólni: 250 éve született a Mester, kilenc örökérvényű szimfónia, szonáták, vonósnégyesek, s nem utolsósorban lapunk névadó operájának, a Fideliónak a szerzője. Nem csak a közönség kedvence, hanem a zenetudósoké is, így joggal reméljük, tudunk még újat mondani róla. Cikksorozatunkban nem csak zenei kérdésekről, hanem Beethoven koráról, annak történelméről is írunk. Kellemes olvasást és zenehallgatást kívánunk!

A sorozat cikkeit itt érheti el!

Legolvasottabb

Színház

A kultúra megfizethetetlen?!

A kulturális szféra szereplői évek óta komoly anyagi gondokkal küzdenek, a járványhelyzet, valamint a gazdasági változások pedig újabb kihívások elé állítják az intézmények vezetőit. Legutóbb a kata módosítása, valamint a rezsicsökkentés átalakítása késztette stratégiai változásokra a művészeket. Megkerestünk néhány színházat, hogy mondják el, hogyan érinti őket a jelenlegi helyzet.
Vizuál

Ország Lili elfeledett tévéfelvétele – Különleges felfedezéssel zárult a Fidelio kutatása

Mostanáig senki nem tudott annak a negyvenöt évvel ezelőtt készült televíziós riportnak a létezéséről, ami a Fidelio kutatásának köszönhetően került elő Ország Liliről. A hosszas kutatómunka eredményeként meglelt felvételt a művész születésének évfordulója alkalmából tárjuk a nyilvánosság elé.
Zenés színház

Az Eiffel Műhelyház valamennyi előadását törli az OPERA

A Magyar Állami Operaházat érintő forrásmegvonás miatt az intézmény levélben tudatta, hogy a gyermekprogramok kivételével nem tartja meg az Eiffel Műhelyházba tervezett előadásait. A CIKK FRISSÜLT.
Vizuál

Az ember, aki kikosarazta Ingmar Bergmant – 10 érdekesség a 85 éves Dustin Hoffmanról

A kétszeres Oscar-díjas Dustin Hoffman pályája nem indult zökkenőmentesen, azonban néhány rövid kitérő után már a legnagyobb rendezők ajánlottak neki főszerepeket.
Színház

„A színházban történetekre van szükségünk” – interjú Béres Lászlóval

Béres László a Karády zárkája után újra a Gyulai Várszínházzal dolgozik, ezúttal egy orosz szerzőhöz, Csehovhoz nyúlva. A rendezővel az augusztus 9-én látható előadásról, a drámaíróhoz fűződő viszonyáról, valamint a román színházi hagyományokról is beszélgettünk.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Magyarországi bemutatók és világsztárok a Kaposfesten

2022. augusztus 13-16. között újra megrendezik az ország egyik legfontosabb kamarazenei ünnepét, a 13. Kaposfestet. Az idei fesztivál kiemelt vendége lesz Elisabeth Leonskaja, a zongora nagyasszonyaként emlegetett világhírű zongoraművésznő.
Klasszikus ajánló

A megújulás útján – augusztusban újra Arcus Temporum Művészeti Fesztivál

Valódi mélységek és tartalmak. Ezt kínálja minden évben az Arcus Temporum a Pannonhalmi Főapátságban. A monostor csodálatos tereiben idén is a zenei, az irodalmi és a képzőművészeti élet hazai és nemzetközi kiválóságai, és persze a bencés szerzetesek várják a közönséget augusztus 26–28. között.
Klasszikus interjú

„Abban bízunk, hogy a mi lelkesedésünk a közönségre is átragad” – Hornyák Balázs és Várdai István a Kaposfestről

Idén augusztus 13. és 16. között kerül sor az immár tizenhárom éves múltra visszatekintő kamarazenei fesztiválra, a Kaposfestre. A tervekről és a programról Hornyák Balázs fesztiváligazgatóval és Várdai Istvánnal, az eseménysor egyik művészeti vezetőjével beszélgettünk.
Klasszikus kritika

Történetek dallamokban, képekben, szavakban – ilyen volt a Fesztivál Akadémia Budapest

A hangszeres zene kiemelkedő jelentőségű előadói idén is felkeresték Budapestet, július 15. és 24. között került sor a Fesztivál Akadémia Budapest idei koncertsorozatára, amely során változatos karakterű hangversenyeken ismerkedhetett meg a hallgatóság a kamarazene gyöngyszemeivel.
Klasszikus kritika

Egyik szemem sír…

Megtartották Peter Caelen zongoraművész szólóestjét Keszthelyen, a Klassz a pARTon! Fesztivál keretében. Gyenge Enikő beszámolója.