Klasszikus

Tudjuk még szeretni a Für Elise-t?

2021.01.07. 12:30
Ajánlom
A Für Elise az egyik leghíresebb klasszikus zenei dallam, és sokak szerint akkor is túljátszott, ha gyakorlatilag sosem halljuk koncertteremben. Igor Levit szerint ez bizony nagy kár.

Néhány napja kapott hideget és meleget is az a cikk, amely Beethoven legrosszabb műveit vette sorra. A listán szerepelt a Für Elise is. Nem mintha kifejezetten rossz darab lenne: egyszerűen túljátszott, túl sok helyen hallottuk már. Ha felcsendül a váltakozó E és Disz hang, rögtön eszünkbe jutnak a kapucsengők, mobilcsengőhangok és zeneiskolai növendékhangversenyek.

A zeneszerzői kánonokról és művekről azonban érdemes rugalmasan gondolkodni, ezért örömmel láttam, hogy a New York Times ma reggeli számában

Igor Levit zongoraművész védelmébe veszi a jól ismert bagatellt, és elmondja, ő miért tartja értékesnek a klasszikus zene legismertebb darabját.

„A darabot nem lehet hallani a koncertteremben” – mondja Levit. – „Bizonyos értelemben lehetetlen eljátszani, ami bizony nagy kár.” Amikor a zongoraművész ráadásként mégis megpróbálta, a közönség egy része zavartan, kuncogva vagy a szemét forgatva fogadta.

De miért érdekes és értékes mégis a Für Elise? Ha választ kapunk a kérdésre, egyben azt is megválaszoljuk, miért nyerte el kétélű fegyvert jelentő népszerűségét.

Az első öt hang – az E és a Disz váltakozása – még nem árulja el, milyen hangnemben vagyunk. Van itt egyfajta rejtélyesség: a zene bármerre elindulhat. Aztán belép a bal kéz egy a-moll, majd egy E-dúr akkorddal, és „megjelenik az »Egyszer volt, hol nem volt« érzése…” Levit szerint az első egy perc a tér építéséről szól.

kottapelda1-121626.jpg

Für Elise 1. ábra: a nyitótéma (Fotó/Forrás: Fidelio)

Amikor a Beethoven oktávokat váltogat az E hanggal, teret biztosít a hamarosan felbukkanó első dallamnak, amely az emberi hang számára is énekelhető (a fenti felvételen 1:08-tól).

Ez az F-dúr rész kevésbé szokatlan felrakás: a jobb kézben a dallam, a bal kéz kísér. A témát pedig a darab legnehezebben játszható négy üteme zárja (2. ábra, kiemelve).

2abra-121625.jpg

Fül Elise 2. ábra (Fotó/Forrás: Fidelio)

Újra a nyitótémát halljuk, majd megváltozik a hangulat: viharos közjáték következik, a jobb kéz hangzatokból rajzol ki témát, miközben a bal kéz tizenhatodokkal támaszt kisebb vihart. „Igen drámai - mondja Levit. - „És rögtön hangos lesz a pedál használata miatt, egyszerűen a zongora akusztikájából következően.” Aztán a jobb kéz szólamában a tizenhatodok három oktávot járnak be – mintha szellő fújná őket. Beethoven pianissimót ír elő (3. ábra, kiemelés).

3abra-125931.jpg

Für Elise 3. ábra (Fotó/Forrás: Fidelio)

Ezután visszatér a nyitótéma. Nem grandiózusan, hanem éppolyan rejtelmesen, ahogy korábban. „Nagyon megindító” – mondja Levit. – „Azt mondja: »Így történt, így szól a történet.«” A végén egy egyszerű A hang zárja a művet. „Mint amikor becsukódik egy könyv.”

A Beethoven emlékévben számos cikkünk született a mesterről. Böngésszen tovább sorozatunk írásai között!

Így szólna a Für Elise, ha Beethoven Bagdadban születik

Kapcsolódó

Így szólna a Für Elise, ha Beethoven Bagdadban születik

Az alábbi videóban varázsszőnyeg helyett tradicionális arab hangszereken repítik Beethovent és a hallgatókat a Közel-Keletre.

Süketelés Beethovenről

Idén minden Beethovenről fog szólni: 250 éve született a Mester, kilenc örökérvényű szimfónia, szonáták, vonósnégyesek, s nem utolsósorban lapunk névadó operájának, a Fideliónak a szerzője. Nem csak a közönség kedvence, hanem a zenetudósoké is, így joggal reméljük, tudunk még újat mondani róla. Cikksorozatunkban nem csak zenei kérdésekről, hanem Beethoven koráról, annak történelméről is írunk. Kellemes olvasást és zenehallgatást kívánunk!

A sorozat cikkeit itt érheti el!

Legnépszerűbb

Zenés színház

KVÍZ: Felismered a musicaleket az első mondatuk alapján?

Talán nem is gondolnánk, hogy az első jelenet mennyire meghatározhatja egy darab egészét: megadja a hangulatát, előrevetíti a cselekményt, még talán a végkifejletre is utal.
Zenés színház

Új Örökös Tagokat avattak a Budapesti Operettszínházban

Négy új tagot választott Örökös Tagjai közé a Budapesti Operettszínház január 22-én, a Magyar Kultúra Napján. Az ünnepségen, amely ezúttal a járványügyi szabályok betartásával, szűk körben zajlott, Kiss-B. Atilla, a színház főigazgatója méltatta a kitüntetetteket.
Színház

Balázs Péter 14 év után távozik a Szolnoki Szigligeti Színház éléről

Nem pályázott újra Balázs Péter, a Szolnoki Szigligeti Színház jelenlegi igazgatója, így 14 év után új vezetője lesz az intézménynek. A Kossuth-díjas színész-rendező 2019-ben egyedüli indulóként kapott bizalmat a közgyűléstől, megbízatása 2021 júniusáig szól.
Klasszikus

Sosem hallott Mozart-mű csendül fel a zeneszerző születésének évfordulóján

A salzburgi mester születése után 265 évvel nem mindennapi alkalom egy ősbemutató. Egy újonnan előkerült zenemű csendül fel Mozart születésnapján.
Vizuál

Politikailag független társaságot alapított 42 magyar operatőr

Megalakult a Magyar Filmoperatőrök Egyesülete, amely a a magyar filmművészet legkiemelkedőbb operatőreit hivatott magába tömöríteni. Tiszteletbeli elnöke Ragályi Elemér, elnöke Szabó Gábor lett.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus élő közvetítés

Fiatal és tehetséges zenészek, akikre kíváncsiak vagyunk

A Rising Stars sorozat Európa legígéretesebb fiatal zenészei közül válogat, akikkel a magyar közönség évről évre a Müpa színpadán is találkozhat. Január 26-ától hat estén át a komolyzene hat feltörekvő csillaga mutatkozik be a a hamburgi Elbphilharmonie színpadán, a hazai közönség a Müpa jóvoltából követheti a koncerteket.
Klasszikus hír

Sosem hallott Mozart-mű csendül fel a zeneszerző születésének évfordulóján

A salzburgi mester születése után 265 évvel nem mindennapi alkalom egy ősbemutató. Egy újonnan előkerült zenemű csendül fel Mozart születésnapján.
Klasszikus lemez

Új lemezkiadvánnyal ünnepli Kurtág György 95. születésnapját a BMC

Február 19-én ünnepli 95. születésnapját Kurtág György kétszeres Kossuth-díjas, világhírű magyar zeneszerző, zongoraművész és kamarazene-tanár. Ebből az alkalomból a BMC Records kiadja az egyik első főművének tekinthető Bornemisza Péter mondásai című alkotását.
Klasszikus mti

Vajda Gergely a francia Ars Nova újzenei együttes rezidens művésze lett

Évente három-négy alkalommal vezényli majd az együttest, első közös koncertjükön pedig Kurtág György-művek hangzanak el.
Klasszikus ajánló

Medveczky Ádám lesz a 2022-es Újévi nyitány karnagya

A két évvel ezelőtt hagyományteremtő jelleggel, az MTVA, a Zeneakadémia és a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek összefogásával indult együttműködés a jövő évben is folytatódik. A 2022-es Újévi nyitányt Medveczky Ádám Kossuth-díjas karnagy fogja dirigálni.