Klasszikus

Tudunk önnek újat mondani a Scaláról?

2017.09.20. 10:48
Ajánlom
Világhírű zeneszerzők, karmesterek, énekesek és zenészek sora koptatta a Scala színpadát, és nem kevésbé prominens személyek ültek a nézőtéren is. Vajon akad az alábbiak között újdonság az ön számára?

 

1. A világhírű helyszín

A milánói Teatro alla Scala  a világ egyik leghíresebb operaháza. Az elmúlt 200 évben a legnevesebb énekesek léptek fel a színpadán. Az operaházat 1778. augusztus 3-án adták át. Az építést Mária Terézia rendelte el. Az uralkodó az 1776. február 25-én egy tűzvészben elpusztuló Nuovo Regio Ducal Teatro alla Scala helyett kívánt új színházat emelni. Az építés költségeit a korábbi színház páholytulajdonosai fedezték, akik ezért cserébe résztulajdont szereztek a földterületen, az egykor itt álló Santa Maria alla Scala templom birtokán, és az újonnan épülő színházban is biztosítottak számukra páholyt. A háromezer főre tervezett új épületbe természetesen új páholyokat is eladtak, hogy azok árát is beforgassák az építésbe. A páholyokat tulajdonosaik a saját ízlésük szerint gazdagon kidekoráltatták, elkápráztatva a közönség tagjait.

2. A szent lépcsősor

A "scala" szó lépcsőt jelent. Az operaház a Santa Maria della Scala - Szűz Mária a lépcsőn - nevű templom helyén áll. A hagyomány szerint a templom arról a csodáról kapta a nevét, amikor a lépcsősor lábához helyezett Szűz Mária szoborhoz imádkozott egy édesanya, ezzel meggyógyítva beteg kisgyermekét. Az 1381-ben épült gótikus templomot 1776-ban bontották le, hogy helyére megépítsék a mostani Scalát.

3. Salieri 226 évente

A megnyitó napján, 1778. augusztus 3-án  Salieri L'Europa riconosciuta című művével avatták fel a frissen átadott operaházat. Mozart legendás ellenlábasának darabját azonban nem koptatta el az intézmény, legközelebb a 2001-ben kezdődő, hároméves renoválás befejezésének tiszteletére tűzték műsorra. 2004. decemberében ezzel a Riccardo Muti vezénylete darabbal nyitott meg a Scala.

4. Paganini bemutatkozása

A Scala színpada nemcsak opera és balett előadásoknak adott otthont. A híres hegedűvirtuóz, Paganini 1813 novemberében adott koncertet az operaházban. A közönség örjöngő lelkesedéssel fogadta a boszorkányos ügyességű ifjút. Játékáról elismerően írt a Leipziger Musikalische Zeitung című tekintélyes zenei szaklap is. A már korábban is sokat koncertező és helyi szinten viszonylag ismert zenészt a zajos siker egy csapásra széles körben híressé tette, nem mellesleg pedig olyan ismerősökre tett szert, mint Rossini. 

 

 

 5. A frusztrált látogató

Arról, hogy az opera mennyire más volt a XVIII-XIX. században, már korábban beszámoltunk.  Ezek alapján a mai operarajongóknak igazi kínszenvedés lenne egy korabeli előadás, de az akkori Scala nézőterén uralkodó viszonyok frusztrálóak lehettek a kortársaknak is, főleg egy komoly operarajongónak, amilyen Mary Shelley volt. A Frankeinstein szerzője kénytelen volt rájönni, hogy az olasz típusú műélvezet távol áll a habitusától. "A Scala nemcsak társalgójául szolgál az egész milánói társaságnak, de mindenféle üzletelésnek is helyt ad a lókereskedéstől a tőzsdéig, melyek között a dallamból mindössze távoli és rövid töredékeket kaphat el a néző" - foglalta össze nem épp kedvező tapasztalatait. 

Az opera régen hatalmas buli volt, ma meg csak ülünk a sötétben

Kapcsolódó

Az opera régen hatalmas buli volt, ma meg csak ülünk a sötétben

Az opera fénykorának közönsége evett, ivott és beszélgetett Verdi operái alatt, mégis tudta, mikor kell ünnepelni egy új művet, és mikor kell színpadra kérni a szerzőt. Hogyan zajlott egy operaelőadás egykor, és hogyan zajlik ma?

6. A Norma premierje

Vincenzo Bellini operája, a Norma is a Scala színpadán mutatkozott be 1831. december 26-án. A zeneszerzőnek ez már a harmadik bemutatója volt az operaházban. 1827-ben a Scalában került színre Bellini A kalóz (Il pirata) című operája - szövegkönyvírójával, Felice Romanival ezzel kezdődött az együttműködés -, a külföldön is sikeres darabban talált rá saját stílusára. Az egyre népszerűbb és keresettebb zeneszerzőnek néha a kudarcot is meg kellett éreznie, 1829-ben például csúfosan megbukott a Voltaire kisregényéből készült Zaira című alkotása. Bellini azonba nem keseredett el, a Zaira részleteit felhasználta következő, a Rómeó és Júlia témáját feldolgozó I Capuletti e i Montecchi című darabjában.

Az 1830-as évek elején ért sikerei csúcsára Az alvajáró és az ókori Galliában játszódó Norma című operákkal. A Norma az egyik legszebb bel canto opera, a címszerep pedig az egyik legnehezebb a szoprán repertoárban. A darab a premieren hatalmasat bukott, mert Bellini egyik megunt szeretője pénzt és fáradságot nem kímélve az összes jegyet felvásárolta, majd fizetett emberei botrányt rendeztek a nézőtéren. A következő előadás már tomboló sikernek bizonyult.

7. Maestro Verdi

Az operaháznak különleges kapcsolata volt Giuseppe Verdivel. 1838-ban a Scalának nyújtotta be első operáját, az Obertót. A sikeres bemutató után az operaház még három opera komponálására kérte fel. 1838 és 1840 között elvesztette lányát, fiát, majd felesége is elhunyt. A lelkileg összeomlott Verdi megpróbált kihátrálni a Scalával kötött szerződésből, de sikertelenül. Hét operáját mutatta be a Scala (1840 - A pünkösdi királyság, 1842 - Nabucco, 1843 - A lombardok, 1845 - Giovanna D'Arco, 1887 - Otello, 1893 - Falstaff). A pünkösdi királyság bukása után felhagyott a vígoperák írásával.

Az új opera, a Nabucco (korábbi nevén Nabucodonosor) 1841 őszére készült el, így Verdi lekéste a karneváli szezont és a bemutatóval a következő szezonig várnia kellett volna. Tiltakozása és makacssága meghozta az eredményt: a bemutatót kitűzték 1842. március 9-re. Mivel rövid idő alatt kellett színre vinni, nem volt elegendő idő a díszletek megépítésére, ezért korábbi előadásokból kölcsönzött háttereket használtak. A problémákat tetőzte, hogy az Abigél szerepét éneklő szoprán, Giuseppina Strepponi hangja borzalmas állapotban volt. Ennek ellenére az opera átütő sikert aratott és így Verdi egyetlen lendülettel a korabeli olasz zeneszerzők élvonalába került.

A zeneszerző évekig nem engedte játszani a műveit arra hivatkozva, hogy a Scala zenekara változtatott a darabjain. Később azonban itt vezényelte Requiemjét 1874. május 25-én és 1886-ban bejelentette, hogy készülő művét - ez lett az Otello - is a Scalában mutatják be. Utolsó műve, a Falstaff is itt debütált 1893-ban.

8. Egy legendás karmester

A Scalához kapcsolódó legnevesebb személyek egyike Arturo Toscanini. 1887-ben Verdi Otellójának világpremierjén, melyet maga a szerző vezényelt, Toscanini gordonkán játszott a zenekarban. 1898-ben átvette a csőd szélén álló, egy éve zárva tartó Scalát, és az intézményt néhány év alatt a világ legjobbjai közé emelte, olyan énekes-tehetségeket fedezett fel, mint Enrico Caruso és Fjodor Saljapin. Az operaház vezető karmestere volt egészen 1908-ig. 1921 és 1929 között zenei igazgaztóként tért vissza. 1920 koncertkörútra vitte a zenekart az Egyesült Államokba 1920-21-ben. Itt készült az első hangfelvétele is.

9. Befejezetlen mestermű

Puccini egyik legfő műve, a Turandot befejezetlenül maradt a szerző 1924-es halálával. A darab premierjén, 1926. április 25-én Toscanini vezénylete a darabot a Scalában. A karmester a harmadik felvonás közepén megállította a zenekart, letette pálcáját és a közönséghez fordulva bejelentette: "Az opera itt véget ér, a mester halála miatt félbemaradt". A darab csak másnap hangzott el teljes egészében. A művet Franco Alfano fejezte be Puccini vázlatai alapján.

10. A szenzációs újranyitás

A II. világháborús bombázásokban, 1943-ban a Scala erősen megrongálódott. Az operaházat helyreállítoták és 1946. május 11-én ismét megnyitott egy emlékezetes előadással, melyet Toscanini vezényelt, a szoprán szólót Renata Tebaldi énekelte.

11. Sztárok színpada

Maria Callas a Scala színpadán debütált 1951 decemberében Verdi A szicíliai vecsernye című operájában. A színház művészi otthonává vált az ötvenes években. Számos új produkciót mutattak itt be külön az ő kedvéért olyan neves rendezők, mint Franco Zeffirelli és Luchino Visconti. Utóbbi később bevallotta, hogy kizárólag Callas miatt kezdett operát rendezni.

Maria Callas emlékére rendez kiállítást a Scala

Kapcsolódó

Maria Callas emlékére rendez kiállítást a Scala

Az apropót a görög származású szoprán halálának 40. évfordulója adja.

12. Háromezernél is több ülés

Az operaház háromezer néző befogadására alkalmas: 678 ülés található a földszinten, efelett hat sor páholy, majd legfelül két galéria húzódik. Általában a kakasülőn foglalnak helyet a legkritikusabb nézők, akik néha extázisba esnek, máskor pedig könyörtelenek az énekesekkel. 

13. A kritikus közönség

A Scala kakasülőjét amolyan tűzkeresztségnek tartják számon az opera világában, ahol nagyon sokáig emlékeznek a fiaskókra. 2006-ban Roberto Alagna tenort egy Verdi Aida-előadás közben kifütyülték a színpadról, a beugrójának még arra sem volt ideje, hogy átöltözzön jelmezbe, jelenet közben kellett beállnia.

14. Daniel Barenboim

A Scala vezető karmesterei közt olyan neveket találunk, mint Claudio Abbado (1968–1986), Riccardo Muti (1986–2005), és Daniel Barenboim. 2006. május 15-én Barenboimot vezető vendégkarmesternek nevezték ki Riccardo Muti lemondása után. 2011. októberében átvette a zenei igazgatói posztot is, amit egy sztárokkal teletűzdelt nyitóelőadással ünnepelt meg Mozart Don Giovannijából.

15. Téli megnyitó

Az operaház szezonnyióját a hagyomány szerint minden évben december 7-én, Szent Ambrus, Milánó védőszentjének napján tartják. Az előadások mindig véget érnek éjfél előtt, ha a darab hosszabb, korábban kezdődenek. 

(via ClassicFm)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

Lakatos György: „Ha csak egy gyermeken sikerült segíteni, már megérte”

Egy tragédia indította el, ám az azóta eltelt évtizedek alatt már több mint ezer beteg gyermeket sikerült támogatni. Lakatos György fagottművésszel, a kalocsai Kék Madár Fesztivál alapítójával beszélgettünk az idei eseménysorozat előtt.
Vizuál

Zsigmond Emőke alakítja Jane Austent a BBC új dokumentumsorozatában

Dramatizált jelenetekben, korabeli díszletek és ruhák között, nem utolsósorban az Örkény Színház színművészének alakításában elevenedik meg a brit közmédia új produkciójában a kétszázötven éve született Jane Austen.
Könyv

Beleolvasó – Berka Attila: Gryllusok – Egy család történetei

Berka Attila könyvében a hat Gryllus – Dániel, Vilmos, Dorka, Samu, Ábris és Alma – szabadon, azt és úgy mesélnek, amit és ahogy csak szeretnének. Megosztják velünk, mi a titkuk. Vagyis éppen azt, hogy valójában nincs is titok.
Plusz

Új Süsü-szobor került Csukás István síremlékére

A 2020-ban elhunyt legendás író-költő sírját tavaly decemberben rongálták meg, a művész örökösei ismét legyártatták az eredeti, Süsüt ábrázoló szobrot.
Vizuál

Gödöllőre költözteti a kormány a Mezőgazdasági Múzeumot a Vajdahunyad várából

Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter a Gödöllői király kastélyban tartott sajtóeseményen jelentette be a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár költözését – írta meg a Magyar Nemzet. Az új intézmény várthatóan 2029-ben nyílhat meg.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Régi kedvencek és új vendégek érkeznek az idei Kaposfestre

Augusztus 10–14. között immár tizenhatodik alkalommal rendezik meg a KaposFest – Nemzetközi Zenei és Művészeti Fesztivált Kaposváron. A rangos esemény a Szivárvány Kultúrpalota falai között kínál változatos programot a komolyzene szerelmeseinek.
Klasszikus hír

Rangos párizsi zongoraversenyen ért el dobogós helyezést a Zeneakadémia hallgatója

Nanami Takewa az Île-de-France Nemzetközi Zongoraversenyen harmadik helyezést ért el. Falvai Katalin és Farkas Gábor növendéke a Concert Pianist kategóriában nyújtott kiemelkedő teljesítményt.
Klasszikus ajánló

A Concerto Budapest nyáresti koncertjei: világszínpadokat megjárt művészek a Pesti Vármegyeháza díszudvarán

Két, karakterében is különleges koncerttel készül a Concerto Budapest a nyári szezon egyik legintimebb helyszínére, a Pesti Vármegyeháza díszudvarára, Június 19-ére és 26-ára.
Klasszikus interjú

Farkas Gábor: „A legtöbb oktatónk a diploma után sem engedi el a növendéke kezét”

Hosszú átmeneti periódus után újra van rektora a Zeneakadémiának, május közepétől Dr. Farkas Gábor zongoraművész tölti be a pozíciót. A legfontosabb tervezett újításokról, az elefántcsonttorony-létről és a közösségi szellemről is beszélgettünk vele
Klasszikus ajánló

Felülmúlhatatlan remekművek várják a közönséget a Dohnányi-bérletben

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara a 2025/26-os évadban is a zenetörténet lebilincselő és különleges darabjaival, a magyar és nemzetközi klasszikus zene figyelemre méltó karmestereivel és szólistáival kínál egyedülálló koncertélményt.