Klasszikus

Túlélésre játszanak

2005.09.08. 00:00
Ajánlom
A Bozóki András vezette kulturális tárcához tartozó közművelődési intézmények a túlélésért küzdenek az utolsó negyedévben.

PANKKK-programot hirdetett, kiáltványt szövegezett, ellátogatott a Hit Gyülekezetéhez, szigetelt (és léggitározott), névváltoztatást ígért - munkás nyara volt Bozóki András kulturális miniszternek. Bőven jut azért tennivaló a színházak, könyvtárak, múzeumok vezetőinek is, miután a kulturális tárca zárolta a közművelődési intézmények, közhasznú társaságok ez évi hátralévő állami támogatását. A feladat tehát: túlélni az utolsó negyedévet.

Semmi meglepő nincs abban, ha egy kulturális miniszter be akarja írni nevét a történelemkönyvekbe. A kérdés csupán az: miként. A februárban kinevezett Bozóki Andrásnak már csak a 2006-os parlamenti választások közelsége miatt is igyekeznie kell. Sokakat meglepett az addig politológusként ismert - ugyanakkor Gyurcsány Ferenc közvetlen környezetéhez tartozó - Bozóki kinevezése, és a kulturális élet szereplői közül többen úgy vélték, "ahhoz kevés az ideje, hogy valami nagyon jót tegyen, ahhoz viszont pont elég, hogy ártson". Maga a miniszter pedig úgy tartja: nincs vesztenivalója.

"Nem árt, ha a szakminiszternek elképzelése van a kultúra hosszabb távú tendenciáiról" - nyilatkozta Bozóki András nemrég egy interjúban, miután ilyetén elképzeléseit megfogalmazta A szabadság kultúrája című, saját néven jegyzett kiáltványában.

KIÁLTVÁNY ÉS MARADVÁNY

Az iromány műfaját nehéz meghatározni, s azt sem könnyebb összefoglalni, miről szól. Legjobb indulattal azt mondhatjuk, hogy a kulturális miniszter leírta, mit is jelent számára a kultúra a XXI. században. További tervei között szerepel, hogy az év végére erre a kiáltványra alapozva elkészül egy kulturális stratégia, amely a következő tizenöt évre mutat utat: "olyan vezérfonal lesz, amelyhez később akár én, akár utódaim viszonyulhatnak" - ígéri Bozóki. (Legutóbb Hiller István - még miniszterként - készíttetett hasonlót.)

De addig is maradjunk a tényeknél. Már a nyár elején meghirdetett, több száz millió forintos Program a nemzeti kortárs könnyűzenei kultúráért (röviden: PANKKK) is borzolta a kedélyeket, ám míg ekkor jobbára "csak" azok emelték fel a hangjukat, akik ezzel egy időben nagy múltú és/vagy fiatal tehetségeket tömörítő komolyzenei együttesek ellehetetlenítését tapasztalták (Heti Válasz, május 5. és június 16.), a nyár végére kikristályosodó úgynevezett maradványképzési koncepción az egész kulturális szféra egy emberként háborodott fel, megkondítva a vészharangot.

A kormány ugyanis augusztus 2-án határozatban döntött arról, hogy a tárcáknál előírt 250 milliárd forintos tartalékképzési kötelezettséget a drasztikus államháztartási hiány miatt - ez július végén 936,4 milliárd forint volt, ami az egész évre tervezett deficit 91,6 százaléka - megemeli további 300 milliárddal. Ez a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) esetében 26,7 milliárd forint kötelező megspórolását jelenti, amit viszont csak a háttérintézmények támogatásának zárolásával tudnak megoldani. Október 1-jétől kezdődően tehát visszatartják a korábban megígért pénzeket akkor is, ha jogi szakértők szerint a minisztérium ezzel a lépéssel szerződésszegést követ el.

MENNYI AZ ANNYI?

A maradványképzés kifejezés azt az összeget takarja, amelyet az intézményeknek mindenképpen tartalékolniuk kell (azaz nem költhetik el az adott évre előirányzott pénz egy részét). Hogy milyen formában? Például úgy, hogy átütemezik a kifizetéseket - akár a még az idén járó pályázati pénzekét is -, vagy lemondanak az utolsó negyedévi támogatásokról. A legfőbb probléma, hogy a megszorítás szinte minden kulturális intézetet érint, a színházaktól kezdve a közintézményeken, múzeumokon, könyvtárakon át egészen a Nemzeti Kulturális Alapprogramig (NKA).

Bár a minisztérium sajtóosztályán nem tudták megmondani, hogy az egyes intézményeknél pontosan menynyi is az annyi, arról azonban biztosítottak, hogy folyamatosan egyeztetnek az intézetekkel, és nemsokára a végleges számok is kiderülnek. Az érintetteknek augusztus 17-ig kellett stratégiai tervet kidolgozniuk arról, hogyan vészelik át a pénzhiányos három hónapot. A kulturális intézmények életében nem szokatlan, hogy takarékoskodniuk kell az utolsó negyedévben. Az idei költségvisszatartás azonban minden eddigit meghalad, és nem is egyszerűen arról van szó, hogy a színházak, múzeumok nem tudják kifizetni közüzemi számláikat. Sokkal nehezebb időszak következik: fontos szakmai programok maradhatnak el, fejlesztések, rekonstrukciók állhatnak le.

Bozóki András megoldásként azt javasolta az intézményeknek, hogy vegyenek fel hitelt a kieső pénz pótlására. A tárcavezető ötletgazdagsága becsülendő, csak éppen azt felejti el, hogy az állami múzeumok például - melyeknek éves költségvetésük 10-15 százalékát kell megspórolniuk az év végéig - nem jogosultak hitelfelvételre, vagyis a megrázó erejű elvonást máshogyan kell kigazdálkodniuk. A fővárosi múzeumok közül egyedül talán a Nemzeti Galériának könnyebb a helyzete, ott ugyanis a nemrég bezárt Munkácsy a nagyvilágban című, látogatószámrekordot döntő tárlat jegybevételéből be tudják tömködni a keletkező lyukakat, és nem kell a fűtésen, a világításon vagy a teremőrzésen spórolniuk. Jóval nehezebb a helyzete a Nemzeti Múzeumnak és a fennállásának századik évfordulóját 2006-ban ünneplő Szépművészeti Múzeumnak. S akkor még nem szóltunk például a kht. formában működő, az előzőeknél - méreteiben, de nem jelentőségében - jóval kisebb Ernst Múzeumról, melynek vezetője, Keserü Katalin az elsők között jelezte: ha a tárca újabb pénzeket von el az intézménytől, kénytelenek lesznek bezárni. A száz százalékban állami tulajdonban lévő Ernst 97 millió forintos támogatása idén 70 millióra apadt, a mostani maradványképzés pedig újabb 17 millió forint kiesését jelentené.

FOLYTATÁS:

A CIKK TELJES TERJEDELMÉBEN A HETI VÁLASZ NYOMTATOTT LAPSZÁMÁBAN, A 40-42. OLDALON OLVASHATÓ.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Hiába fest jobban Szűz Mária a restaurálás után, a tulajdonos reklamál

Ez már nem az, akit ismert és szeretett, állítja, miután egy restaurátor szebb küllemet varázsolt a szobrának. Akár bíróság elé is kerülhet az ügy. Inverz „bundás Krisztus”-eset Lengyelországból.
Plusz

Ezek a 75 éves David Gilmour kedvenc Pink Floyd-dalai

Ma ünnepli 75. születésnapját David Gilmour, a Pink Floyd szólógitárosa, aki egyébként a basszusgitártól a billentyűkön át a szaxofonig számos hangszeren játszik, mégis karakteres húrhajlításairól, összetéveszthetetlen soundjáról és kitartott hangjairól ismerünk.
Színház

Upor László beszélgetéssorozatot indít az eTrafón

Véget ért a Trafó TudásTrambulin sorozata, a nézők azonban nem maradnak online műsor nélkül: március 10-én indul a Világhazafiak, amelyben Upor László olyan magyarokkal beszélget, akiket bár számos alkalommal láthatunk Magyarországon, külföldön is jelentős sikereket értek el.
Vizuál

90 év után bukkant fel a magyar származású Amrita Sher-Gil festménye

Az indiai Frida Kahlóként is emlegetett magyar származású festőnő portréja akár a 2,8 millió dolláros (849 millió forint) leütési árat is elérheti a Christie's aukciósház árverésén.
Vizuál

Elszakadás a dogmáktól – Nagy Ágnes állatszobrai bevették Velencét

Nagy Ágnes szobrai egy év leforgása alatt utaztak már repülőn az Egyesült Államokba, hajóztak a Canal Grandén és a velencei lagúnákban. Februárban a pandémia után újranyíló Velencében mutatkoztak be a patinás Albrizi-Capello palotában.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus videó

Billy Joel-dallal köszönti a hölgyeket a Song Factory Budapest

Az Uptown Girl a cappella változatával, az autószerelő műhelyből köszönti a nőket a Song Factory Buudapest kórus. „Anyák, nővérek, barátok! Köszönjük, hogy vagytok nekünk!” – üzenik.
Klasszikus gyász

Elhunyt Dmitrij Baskirov orosz zongoraművész

Nyolcvankilenc éves korában elhunyt az orosz zongoraművész és tanár, Dmitrij Baskirov. Hosszú pályája során magyar tanítványai is voltak.
Klasszikus ajánló

Egy egész nap Mozart bűvöletében – Íme a Mozart-nap teljes programja!

A Concerto Budapest élőben közvetíti a 3+1 koncertből és egy exkluzív körkapcsolásból álló nagyszabású Mozart-napját. A nap sztárszólistája Angela Hewitt. Egy újonnan felfedezett mű, a D-dúr Allegro is elhangzik.
Klasszikus interjú

„Közös nyelven zenélünk” – Újjáalakult a Kelemen Kvartett

Két éve ideiglenesen feloszlott, most újjáalakult az elmúlt évtized legsikeresebb kamarazenei együttese. A két alapító, Kelemen Barnabás és Kokas Katalin Vashti Mimosa Hunter csellóművésszel és Jonian Ilias Kadesha hegedűművésszel a Bartók Tavasz fesztiválon mutatkoznak be. Nem akármilyen vállalással: két koncerten Bartók hat vonósnégyesét adják elő.
Klasszikus hír

Bartók nevét viseli a Müpa új fesztiválja

Online zajlik a Bartók Tavasz Művészeti Hetek április 2. és 18. között. Nemcsak a Müpából, hanem Európa neves hangversenytermeiből is közvetítenek koncerteket, amelyeket a közönség ingyenesen láthat a képernyőkön. Mutatjuk, milyen programok lesznek.