Klasszikus

Túlélésre játszanak

2005.09.08. 00:00
Ajánlom
A Bozóki András vezette kulturális tárcához tartozó közművelődési intézmények a túlélésért küzdenek az utolsó negyedévben.

PANKKK-programot hirdetett, kiáltványt szövegezett, ellátogatott a Hit Gyülekezetéhez, szigetelt (és léggitározott), névváltoztatást ígért - munkás nyara volt Bozóki András kulturális miniszternek. Bőven jut azért tennivaló a színházak, könyvtárak, múzeumok vezetőinek is, miután a kulturális tárca zárolta a közművelődési intézmények, közhasznú társaságok ez évi hátralévő állami támogatását. A feladat tehát: túlélni az utolsó negyedévet.

Semmi meglepő nincs abban, ha egy kulturális miniszter be akarja írni nevét a történelemkönyvekbe. A kérdés csupán az: miként. A februárban kinevezett Bozóki Andrásnak már csak a 2006-os parlamenti választások közelsége miatt is igyekeznie kell. Sokakat meglepett az addig politológusként ismert - ugyanakkor Gyurcsány Ferenc közvetlen környezetéhez tartozó - Bozóki kinevezése, és a kulturális élet szereplői közül többen úgy vélték, "ahhoz kevés az ideje, hogy valami nagyon jót tegyen, ahhoz viszont pont elég, hogy ártson". Maga a miniszter pedig úgy tartja: nincs vesztenivalója.

"Nem árt, ha a szakminiszternek elképzelése van a kultúra hosszabb távú tendenciáiról" - nyilatkozta Bozóki András nemrég egy interjúban, miután ilyetén elképzeléseit megfogalmazta A szabadság kultúrája című, saját néven jegyzett kiáltványában.

KIÁLTVÁNY ÉS MARADVÁNY

Az iromány műfaját nehéz meghatározni, s azt sem könnyebb összefoglalni, miről szól. Legjobb indulattal azt mondhatjuk, hogy a kulturális miniszter leírta, mit is jelent számára a kultúra a XXI. században. További tervei között szerepel, hogy az év végére erre a kiáltványra alapozva elkészül egy kulturális stratégia, amely a következő tizenöt évre mutat utat: "olyan vezérfonal lesz, amelyhez később akár én, akár utódaim viszonyulhatnak" - ígéri Bozóki. (Legutóbb Hiller István - még miniszterként - készíttetett hasonlót.)

De addig is maradjunk a tényeknél. Már a nyár elején meghirdetett, több száz millió forintos Program a nemzeti kortárs könnyűzenei kultúráért (röviden: PANKKK) is borzolta a kedélyeket, ám míg ekkor jobbára "csak" azok emelték fel a hangjukat, akik ezzel egy időben nagy múltú és/vagy fiatal tehetségeket tömörítő komolyzenei együttesek ellehetetlenítését tapasztalták (Heti Válasz, május 5. és június 16.), a nyár végére kikristályosodó úgynevezett maradványképzési koncepción az egész kulturális szféra egy emberként háborodott fel, megkondítva a vészharangot.

A kormány ugyanis augusztus 2-án határozatban döntött arról, hogy a tárcáknál előírt 250 milliárd forintos tartalékképzési kötelezettséget a drasztikus államháztartási hiány miatt - ez július végén 936,4 milliárd forint volt, ami az egész évre tervezett deficit 91,6 százaléka - megemeli további 300 milliárddal. Ez a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) esetében 26,7 milliárd forint kötelező megspórolását jelenti, amit viszont csak a háttérintézmények támogatásának zárolásával tudnak megoldani. Október 1-jétől kezdődően tehát visszatartják a korábban megígért pénzeket akkor is, ha jogi szakértők szerint a minisztérium ezzel a lépéssel szerződésszegést követ el.

MENNYI AZ ANNYI?

A maradványképzés kifejezés azt az összeget takarja, amelyet az intézményeknek mindenképpen tartalékolniuk kell (azaz nem költhetik el az adott évre előirányzott pénz egy részét). Hogy milyen formában? Például úgy, hogy átütemezik a kifizetéseket - akár a még az idén járó pályázati pénzekét is -, vagy lemondanak az utolsó negyedévi támogatásokról. A legfőbb probléma, hogy a megszorítás szinte minden kulturális intézetet érint, a színházaktól kezdve a közintézményeken, múzeumokon, könyvtárakon át egészen a Nemzeti Kulturális Alapprogramig (NKA).

Bár a minisztérium sajtóosztályán nem tudták megmondani, hogy az egyes intézményeknél pontosan menynyi is az annyi, arról azonban biztosítottak, hogy folyamatosan egyeztetnek az intézetekkel, és nemsokára a végleges számok is kiderülnek. Az érintetteknek augusztus 17-ig kellett stratégiai tervet kidolgozniuk arról, hogyan vészelik át a pénzhiányos három hónapot. A kulturális intézmények életében nem szokatlan, hogy takarékoskodniuk kell az utolsó negyedévben. Az idei költségvisszatartás azonban minden eddigit meghalad, és nem is egyszerűen arról van szó, hogy a színházak, múzeumok nem tudják kifizetni közüzemi számláikat. Sokkal nehezebb időszak következik: fontos szakmai programok maradhatnak el, fejlesztések, rekonstrukciók állhatnak le.

Bozóki András megoldásként azt javasolta az intézményeknek, hogy vegyenek fel hitelt a kieső pénz pótlására. A tárcavezető ötletgazdagsága becsülendő, csak éppen azt felejti el, hogy az állami múzeumok például - melyeknek éves költségvetésük 10-15 százalékát kell megspórolniuk az év végéig - nem jogosultak hitelfelvételre, vagyis a megrázó erejű elvonást máshogyan kell kigazdálkodniuk. A fővárosi múzeumok közül egyedül talán a Nemzeti Galériának könnyebb a helyzete, ott ugyanis a nemrég bezárt Munkácsy a nagyvilágban című, látogatószámrekordot döntő tárlat jegybevételéből be tudják tömködni a keletkező lyukakat, és nem kell a fűtésen, a világításon vagy a teremőrzésen spórolniuk. Jóval nehezebb a helyzete a Nemzeti Múzeumnak és a fennállásának századik évfordulóját 2006-ban ünneplő Szépművészeti Múzeumnak. S akkor még nem szóltunk például a kht. formában működő, az előzőeknél - méreteiben, de nem jelentőségében - jóval kisebb Ernst Múzeumról, melynek vezetője, Keserü Katalin az elsők között jelezte: ha a tárca újabb pénzeket von el az intézménytől, kénytelenek lesznek bezárni. A száz százalékban állami tulajdonban lévő Ernst 97 millió forintos támogatása idén 70 millióra apadt, a mostani maradványképzés pedig újabb 17 millió forint kiesését jelentené.

FOLYTATÁS:

A CIKK TELJES TERJEDELMÉBEN A HETI VÁLASZ NYOMTATOTT LAPSZÁMÁBAN, A 40-42. OLDALON OLVASHATÓ.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

10 érdekesség a ma 75 éves Marton Éváról

Június 18-án ünnepli hetvenötödik születésnapját Marton Éva Kossuth-díjas operaénekes, a Magyar Szent István-rend birtokosa, a Corvin-lánc kitüntetettje, a nemzet művésze.
Zenés színház

Díjakkal ismerte el művészei munkáját az Operaház

A 2017/18-es évad zárásaként a Csillagóra Gálaesten az intézmény legrangosabb kitüntetéseit adták át, először jutalmazva Balett- és Énekkari Kamaraművészt is.
Vizuál

Makulátlan pálya - a színész, akinek minden filmjét Oscarra jelölték

Marlon Brando? Daniel Day-Lewis? Esetleg Jack Nicholson? Valószínűleg ők ugranak be először, ha minden idők legjobb színészére gondolunk. Pedig a legtökéletesebb filmográfiája valószínűleg John Cazale-nak volt - ehhez azonban sajnos korai halála is hozzájárult.
Zenés színház

Spontán, közös énekléssel zárult a miskolci operafesztivál

Dupla gálakoncerttel, utcabállal, remek hangulatban ért véget tegnap este a 18. Bartók Plusz. A friss Kossuth-díjas Sümegi Eszter még meg is énekeltette a Miskolci Nemzeti Színház közönségét.
Vizuál

Száz év magyar plakátjai a Magyar Nemzeti Múzeumban

Sör és vetőmag plakátok, színházi és politikai hirdetések is megtalálhatóak a Tolongó idők című időszaki kiállításon.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus

Kiállítás nyílik Bősze Ádám antikváriumának kottagyűjteményéből

Sopronban, az Ünnepi Hetek Alkalmából nyílik meg Bősze Ádám Zenei Antikváriumának kiállítása, amely a két háború közötti különleges kottacímlapjait mutatja meg az érdeklődőknek.
Klasszikus fszek

Új helyre költözik a FSZEK Zenei Gyűjteménye

Épületfelújítás miatt augusztus 6-ától várhatóan 2019 augusztusáig a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárának épületében működik a Zenei Gyűjtemény.
Klasszikus díszpolgár

Horgas Eszter és Vásáry Tamás Budapest díszpolgára lett

A kitüntetés posztumusz díjazottja Burger Barna fotóművész és Hazay István Kossuth-díjas geodéta, az MTA tagja.
Klasszikus

Ha kottát nyomtatsz egy pólóra, legalább csináld jól

Valami nagyon nem a kotta szerint alakult az Amazonon.
Klasszikus gyász

87 évesen elhunyt Gennagyij Rozsgyesztvenszkij

A világhírű orosz karmester több ízben járt Magyarországon is. Több mint félszáz művet írtak neki kortárs zeneszerzők.