Klasszikus

Túlélésre játszanak

2005.09.08. 00:00
Ajánlom
A Bozóki András vezette kulturális tárcához tartozó közművelődési intézmények a túlélésért küzdenek az utolsó negyedévben.

PANKKK-programot hirdetett, kiáltványt szövegezett, ellátogatott a Hit Gyülekezetéhez, szigetelt (és léggitározott), névváltoztatást ígért - munkás nyara volt Bozóki András kulturális miniszternek. Bőven jut azért tennivaló a színházak, könyvtárak, múzeumok vezetőinek is, miután a kulturális tárca zárolta a közművelődési intézmények, közhasznú társaságok ez évi hátralévő állami támogatását. A feladat tehát: túlélni az utolsó negyedévet.

Semmi meglepő nincs abban, ha egy kulturális miniszter be akarja írni nevét a történelemkönyvekbe. A kérdés csupán az: miként. A februárban kinevezett Bozóki Andrásnak már csak a 2006-os parlamenti választások közelsége miatt is igyekeznie kell. Sokakat meglepett az addig politológusként ismert - ugyanakkor Gyurcsány Ferenc közvetlen környezetéhez tartozó - Bozóki kinevezése, és a kulturális élet szereplői közül többen úgy vélték, "ahhoz kevés az ideje, hogy valami nagyon jót tegyen, ahhoz viszont pont elég, hogy ártson". Maga a miniszter pedig úgy tartja: nincs vesztenivalója.

"Nem árt, ha a szakminiszternek elképzelése van a kultúra hosszabb távú tendenciáiról" - nyilatkozta Bozóki András nemrég egy interjúban, miután ilyetén elképzeléseit megfogalmazta A szabadság kultúrája című, saját néven jegyzett kiáltványában.

KIÁLTVÁNY ÉS MARADVÁNY

Az iromány műfaját nehéz meghatározni, s azt sem könnyebb összefoglalni, miről szól. Legjobb indulattal azt mondhatjuk, hogy a kulturális miniszter leírta, mit is jelent számára a kultúra a XXI. században. További tervei között szerepel, hogy az év végére erre a kiáltványra alapozva elkészül egy kulturális stratégia, amely a következő tizenöt évre mutat utat: "olyan vezérfonal lesz, amelyhez később akár én, akár utódaim viszonyulhatnak" - ígéri Bozóki. (Legutóbb Hiller István - még miniszterként - készíttetett hasonlót.)

De addig is maradjunk a tényeknél. Már a nyár elején meghirdetett, több száz millió forintos Program a nemzeti kortárs könnyűzenei kultúráért (röviden: PANKKK) is borzolta a kedélyeket, ám míg ekkor jobbára "csak" azok emelték fel a hangjukat, akik ezzel egy időben nagy múltú és/vagy fiatal tehetségeket tömörítő komolyzenei együttesek ellehetetlenítését tapasztalták (Heti Válasz, május 5. és június 16.), a nyár végére kikristályosodó úgynevezett maradványképzési koncepción az egész kulturális szféra egy emberként háborodott fel, megkondítva a vészharangot.

A kormány ugyanis augusztus 2-án határozatban döntött arról, hogy a tárcáknál előírt 250 milliárd forintos tartalékképzési kötelezettséget a drasztikus államháztartási hiány miatt - ez július végén 936,4 milliárd forint volt, ami az egész évre tervezett deficit 91,6 százaléka - megemeli további 300 milliárddal. Ez a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) esetében 26,7 milliárd forint kötelező megspórolását jelenti, amit viszont csak a háttérintézmények támogatásának zárolásával tudnak megoldani. Október 1-jétől kezdődően tehát visszatartják a korábban megígért pénzeket akkor is, ha jogi szakértők szerint a minisztérium ezzel a lépéssel szerződésszegést követ el.

MENNYI AZ ANNYI?

A maradványképzés kifejezés azt az összeget takarja, amelyet az intézményeknek mindenképpen tartalékolniuk kell (azaz nem költhetik el az adott évre előirányzott pénz egy részét). Hogy milyen formában? Például úgy, hogy átütemezik a kifizetéseket - akár a még az idén járó pályázati pénzekét is -, vagy lemondanak az utolsó negyedévi támogatásokról. A legfőbb probléma, hogy a megszorítás szinte minden kulturális intézetet érint, a színházaktól kezdve a közintézményeken, múzeumokon, könyvtárakon át egészen a Nemzeti Kulturális Alapprogramig (NKA).

Bár a minisztérium sajtóosztályán nem tudták megmondani, hogy az egyes intézményeknél pontosan menynyi is az annyi, arról azonban biztosítottak, hogy folyamatosan egyeztetnek az intézetekkel, és nemsokára a végleges számok is kiderülnek. Az érintetteknek augusztus 17-ig kellett stratégiai tervet kidolgozniuk arról, hogyan vészelik át a pénzhiányos három hónapot. A kulturális intézmények életében nem szokatlan, hogy takarékoskodniuk kell az utolsó negyedévben. Az idei költségvisszatartás azonban minden eddigit meghalad, és nem is egyszerűen arról van szó, hogy a színházak, múzeumok nem tudják kifizetni közüzemi számláikat. Sokkal nehezebb időszak következik: fontos szakmai programok maradhatnak el, fejlesztések, rekonstrukciók állhatnak le.

Bozóki András megoldásként azt javasolta az intézményeknek, hogy vegyenek fel hitelt a kieső pénz pótlására. A tárcavezető ötletgazdagsága becsülendő, csak éppen azt felejti el, hogy az állami múzeumok például - melyeknek éves költségvetésük 10-15 százalékát kell megspórolniuk az év végéig - nem jogosultak hitelfelvételre, vagyis a megrázó erejű elvonást máshogyan kell kigazdálkodniuk. A fővárosi múzeumok közül egyedül talán a Nemzeti Galériának könnyebb a helyzete, ott ugyanis a nemrég bezárt Munkácsy a nagyvilágban című, látogatószámrekordot döntő tárlat jegybevételéből be tudják tömködni a keletkező lyukakat, és nem kell a fűtésen, a világításon vagy a teremőrzésen spórolniuk. Jóval nehezebb a helyzete a Nemzeti Múzeumnak és a fennállásának századik évfordulóját 2006-ban ünneplő Szépművészeti Múzeumnak. S akkor még nem szóltunk például a kht. formában működő, az előzőeknél - méreteiben, de nem jelentőségében - jóval kisebb Ernst Múzeumról, melynek vezetője, Keserü Katalin az elsők között jelezte: ha a tárca újabb pénzeket von el az intézménytől, kénytelenek lesznek bezárni. A száz százalékban állami tulajdonban lévő Ernst 97 millió forintos támogatása idén 70 millióra apadt, a mostani maradványképzés pedig újabb 17 millió forint kiesését jelentené.

FOLYTATÁS:

A CIKK TELJES TERJEDELMÉBEN A HETI VÁLASZ NYOMTATOTT LAPSZÁMÁBAN, A 40-42. OLDALON OLVASHATÓ.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Felmondások és tiltakozás az SZFE-n Vidnyánszky Attila kinevezése miatt

Zsámbéki Gábor rendező 41 év tanítás után hagyja ott az Egyetemet, és követi példáját Gáspár Máté megbízott intézetvezető is, aki lemondásával az SZFE modellváltásának elve és gyakorlati megvalósítása ellen is tiltakozik. Mindez azután, hogy a minisztérium bejelentette: Vidnyánszky Attila vezetheti az Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumát.
Zenés színház

Először vezényel női karmester a Salzburgi Ünnepi Játékokon

A világ legnagyobb komolyzenei fesztiváljának, az idén százéves Salzburgi Ünnepi Játékok programsorozatának szervezői a koronavírus-járvány árnyékában számos biztonsági intézkedést rendeltek el a fellépők és a nézők egészségének megóvása érdekében.
Színház

Otthagyja a Nemzetit Bánsági Ildikó

A színésznő a közösségi oldalán jelentette be, hogy felmondott a Vidnyánszky Attila vezette teátrumban.
Zenés színház

Pietro Mascagni sosem tudta felülmúlni a Parasztbecsület sikerét

Mascagni számos műfajban alkotott: első fia emlékére írt gyászmisét, komponált zongoradarabot, szimfóniát, kantátát, egyházi zenét, dalokat, operettet, sőt filmzenét is, ennek ellenére szinte csak erről az operájáról ismert. Hetvenöt éve, 1945. augusztus 2-án halt meg Pietro Mascagni olasz zeneszerző, a Parasztbecsület komponistája. 
Jazz/World

Barabás Lőrinc: Úgy énekelsz, amilyen ember vagy

Hajlamos egyedül maradni a színpadon, a zenéjét is belső utazásnak tartja. Barabás Lőrinc trombitáján úgy szól a jazz, hogy arra a popra éhes fülek is megnyílnak. Augusztus 13-án a Kultkikötő badacsonyi színpadán lép fel a Random Szerda. Csütörtökön.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus gyász

Elhunyt Leon Fleisher, az évtizedeken át csak bal kezével játszó amerikai zongorista

Elhunyt 92 éves korában Leon Fleisher világhírű amerikai zongorista, aki egy betegség miatt évtizedeken át csupán bal kézzel játszott. A zenész rákbetegségben halt meg vasárnap - írja a bbc.com.
Klasszikus ajánló

Megvan az idei Kaposfest teljes programja

Augusztus 16–19. között megújult arculattal érkezik a 11. Kaposfest – Nemzetközi Zenei és Művészeti Fesztivál Várdai István és Baráti Kristóf művészeti vezetésével. Az idei esemény időtartamában ugyan rövidebb, de annál színesebb lesz.
Klasszikus portré

Kortársai zenészként és orgonaszakértőként ismerték

Bárki viheti annyira mint ő, ha kitartóan gyakorol - vélekedett minden idők egyik legnagyobb zenei lángelméje. 1750. július 28-án halt meg Johann Sebastian Bach, aki más jelölt hiányában kapta csak meg a Tamás-templombeli állást.
Klasszikus hír

Ide hallgasson! – Új, miniatűr zeneművet írt Kurtág György

A 94 éves mester is csatlakozott Fekete-Kovács Kornél kezdeményezéséhez, és egy miniatűr elektronikus kompozíciót alkotott egy meglévő témára.
Klasszikus hír

Biatorbágy városának zenekara lett az Erkel Ferenc Kamarazenekar

A harmincöt éves együttes a jövőben a „Biatorbágy Hangja” címet viseli, és végre otthonra lelt a Pest megyei városban.