Klasszikus

Tűzijáték helyett kandallótűz

2007.12.11. 00:00
Ajánlom
Bizonyára mindenki könnyen fel tud idézni néhány olyan reklámot, amelyek a nosztalgia erejére apellálva az egykori illatok, ízek és színek felidézésére törekednek annak érdekében, hogy termékeik iránt felkeltsék a tizenévesnél idősebbek figyelmét. Szerencsére a zenei életben is vannak olyan régi élmények, hagyományos hangversenyek, amelyek méltán tartják a pozíciójukat Budapest egyre változatosabb, kozmopolitább koncertéletében.

Ráadásul még ennél a megnyugtató tudatnál is kellemesebb benyomást kelt, hogy a tradíció folyamatosságának érzését nyújtó művészek rendszerint bíznak több évtizede kitartó közönségükben, messziről elkerülve a hétköznapok más területein megadóan tudomásul vett, rikítóan neonszínű hirdetések effektusait.

A magyar hangversenyszezonok egyik legismertebb, tartózkodóan biztonságos szereplője a Liszt Ferenc Kamarazenekar. A Rolla János vezette együttes a tőle megszokott módon december 5-én is színes, arányosan szerkesztett, szikrázó látványosság helyett elmélyült és otthonos felhangokkal csalogató programmal lépett a közönség elé. A vidéki táncmulatság hangulatától a fúga tiszteletre méltó rangjának komolyságáig ívelő műsor a 19. század német ízlésvilágát és esztétikai értékrendjét tükrözte. Az estét nyitó Schubert-táncok könnyedsége ugyan a kissé zilált hangzás és a túl szolgálatkészen visszavonuló kísérő szólamok következtében a kezdeti nehézségek áladozata lett, a keringők metrumát vidékiesen erőteljes ländlerekké változtató, dacosan dobbantott hangsúlyok azonban hamar elfeledteték az első percek sápadtságát.

A minden kacérságtól mentes, meglepően komoly táncok zárkózottsága természetes következetességgel vezetett Schumann a-moll gordonkaversenyéhez (op. 129), amely a megkérdőjelezhetetlennek tűnő lelki-szellemi rokonság folyamatossága ellenére mégis meglepő világnak bizonyult. Bármilyen egyenes volt is az út idáig, a közönség soraiban aligha gondolhatta volna bárki is, hogy váratlanul ilyen szürreálisan zárt birodalomba jut, ahonnan lehetetlen a menekülés. A műsorfüzet - némileg talán túl lelkiismeretesen is - előre felkészített a darab szerkezeti nehézségeire, Steven Isserlis és a zenekar karmester nélküli előadása azonban tovább növelte a hallgatók intellektuális terheit.

A kompozíciót egyértelműen a szólista formálta meg, szépségesen melankolikus dallamfoszlányok és szenvedélyes futamok kitöréseinek mániákus monológjával alkotva meg a mű struktúráját, a zenekar azonban gyakorlatilag képtelen volt segédkezet nyújtani a magányos küzdelemhez. Pontosan, de fénytelenül, tiszteletteljes távolságtartással kommentálták a cselló csapongó érzelmi hullámzásait, mintha egy operakórus tagjaivá változtak volna, akiket mélységesen lesújt az együttérzésüket észre sem vevő hős sorsa. Tudatos kísérőszerepük elkerülhetetlenül az időben kibontakozó nagyobb egységek összefüggéseinek feltárása ellen dolgozott. A forma ebben a zaklatottan visszafogott vízióban nem vált láthatóvá, a szerkezetet csak belülről, a történés pillanatában lehetett átélni, és ez sokszor csodálkozó, gyönyörködő, de mindig bénítóan súlyos figyelmet igényelt.

A fantáziaszerű idegenség, talajtalanság ugyanakkor szerencsésen kapcsolódott Dubrovay Vonósszimfóniájához, amely első pillantásra véletlenül felbukkanó kívülállónak látszott a koncert második felének elején. Klasszikus formai idézet mivolta azonban a maga kiszámítottan, ridegen csúszkáló kísértetiességével egészen úgy hatott, mintha a személytelen öntudatnak azt a területét képviselné, ahová Schumann kétségei az érzelmek ellenkezésének legyőzésével érkezhettek volna meg. A Gazda Péter vezényletével elhangzott kompozíció az este legszilárdabb, legszínesebb pontja volt, amelyet egyértelmű konnotációs lehetőségek világos irányai tagoltak.

A hangversenyt (a Fúga művészetéből ráadásként választott, áradó érzelmekkel megfestett tétel előtt) Beethoven Nagy Fúgája zárta (op. 133). A koncert szellemi koronájának szánt mű bonyolult gépezete az egymást imitáló szólamok lassan, kíméletlenül megmutatkozó iránya híján feszült figyelemmel, nehezen féken tartott indulatokkal kanyargott a forma végtelennek tűnő útvesztőjében, így a lineáris folyamatok méltóságteljes haladása helyett egymástól foltszerűen elkülönülő karakterek fegyelmezett kavargása bontakozott ki a közönség előtt. A tartózkodóan óvatos, minden váratlan elemet kontrollálni kívánó, megfontoltan heroikus előadásmód a hivalkodó részleteknek még a látszatát is kerülni szándékozó igyekezetével magára hagyta hallgatóit. Noha kétségtelen, hogy egy tűzijátékszerűen sziporkázó interpretációk soraként megjelenő műsor harsány színeinek vibrálása csak elfedte volna a kompozíciók saját fényét, a kandallótűz zsarátnokainak hunyorgása, hogy a szellemi otthonosság szókincsénél maradjunk, nem mindig biztosított annyi világosságot, amennyit a szerkezeti logika kibontakozása igényelt volna.

2007. december 5. 19:30 Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem (Budapest) - A Liszt Ferenc Kamarazenekar koncertje; Schubert: Német táncok, D 89; Schumann: a-moll csellóverseny, op. 129; Dubrovay: Vonós-szimfónia; Beethoven: Nagy fúga, op. 133; km.: Steven Isserlis (gordonka); vez.: Gazda Péter; hangversenymester: Rolla János)

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

A muzsika hangja szigorú valósága

Talán nem meglepő, hogy számos musicalhez hasonlóan a Broadway színpadáról vászonra álmodott, öt Oscar-díjjal jutalmazott és minden idők ötödik legjövedelmezőbb filmjeként számon tartott A muzsika hangját is valós események ihlették, arról viszont már kevés szó esik, hogy a szereplők olyannyira az életből csöppentek a képernyőre, illetve a színpadra, hogy a szerzők még a neveket sem változtatták meg.
Színház

Az SZFE szerint szabályt szegve zárhatták ki őket az Európai Színházi Iskolák és Akadémiák Uniójából

Az E:UTSE márciusban úgy határozott, hogy kizárja tagjai közül a Színház- és Filmművészeti Egyetemet. Döntésüket azzal indokolták, hogy a vezetőtestületben történt jelentős változások miatt az egyetem már nem tekinthető ugyanannak az intézménynek, melyet korábban felvettek. Az SZFE szerint a kizárás szabályellenes.
Vizuál

Ingyenesen látható Szomjas György kultikus filmje

Szerda éjfélig ingyenesen elérhető a FILMIO-n Szomjas György 1976-os filmje, a Talpuk alatt fütyül a szél. A Nemzeti Filmintézet ezzel az alkotással tiszteleg az április 7-én elhunyt rendezőlegenda előtt.
Vizuál

Hétfőtől újra látogatható a Virág Judit Galéria

A virtuális túra mellett április 12-től kezdve már a galéria kiállítóterében személyesen is megnézhetjük az első tematikus grafikai aukció és a tavaszi kortárs aukció ritkaságait - köztük Rippl-Rónai József, Czóbel Béla és Kassák Lajos egy-egy művét is.
Klasszikus

80 éves korában elhunyt Bartalus Ilona zenepedagógus, karvezető

Az Artisjus-díjjal és a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével kitüntetett zenepedagógust, karvezetőt, a Duna Televízió egykori főszerkesztőjét és zenei vezetőjét hosszan tartó betegség után, 81. életévében érte a halál.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus nekrológ

A legendák köztünk élnek – Búcsú Orczi Géza előadóművésztől

Az Artisjus-díjas ütő- és pengetős hangszeres művész április 9-én, 65 éves korában hunyt el. Orczi Géza hangszerkészítő mesterként és restaurátorként is tevékenykedett, halálával kifejezhetetlen űrt hagy maga után.
Klasszikus gyász

80 éves korában elhunyt Bartalus Ilona zenepedagógus, karvezető

Az Artisjus-díjjal és a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével kitüntetett zenepedagógust, karvezetőt, a Duna Televízió egykori főszerkesztőjét és zenei vezetőjét hosszan tartó betegség után, 81. életévében érte a halál.
Klasszikus Film

Film készült a Szózat regényes történetéről – Nézze meg online, itt!

A Szózat és a zene kapcsolatáról beszélget Juhász Anna irodalmár és Becze Szilvia, a Bartók Rádió szerkesztő-műsorvezetője a Budapesti Filharmóniai Társaság legújabb dokumentumfilmjében.
Klasszikus nekrológ

„Komoly lényét én nem tudtam nem szájtátva csodálni” – búcsú Tallér Zsófiától

Április 6-án, 50 éves korában elhunyt Tallér Zsófia Erkel- és Bartók-Pásztory-díjas zeneszerző, a Zeneakadémia és az SZFE oktatója. A kivételes művészről M. Tóth Géza Balázs Béla-díjas filmrendező emlékezett meg a Freeszfe Egyesület oldalán.
Klasszikus ajánló

Online koncertvetítés keretében hallhatók John Williams legismertebb dallamai

A Los Angeles-i Filharmonikusok egy korábbi évadnyitó koncertjén filmzenei gálaesttel tisztelgett az ötszörös Oscar-díjas John Williams előtt, ahol olyan művek csendültek fel nagyzenekari hangszerelésben, mint a Csillagok háborúja, A birodalom visszavág vagy a Schindler listája zenéje. A koncertfilm április 10-11-ig között online megtekinthető.