Klasszikus

Új kórusművek a debreceni színpadon – Beszélgetés Maróti Emesével és Nyitrai Lászlóval

2006.07.31. 00:00
Ajánlom
Maróti Emese és Nyitrai László kórusművei a XXII. Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny és Folklórfesztivál keretein belül hangzottak el először.

Emese Gyermekláncfű című négytételes ciklusát a Magyar Állami Operaház Gyermekkórusa énekelte Gupcsó Gyöngyvér vezetésével, a Csudálkozás az életen című szerzeményt pedig a Török Ágnes vezényelte Debreceni Kodály Kórus nőikara adta elő. Maróti Emese ebben az évben diplomázott a Zeneakadémia zeneszerzés tanszakán Jeney Zoltán és Horváth Balázs osztályában, Nyitrai László, Fekete Gyula növendéke pedig másodéves lesz ugyanott. A kórusverseny zeneszerzői pályázatán díjat nyert két fiatal komponistával az ősbemutató másnapján beszélgetett Szuromi Fruzsina.

- Elégedettek vagytok a bemutatóval?

M. E.: Nagyon tetszett Gupcsó Gyöngyvér kreatív hozzáállása, látszott, hogy érti, érzi, mit szerettem volna a darabbal. Az ő magatartása a gyerekekre is kihatott, akik nagyon lelkesen vettek részt a munkában. A főpróbán nem sokat változtattam a darabon; egyedül a karaktereket kellett egy kicsit pontosítani, valamint néhány tempójelzést módosítani. A gyerekek mozdulatai és a hangszínjátékok, amivel a szöveget illusztrálják, Gupcsó Gyöngyvérrel közös ötleteink. Ezek a végleges kottaváltozatba is belekerültek, amely az Editio Musica Budapestnél nyomtatásban is meg fog megjelenni.

Ny. L.: A Debreceni Kodály Kórus Nőikara pont olyan áttetsző hangszínen adta elő a kórusművemet, mint ahogyan azt megálmodtam. Én egyébként kevésbé bírom a stresszt, úgyhogy már pénteken elutaztam Debrecenbe, hogy megnézzem, hol tart a munka. Emeséhez hasonlóan és is módosítottam egy-két tempójelzést, de azon kívül más javításra nem volt szükség: Török Ágnes alapvetően úgy állt a darabhoz, ahogyan elképzeltem.

- Hogyan választottátok ki a művek szövegét?

Ny. L.: A József Attila-év adta az apropót. Az ő szerelmes költészetét bonyolult lánykarra feldolgozni, hiszen a költő – például Ady Endrével szemben – egyértelműen a férfi szemszögéből közelít a témához. De a Csudálkozás az életen című korai vers kivételt képez.

M. E.: Én úgy kezdtem a keresgélést, hogy bementem egy gyerekkönyvtárba, kikölcsönöztem mindenfélét, és belevetettem magam a gyerekeknek írt mondókák, költemények olvasásába. A választásom a következő versekre esett: Weöres Sándor: Olvadás, Dénes György: Harangok, Dénes György: Vonat, Siklós József: Tréfási Pistási. Siklós József maga is gyerek: az Interneten találtam rá a versére egy írótábor honlapját böngészve. Nagyon megörültem neki, mert épp egy ilyen „halandzsabandzsás” szöveg hiányzott még a ciklusból.

Ny. L.: Amit végül írtál belőle, olyan, mint egy rap-szám.

M. E.: Hivatalosan szavalókórusnak hívják…

- Apropó rap: hogy álltok a könnyedebb műfajokhoz?

Ny. L.: Szívesen hallgatok musicaleket, latin zenét, de szeretem Sarah Brightmant, Charlie-t is, meg Céline Diont. Az viszont, ami a kereskedelmi rádiókból folyik, untat.

M. E.: Nemcsak hogy hallgatok, de írok is. Régebben volt egy funky zenekarom, de jazzt és latin zenét is írok. A bicskei zeneiskolában, ahol zongorát tanítok és korrepetitorkodom, ezeket a darabokat időről időre előadja a tanárokból alakult kicsi big band.

Ny. L.: Na most kicsi vagy big?

- Van példaképetek az úgynevezett komolyzenei szerzők között? Hogyan tudnátok definiálni a saját stílusotokat?

Ny. L.: Nincs példaképem, de természetesen rengeteg darab és szerző van, ami és aki tetszik. A saját stílusom leginkább a filmzenéhez hasonlít, egyfajta popba hajló posztimpresszionizmus a sajátja.

- Ez azt jelenti, hogy a műveid általában ábrázolnak valamit, képszerűek?

Ny. L.: Igen, ha hangszeres darabot írok, akkor is áll mögötte valamilyen elmesélnivaló történet.

M. E.: Amikor a pályázatra készültem, előttem is lebegett egy kép: a gyerekek arca. Hogy milyen érzés lesz nekik énekelniük, amit leírtam. Karvezetést is végeztem az ELTÉ-n, így azt is elképzeltem, milyen lehet betanítani a tételeket. Ezen kívül be kell vallanom, hogy mindegyikkel volt valamilyen készségfejlesztési célom is. Az első tétel szűk kánonja, a második politonalitása és -ritmikája, a harmadik nehéz szólamátadásai és a negyedik eltolt hangsúlyai mind-mind másfajta zenei feladat elé állítják a kis énekeseket.

Programkereső

Legolvasottabb

Klasszikus

„Minden művészet a káoszból épül fel” – Beszélgetés a Chaos String Quartet tagjaival

Második helyezést ért el a tavaly ősszel tartott Bartók Világversenyen, és a Fidelio különdíjával is gazdagodott a bécsi központú, de különböző nemzetiségű fiatalokból álló Chaos String Quartet. A vonósnégyes két hegedűse, Susanne Schäffer és Kruchió Eszter mesélt együttesükről, a versenyen szerzett élményekről és arról, hogy milyen különleges helyszíneken léptek már fel.
Jazz/World

Gryllus Samu hangszerelte át Gryllus Dániel Weöres Sándor prózájára komponált dalsorozatát

Weöres Sándor költői prózájának, az 1945-ben publikált A teljesség felének sorai közmondásként ma is köztünk élnek. Ezeket a gondolatokat ültette át a zene nyelvére Gryllus Dániel csaknem 40 évvel ezelőtt, most pedig fia hangszerelésében lesznek hallhatóak február 5-én, a Magyar Zene Házában.
Könyv

A sors kövei – 140 éve született Virginia Woolf

A modern angol próza és lélektani regény egyik megteremtőjeként is ismert Virginia Woolf a 20. század egyik legnagyobb hatású irodalmi alkotója, aki bár sikeres írói karriert tudhat maga mögött, az életében elszenvedett traumákat sosem tudta feldolgozni.
Színház

Az eltűnt idő nyomába ered Hajduk Károly

Jancsó Júlia fordítása nyomán elevenedik meg Marcel Proust kultikus műve, Az eltűnt idő nyomában Fischer Iván Lakásszínházában, február 5-én.
Plusz

Kulka János tanítja újra beszélni a sztrókon átesett Lang Györgyit

Az énekesnő erről a Klubrádió Ötös című műsorában beszélt Falusi Mariannak, akivel korábban együtt vezették a műsort – számolt be róla a Színház Online.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus videó

Mozart első műve

Mindenki tudja, hogy Wolfgang Amadeus Mozart csodagyerek volt, aki már egészen ifjú korában elbűvölte a zeneszerető közönséget. De melyik volt az ifjú komponista legelső darabja, és hány évesen alkotta meg?
Klasszikus gyász

59 éves korában elhunyt Patkós Sándor fagottművész

Tragikus hirtelenséggel, életének 59. évében, január 26-án elhunyt Patkós Sándor fagottművész, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító tagja.
Klasszikus ajánló

Kurtág György életműve előtt tisztelegnek a BMC-ben

A zeneszerző fia, ifjabb Kurtág György, Kiss Péter zongoraművész, valamint egy francia művészekből álló kamaraegyüttes ad koncertet a Budapest Music Centerben február 18-án.
Klasszikus interjú

„Minden művészet a káoszból épül fel” – Beszélgetés a Chaos String Quartet tagjaival

Második helyezést ért el a tavaly ősszel tartott Bartók Világversenyen, és a Fidelio különdíjával is gazdagodott a bécsi központú, de különböző nemzetiségű fiatalokból álló Chaos String Quartet. A vonósnégyes két hegedűse, Susanne Schäffer és Kruchió Eszter mesélt együttesükről, a versenyen szerzett élményekről és arról, hogy milyen különleges helyszíneken léptek már fel.
Klasszikus ajánló

Főszerepben a Barenboim-család

A világhírű zongoraművész-karmester, Daniel Barenboim és hegedűművész fia, Michael ad koncertet január 26-án a Müpában. A műsoron Mozart-szonáták szerepelnek.