Klasszikus

Új kultúrpolitika támogatók nélkül?

2005.12.29. 00:00
Ajánlom
A februárban hivatalba lépett Bozóki András markáns kultúrpolitikát hirdetett meg. A kultúra demokratizálását azonban hadüzenetként értelmezték az elit kultúra képviselői. Vagy a szűkülő költségvetés kulturális örökségünk megőrzését veszélyezteti?

Megpróbálom a kultúrát a társadalomhoz való viszonyában értelmezni. Azt szeretném, hogy nyitottabb kulturális élet legyen Magyarországon, amely a fiatalok számára több esélyt teremt. A kulturális esélykiegyenlítődés politikáját szeretném tehát folytatni - mondta első interjújában februárban az akkor még miniszterjelölt Bozóki András. Az elsőként lapunkban közzétett kiáltványában pedig egy új kulturális politika alapjait vázolta fel, amelyben kísérletet tett a kultúra és a minisztérium szerepének újrafogalmazására. Amikor azonban azt írta, hogy "az állam nem vonhat el polgáraitól adót, hogy a művelt elitnek ez egyetlen helyes vagy kizárólagosan értékes kultúráját" támogassa csupán, hanem "teret kell engedni a legkülönfélébb közösségek törekvéseinek" - megfagyott körülötte a levegő. Bozóki elődeitől gyökeresen eltérő kultúrpolitikáját sajátos módon a politikai paletta jobb oldala értette meg elsőként - ezért zúdított rá kíméletlen támadásözönt. Világossá vált számunkra a miniszter által szorgalmazott kitágított kultúrafelfogás eltávolodik a konzervatív kormányzás idején megalkotott eredeti programtól - szól a miniszter elemzése. Hiszen az intézményi fenntartás és az "örökségvédelem" helyett a kortárs, akár szubkulturális megnyilvánulások támogatását helyezte előtérbe. Egy az intézményrendszer reformját kilátásba helyező programmal szemben a szakma baloldalinak, liberálisnak tartott alakjai is bizalmatlannak mutatkoztak - lévén maguk is intézményvezetők, vagy intézményhez kötődők. Tervei megvalósításában láthatóan hiányzott Bozóki András számára elődje komoly pártbéli súlya. Amikor az Operaházban az általa kinevezett új vezetést, s őt magát is füttykoncert fogadta, néhányan gyors távozását prognosztizálták. Az év végi tartalékképzés kapcsán pedig - ami néhány hónapra szinte lebénított a kulturális intézményrendszert - egyik ellenzéki képviselő azt találta mondani: Bozókit gyámság alá helyezték. Siker, vagy kudarc tehát az elmúlt csaknem egy év?

Miután az év elején hivatalba lépő miniszter kész költségvetést örökölt elődjétől, valódi politikai fordulatra nem nagyon számíthattunk. Ismerve a jövő évi költségvetés számait - 2006-ra néhány százmillió forinttal szűkül is a tárca büdzséje - nem leljük az új időszámítást. Lesznek ugyan megatárlatok, de például a Clevelandi Rockmúzeum beharangozott kiállítását le kellett mondani - így csak két Megasztáros jutott el a rock hazájába a tárca ajándékaként.

A miniszter plusz források híján igyekezett médiaeseményekkel, kinevezésekkel és kis költségigényű projektekkel politizálni. Év végén hirdette meg a minisztérium a 175 millió forintos költségvetésű Tengertánc programot, mely az "élő népművészetet" támogatja majd. Bizonyítva, hogy az állami kulturális mecenatúra fő célja a vidéki (kis)közösségek felkarolása. Folytatódik a kulturális intézmények korszerűsítés célzó Közkincs program 200 millió forintból. Ilyen kis költségigényű, ám meglehetősen nagy visszhangot kiváltó program az idén startolt PANKKK is. Komolyzenész körökben ma is felháborodva, vagy gúnyolódva emlegetik, hogy a minisztérium a piacon egyébként is vígan megélő könnyűzenét támogatja. Valójában persze nem - mondjuk - Demjén Rózsi vagy a sztárok koncertjeihez gurít állami forintokat a tárca, hanem az ismeretlen, kezdő zenészeknek juttat néhány százezer forintot a program során. Illetve az azokat befogadó - általában meglehetősen lerobbant - falusi, kisvárosi kluboknak, művelődési házaknak. A 200 milliós közvetlen támogatást, s körülbelül ugyanennyi kamattámogatást jelentő programot nevetséges volna szembe állítani a komolyzene 8 milliárdos össztámogatásával, hangsúlyozta a kifogásokra válaszolva a miniszter lapunknak.

Bár a szabadság kultúrája című kiáltványában a tárcavezető azt ígérte: "A magyar kultúra minden zugába bevilágítunk és megvizsgáljuk, úgy kell-e működnie, ahogy megszoktuk" - az intézményrendszer átalakítása nem történt meg. Ez leginkább a választási évnek tudható be, mely köztudomásúan, nem kedvez a komoly érdeksérelemmel járó reformoknak. Bár a miniszter tiltakozott az ellen, hogy "nem tett volna semmit az intézményi rendszer átalakításáért". Példaként hozta fel a Hungarofest átalakítását, ahol megszületett a Magyar Zenei Exportiroda és a kortárs képzőművészet külföldi menedzselésére hivatott részleg is. A miniszter szándékai szerint - az ügyvezető váltás után - az egyközpontú szervezetből, könnyebben mozgó és hatékonyabb irodák hálózatává válik a Hugarofest. Pozitív példaként említette az NKA átalakítását is a miniszter. Ez ugyan jóformán abban merül ki, hogy az alap végre önálló költségvetési fejezetként jelenik meg. Ami azért valljuk be nem csekélység, hiszen így nem fordulhat elő, ami a tartalékképzés kapcsán épp az idén esett meg, hogy a magyar kultúra legnagyobb mecénásaként működő szervezet forrásainak felét befagyasztja a minisztérium. A háborús hangulatban a miniszter - és Harsányi László az NKA elnöke - végül lemondott az alap nagyobb szabású átalakításáról. Folytatódott viszont a menedzser szemléletű intézményvezetők kinevezése. Hiába hozott rekordnézőszámot a Négy évszázad francia festészete című kiállítás a Műcsarnokban, mégis mennie kellett a régi főigazgatónak. A pályázaton Petrányi Zsolt nyert, akitől szemléletváltást és megújulást vár a miniszter - és a szakma jó része is. Új korosztály jelent meg a külföldi magyar intézetek egy részének az élén is, a pályázatokon olyanok nyertek akik nyitottabb házakat ígértek. S nem utolsósorban azt, hogy jobb együttműködéssel, szponzori pénzek bevonásával hatékonyabban képviselik a magyar kultúrát külföldön. Lezárult a szerény költségvetésű orosz, s megkezdődik jövőre a németországi kulturális évad - költségvetéséről még nem tudni biztosat, csupán annyit, hogy nem a minisztérium, hanem a NKA büdzséjéből fedezik.

A tárca - az EU által is példásnak minősítetten - vezényelte le a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa pályázatot. Az utolsó hetekben felerősödő lobbyharcok nem vetettek árnyékot az eljárás tisztaságára. Függetlenül attól, hogy Pécs vitte el a pálmát, a pályázat lehetőséget adott számos vidéki város számára, hogy kultúrát nem az egyebek között, hanem a stratégiai irányok között tárgyalja.

Egy Európai viszonylatban is korszerű kulturális politika indult el a politológusból miniszterré váló Bozóki Andrással, legalábbis részben a kijelentések szintjén. A szavak azonban úgy tűnik, inkább csak ellenségeket teremtettek számára, szakmai és politikai támogatókat kevésbé. A jövő bizonytalannak tűnik, ha igazak a pletykák, a választások után akár - az államigazgatás karcsúsítása szellemében - az önálló kulturális tárca is eltűnhet, be(vissza)olvadva az Oktatási Minisztériumba. Ha az ellenzék kerül hatalomra biztosak lehetünk benne, hogy a kevés maradandó kezdeményezésnek is vége szakad. Pedig a kulturális politika több, mint intézményfenntartás, néhány megatárlattal és presztizsberuházással fűszerezve. S, ha már itt tartunk, a tárcának számolnia kell azzal, hogy meg kell kezdeni a Művészetek Palotájának törlesztését is, az erre a célra fordítandó 3 milliárd forint nyilván nagyon hiányzik máshonnan.

***

A jövő feladatairól szólva a miniszter lapunknak elmondta, legfőbb célja, hogy a II. Nemzeti Fejlesztési Tervben a kultúra kiemelt szerepet kapjon. A terv 2007-ben indul, s hét évre határozza meg a kormányzati prioritásokat. Jövőre várható, hogy stabilizálódik a Magyar Állami Operaház helyzete, mégpedig úgy hogy várhatóan PPP konstrukcióban megkezdődik az Erkel Színház felújítása. A Medgyessy-kormány alatt beharangozott Budai Vár felújítást célzó programból azonban úgy tűnik, hogy csupán a Mátyás-templom rekonstrukciójának folytatása maradt meg. Bozóki András reményei szerint a tárca mintegy százmilliárdos költségvetésén kívül, mintegy 20-30 milliárd forint áramolhat eu-s és szponzori pénzekből a kultúrába.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

10 érdekesség a ma 75 éves Marton Éváról

Június 18-án ünnepli hetvenötödik születésnapját Marton Éva Kossuth-díjas operaénekes, a Magyar Szent István-rend birtokosa, a Corvin-lánc kitüntetettje, a nemzet művésze.
Zenés színház

Spontán, közös énekléssel zárult a miskolci operafesztivál

Dupla gálakoncerttel, utcabállal, remek hangulatban ért véget tegnap este a 18. Bartók Plusz. A friss Kossuth-díjas Sümegi Eszter még meg is énekeltette a Miskolci Nemzeti Színház közönségét.
Vizuál

Makulátlan pálya - a színész, akinek minden filmjét Oscarra jelölték

Marlon Brando? Daniel Day-Lewis? Esetleg Jack Nicholson? Valószínűleg ők ugranak be először, ha minden idők legjobb színészére gondolunk. Pedig a legtökéletesebb filmográfiája valószínűleg John Cazale-nak volt - ehhez azonban sajnos korai halála is hozzájárult.
Zenés színház

Díjakkal ismerte el művészei munkáját az Operaház

A 2017/18-es évad zárásaként a Csillagóra Gálaesten az intézmény legrangosabb kitüntetéseit adták át, először jutalmazva Balett- és Énekkari Kamaraművészt is.
Vizuál

Száz év magyar plakátjai a Magyar Nemzeti Múzeumban

Sör és vetőmag plakátok, színházi és politikai hirdetések is megtalálhatóak a Tolongó idők című időszaki kiállításon.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus

Kiállítás nyílik Bősze Ádám antikváriumának kottagyűjteményéből

Sopronban, az Ünnepi Hetek Alkalmából nyílik meg Bősze Ádám Zenei Antikváriumának kiállítása, amely a két háború közötti különleges kottacímlapjait mutatja meg az érdeklődőknek.
Klasszikus fszek

Új helyre költözik a FSZEK Zenei Gyűjteménye

Épületfelújítás miatt augusztus 6-ától várhatóan 2019 augusztusáig a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárának épületében működik a Zenei Gyűjtemény.
Klasszikus díszpolgár

Horgas Eszter és Vásáry Tamás Budapest díszpolgára lett

A kitüntetés posztumusz díjazottja Burger Barna fotóművész és Hazay István Kossuth-díjas geodéta, az MTA tagja.
Klasszikus

Ha kottát nyomtatsz egy pólóra, legalább csináld jól

Valami nagyon nem a kotta szerint alakult az Amazonon.
Klasszikus gyász

87 évesen elhunyt Gennagyij Rozsgyesztvenszkij

A világhírű orosz karmester több ízben járt Magyarországon is. Több mint félszáz művet írtak neki kortárs zeneszerzők.