Az alábbi cikk szponzorált tartalom, nem a Fidelio szerkesztőségének tagjai írták.
Valószínűleg nincs olyan zenekedvelő ember, akinek a polcán ne pihenne egy felvétel a barokk szerző legnépszerűbb művéből, valamelyik kiváló zenekar előadásában. A kamarazenekar azonban készülő lemezén egészen újszerű elgondolásban közelítette meg Vivaldi kompozícióját, a lehető leghitelesebb módon előadva, ugyanakkor saját ízlésvilágukat tükrözve.
Az együttes fennállása óta jónéhány alkalommal játszotta már a Négy évszakot kiváló szólisták közreműködésével, most azonban nem egy vendég, hanem a kamarazenekarhoz a lehető legszorosabban kapcsolódó hegedűművész, G. Horváth László, az Anima Musicae művészeti vezetője játszotta a hegedűversenyek szólóit.
Az új koncepció kidolgozásában Dinyés Soma is fontos szerepet kapott, akit már több évtizedes szakmai kapcsolat fűz az együtteshez. A kamarazenekar barokk koncertjeinek állandó mentoraként és vendégművészeként számtalanszor dolgozott velük együtt, közös koncertsorozatuk volt az Óbudai Társaskörben, és az ország számos pontján léptek már fel különböző barokk produkciókkal.
Felmerülhet a kérdés, hogy milyen újdonságok fedezhetőek még fel Antonio Vivaldi legtöbbet előadott művében, mitől lehet ez a felvétel más, mint a többi.
Természetes jelenség, hogy az évtizedek alatt több százszor vagy akár több ezerszer játszott zenék esetében kialakulnak különböző előadói tradíciók, és ezek az ismert művek már el sem képzelhetőek másképp, mint ahogyan megszoktuk. A most készülő CD előadói azt a célt tűzték ki, hogy ezektől a berögződésektől megtisztítva, kizárólag a korstílus szabályait, Vivaldi szerzői utasításait szem előtt tartva, ugyanakkor a modern hangszerjáték lehetőségeit felhasználva közelítik meg a művet. Ahogyan Dinyés Soma is fogalmaz: „ez a felvétel korszakalkotó lehet, és minden hallgató igényét kielégítheti. A modern füllel hallgatók számára rengeteg újdonságot, felfedezést tartogat, hiszen rendkívül változatosan valósulnak meg a szerző természetfestő effektjei. Míg
a barokk előadásmód elhivatottjai rácsodálkozhatnak, hogy modern hangszereken is mennyire hitelesen, korhűen szólal meg Vivaldi műve,
szinte úgy, mintha egy barokk együttes játszaná.”
Az új felvétel elkészítését még egy fontos zenetörténeti fordulópont indokolja: néhány évvel ezelőtt zenetörténészeknek köszönhetően a Négy évszak eddig ismert, amszterdami kiadása mellett egy manchesteri verziót is megtaláltak, mely vélhetően egy korábbi változata a kompozíciónak, és ezáltal néhány érdekes eltérés is található benne. Az apróbb hangbeli, harmóniai különbségek mellett például a manchesteri kézirat egyik tételében még egy plusz csellószólam is hallható, ami még érdekesebbé teszi a művet. Az Anima Musicae nem köteleződött el egyik kiadás mellett sem, hanem
egyfajta zenei nyitottsággal, az újraértelmezés igényével ötvözte az izgalmas effektusokat, újdonságokat tartalmazó manchesteri és az ízlésüknek megfelelő, jobban megszokott amszterdami változatot.
Szintén kuriózum, hogy a continuo szólamban a csembaló mellett orgona is megszólal, ezzel is hűen tolmácsolva a szerző elképzelését, színesítve, gazdagítva a hangzásvilágot.
Az évszakokhoz – melyek tulajdonképpen egy-egy hegedűversenynek tekinthetők – Vivaldi szonetteket is költött. Ezekből, valamint a kottában található bejegyzésekből egyértelműen kiderülnek a szerző elképzelései: a madarakat utánzó effektusok, a mennydörgést, villámlást imitáló zenei hatások, melyek mind a szemünk elé varázsolják az aktuális évszakot.
Az előadók ezt a fantáziadús képszerűséget igyekeztek játékukkal megvalósítani, azzal a nélkülözhetetlen hozzávalóval, ami az Anima Musicae, azaz a zene lelke.
A lemez várhatóan 2024 tavaszán fog megjelenni a Hungaroton kiadásában, addig is érdemes meghallgatni a kamarazenekar eddig megjelent lemezeit a kiadónál.
Támogatott tartalom.
Fejléckép forrása: Anima Musicae Kamarazenekar