Klasszikus

Új magyar fejlesztés forradalmasítja a tubajátékot

2020.10.21. 13:55
Ajánlom
Egy új magyar hangszerfejlesztésnek köszönhetően ezentúl állva is lehet játszani az ehhez átalakított tubán. A Szentpáli Roland és Juhász Zoltán által kifejlesztett mechanika lehetővé teszi, hogy a szólista szabadon mozogjon a színpadon.

A tubát 1835. szeptember 12-én szabadalmaztatták, azóta a többi rézfúvós hangszerhez hasonlóan csupán a billentyűrendszerét fejlesztették, valamint a mérete nőtt, igazodva a szabadtéri fúvószenekari megszólalás elvárásaihoz, miszerint szóljon minél nagyobbat. A 20. század közepéig – amíg Paul Hindemith, Ralph Vaughan Williams és Krzysztof Penderecki meg nem írta a hangszer szóló repertoárjának gerincét – fel sem merült, hogy a tuba komolyabb szóló szerepet kapjon.

Az ezredforduló előtt egy újabb jelentős zeneszerző, John Williams komponált versenyművet tubára, ezzel egyre inkább megnyitva a hangszer előtt az utat, hogy szólóhangszerré váljon és szélesebb közönségeket érjen el.

Manapság a tubajátékosok technikailag és zeneileg is elég felkészültek ahhoz, hogy szólistaként recital jelleggel, vagy éppen zenekar által kísérve is helytálljanak. A tuba az evolúciója során azonban úgy fejlődött, hogy – súlyánál és tartási pozíciójánál fogva – csak ülve lehet rajta játszani. Ez elsőre nem tűnik olyan nagy problémának, hiszen például csellón és zongorán is ülve játszanak, de ezekkel ellentétben a tuba eltakarja a játékos arcának nagy részét és mozogni is csak nehezen lehet vele.

SzentpaliRoland_kredit_SzecsodiBalazs-140855.jpg

Szentpáli Roland (Fotó/Forrás: Szecsődi Balázs)

„Szólistaként évtizedek óta küzdöttem azzal a problémával, hogy a koncerteken ülnöm kell, és két rossz, statikus pozíció közül kell választanom. Ha szemben ülök a közönséggel, az arcom felét látják, így ha korlátozottan is, de kapcsolatot tudok teremteni velük, azonban a tuba tölcsére a színpad bal felső sarka felé pozicionál, így nem hallanak jól. Ha oldalt ülök a közönségnek, a hang a plafonról verődik vissza, így többet hallanak a játékomból, viszont az szinte teljesen személytelenné válik, hiszen csak kevesen látják az arcomat, ők is csupán oldalról. A statikus, szinte mozdulatlan ülő pozíció miatt ráadásul a játékos a karmesterrel és a zenészekkel sem tud kommunikálni, ami nagyon leszűkíti a tubaszólista expresszivitását. Magyar, francia és német hangszerkészítőkkel évek óta próbáltuk megoldást találni ennek feloldására” – mondta Szentpáli Roland, tubaművész-zeneszerző, aki Magyarországról indulva elsőként ért el komoly sikereket szólistaként ezzel a hangszerrel.

A fejlesztést bemutató videó:

Végül a tubaművész ötletei alapján Juhász Zoltán, aranykoszorús hangszerkészítő mester készített egy új billentyű rendszert, ami úgy reformálja meg a hangszer tartási pozícióját, hogy azon állva lehet játszani.

Mindezt úgy, hogy a tubához csak a most kifejlesztett új alkatrész szükséges, ami utólag is installálható bármely ilyen rendszerű hangszerre. Az innováció segítségével a zenésznek csak minimálisan kell balanszíroznia a hangszert, miközben szabadon mozoghat a színpadon. Tökéletesen látja a karmestert, a hangszer tölcsére minimálisan sem takarja el az arcát, mindeközben a tuba a közönségre targetál.

tuba_szerk_kredit_RakiGergely-140854.jpg

A Szentpáli–Juhász-féle tuba (Fotó/Forrás: Ráki Gergely)

A kifejlesztett mechanika legnagyobb újítása, hogy a dugattyút nyomó helyett fordított, tehát húzó mozgásúra alakították át, így a korábbiaktól teljesen eltérő pozícióban működtetve, felső helyzetéből alulról húzza be a dugattyút a dugattyúházba. Így 180 fokkal át tudják fordítani a hangszert, melynek eredményeként a tölcsére a közönség felé néz játék közben. A hagyományos és az új játék pozíció közötti átszerelés ráadásul a muzsikus számára két és fél percet vesz igénybe.

tuba_kredit_Raki_Gergely-140854.jpg

A Szentpáli–Juhász-féle tuba (Fotó/Forrás: Ráki Gergely)

Gerhard Meinl, hetedik generációs német hangszerkészítő, a Wenzel Meinl GmbH egykori tulajdonosa szerint a tuba szabadalma óta ez a legnagyobb előrelépés.

A német szakember egy családi manufaktúrából építette fel a világ legjelentősebb tubaépítő műhelyét, a magyar fejlesztést védnökként támogatja. Az új átfordító mechanika gyártása Magyarországon, magyar cég által valósul meg, Juhász Zoltán és Szentpáli Roland szakmai és minőségi felügyelete alatt. Az alkatrész installációját a Meinl Weston 2250 típusú tubára világszerte bármely hangszerjavító szakember el tudja majd végezni. A most kifejlesztett alkatrészt – a rögzítés és a minimálisan ugyan, de márkánként eltérő méretek miatt – minden más tuba esetében az adott modellhez kell igazítani.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

„Mind elmegyünk” – végső búcsút vettek Eötvös Pétertől

Április 18-án délután kollégái, barátai, tisztelői körében emlékeztek meg a március 24-én elhunyt, Kossuth-nagydíjas zeneszerző-karmesterről. A BMC-ben tartott eseményen Káel Csaba, Perényi Miklós, Kovács Géza és Kurtág György mondott beszédet.
Zenés színház

Történelmi pszichothriller operai köntösben – közeleg a Borisz Godunov bemutatója

A Kossuth-díjas Bretz Gábor címszereplésével viszi színre április 27-én a Magyar Állami Operaház Muszorgszkij Borisz Godunov című alkotását, amely az 1869-es ősváltozatban először hangzik el Magyarországon.
Vizuál

Ha május, akkor Artmozik éjszakája!

Oppenheimer, Szegény párák, Érdekvédelmi terület, Lefkovicsék gyászolnak, Magyarázat mindenre – néhány sikerfilm a közelmúltból, amelyet ismét átélhetünk az Artmozik éjszakáján, de a szervezők premier előtti vetítésekkel is készülnek.
Könyv

Krasznahorkai- és Nádas-mondatok Szvoren Edina tollából

A Libri Irodalmi Díjas Szvoren Edina legújabb, Kérődző Kronosz című kötetében kortárs szerzők stílusát imitálja, köztük saját magáét is. A májusban megjelenő könyvet négy különböző borítóval adja közre a Magvető Kiadó.
Vizuál

Izgalmas, titkokkal teli film mutatja be Ravel leghíresebb művének keletkezését

Az ünnepelt rendező, Anne Fontaine Bolerója a világ egyik leghíresebb és leggyakrabban előadott zeneművének történetét, illetve a zeneszerző és a körülötte lévő különleges nők viszonyát mutatja be.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Vezető karmesterként folytatja a munkát Vajda Gergely az Ensemble Ars Novával

A neves zeneszerző-karmester három éven át volt a francia kortárs zenei együttes rezidens művésze, ám a sikeres közös projekteknek köszönhetően a zenekar továbbra is együtt kíván dolgozni vele.
Klasszikus beszámoló

„Mind elmegyünk” – végső búcsút vettek Eötvös Pétertől

Április 18-án délután kollégái, barátai, tisztelői körében emlékeztek meg a március 24-én elhunyt, Kossuth-nagydíjas zeneszerző-karmesterről. A BMC-ben tartott eseményen Káel Csaba, Perényi Miklós, Kovács Géza és Kurtág György mondott beszédet.
Klasszikus hír

Dobri Dániel művét díjazták Washingtonban

A zeneszerző Halmazállapot-változások (States of Matter) című műve az öt legjobbnak választott alkotás közé került az Art Music Society zeneszerzőversenyén.
Klasszikus ajánló

Kortárs koncertek a Kodály Kórussal újra a BMC-ben!

Budapestre látogat a hazai kóruskultúra egyik kiemelten fontos együttese, a debreceni Kodály Kórus a hazai és a külföldi kortárs muzsika gyöngyszemeit hozza el a BMC_be, május 4-én és június 1-jén.
Klasszikus hír

Nagy oratóriumokat játszik a Zeneakadémián a Haydneum

Meghirdette 2024/25-ös évadát a Magyar Régizenei Központ, a jövőre különösen nagyszabású Zeneakadémia Bérlet mellett továbbra is lesz Őszi, illetve Egyházzenei Fesztivál, és a fortepianót a középpontba állító sorozatukat is folytatják.