Klasszikus

Új magyar opera: A gólyakalifa

2005.05.27. 00:00
Ajánlom
Szombaton mutatja be a Magyar Állami Operaház Gyöngyösi Levente A gólyakalifa című operáját. Babits Mihály művéből Balla Zsófia írt szövegkönyvet. A főbb szerepeket Sólyom-Nagy Máté, Ambrus Ákos, Szolnoki Apollónia és Csavlek Etelka éneklik. Prózai szerepben az Operaház színpadára lép Kulka János is.

Egy magyar opera ősbemutatójával búcsúzik a Magyar Állami Operaház az idei szezontól. Gyöngyösi Levente hét éve született művét koncertszerű előadásban már láthatta a közönség 2001-ben, akkor is a Vashegyi György dirigálta a zenekart. Az eddig elsősorban klasszikus művek megszólaltatójaként ismert karmester szinte a mű születése óta nyomon követi A Gólyakalifa történetét. A zeneszerző 1999-es diplomakoncertén is ő vezényelt, igaz akkor még csupán az első felvonás készült el. A karmester állítja, hogy a zeneszerző tapasztalatlanságágából adódó hibái ellenére "A gólyakalifa drámai, kifejező, szenvedélyes, a szó legjobb értelmében igazi zene." Azért is nagy szükség van rá - véli Vashegyi - mert a kortárs zene nem mindig ilyen. Szinetár Miklós az Operaház főigazgatója is hasonló véleményen van. Gyöngyösi művével kapcsolatban jegyezte meg, hogy az opera hosszú idő után ismét elindult a közönség felé. Gyöngyösi művének bemutatójával Szinetár Miklós főigazgató is búcsúzik az intézménytől, hiszen június 1-vel távozik a Magyar Állami Operaház éléről. Szinetár Miklós a darab sajtótájékoztatóján büszkén idézte fel, hogy igazgatásának nyolc szezonja alatt hét új magyar művet mutattak be a dalszínházban. Mint elmondta, magyar művek nélkül elképzelhetetlen a nemzeti operajátszás.

Babits Mihály A gólyakalifa című regényéből Balla Zsófia írt szövegkönyvet. A librettistaként először bemutatkozó költő kezdetben le akarta beszélni Babits művéről a zeneszerzőt. Balla Zsófia szerint a lélek belsejében bonyolódó történek nehezen színpadra állítható. A legelső kérdés az volt - emlékszik vissza Balla Zsófia - hogyan lehet cselekményt írni abból, hogy valaki minden éjjel azt álmodja, hogy ő valaki más, hogyan lehet egy személyiség meghasonlását színpadra állítani. Babits Mihály 1913-ban született művében Tábory Elemér, egy jó házból való úri fiú példás életét éli, egészen addig a szörnyű napig, amíg rá nem ébred, hogy álmai kissé különösebbek a normálisnál: álmaiban egy árva, szerencsétlen és csúf inasfiú életét éli a legteljesebb valószerűséggel. E felismerés után felborul mindennapjainak nyugalma, az ébrenlét és az alvás váltakozásával együtt váltakozó két élete zaklatottá teszi, az őrültség határára sodorja a kétségbeesett fiút. Hosszas kínszenvedések után hősünk arra szánja el magát, hogy inas-önmagát öngyilkosságra bírja, hogy ily módon megszabaduljon személyiségének eme állandóan kísértő, szégyenletes alteregójától. A kísérlet azonban "túl jól" sikerül: az inas halála egyben Tábori Elemér életének végét is jelenti: holtan találják szobájában, homlokán lőtt sebbel, de semmiféle fegyvert nem találtak körülötte. A zeneszerzőt is a főhős, Elemér személyiségének felbomlása izgatta. Műve - elmondása szerint - mind zeneileg, mind dramaturgiailag Verdi és Mozart nyomdokain építkezik. Nemcsak a motívumok, hanem a szerkezet is az idős Verdinél látott jellegzetességeket mutat. A klasszikusok hatása mellett azonban az elektromos hangszerek is megjelennek a mű megszólaltatásában. Harangi Márta rendező első önálló munkája A gólykalifa. Az eredeti műben kettéosztott színpadkép szerepel, az egyik térfél Elemér, a másik az Inas világát hivatott megjeleníteni. A rendező végül egy teljesen zárt, egységes világot, egyetlen ember lelki terét képezte le a színpadon. Ahol a valóságos és álmodott élet képei úsznak elő, keverednek, tűnnek a semmibe.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

„Kényszerhelyzetbe kerültem” – megszólalt Horváth Lajos Ottó a Nemzetiben történt balesete után kapott összegek kapcsán

A balesetben megsérült színművész azután lépett a nyilvánosság elé, hogy Vidnyánszky Attila a neki és Szász Júliának adott pénzbeli juttatásokkal kapcsolatban nyilatkozott. Közleményére a Nemzeti Színház is reagált.
Vizuál

Ezekről a kultfilmekről ma már mindenki szuperlatívuszokban beszél, pedig megbuktak a premierjük idején

Ma már nehéz elhinni, de számos kultikus remekmű alulteljesített premierje idején a mozikban. Cikkünkben ezek közül mutatunk be néhányat, rávilágítva arra is, milyen tényezők befolyásolhatják egy-egy produkció pénzügyi sikerét. 
Klasszikus

Fischer Iván lett az Európai Unió Ifjúsági Zenekarának zeneigazgatója

Az együttes bejelentette, július 10-től Fischer Ivánt nevezik ki zeneigazgatójuknak. A dirigens a pozícióban Vaszilij Petrenkót váltja, aki tíz sikeres éven át volt a társulat vezető karmestere.
Színház

Közülük kerül ki a Kaszás Attila-díj idei nyertese

Balla Esztert, Ecsedi Erzsébetet és Tóth Ildikót jelölték idén a Kaszás Attila-díjra. A színművészekre a közönség szavazatait augusztus 23-án éjfélig várják a díj weboldalán.
Klasszikus

Puccini-gálát tartanak a Fertőrákosi Barlangszínházban

A Páneurópai Piknik 35. és Giacomo Puccini halálának 100. évfordulójára nemzetközi gálakoncertet rendeznek augusztus 19-én a Fertőrákosi Barlangszínházban, amelyen megidézik a Bohémélet, a Turandot és a Manon Lescaut legnépszerűbb, pillanatait.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Idén is régizenei hétvégék várják a közönséget Eszterházán

Idén nyáron is Eszterházára invitálja a közönséget a Haydneum – Magyar Régizenei Központ, ahol július 19. és augusztus 25. között hat hétvégén keresztül magas színvonalú, korhű hangszeres régizenei hangversenyeket rendeznek.
Klasszikus beszámoló

Kobayashi Ken-Ichiróval turnézott Japánban a MÁV Szimfonikus Zenekar

A MÁV Szimfonikus Zenekar a legutóbbi, 2019-es nagy sikerű japán turné után idén június 17-től július 7-ig újra a „felkelő nap országának” nagyvárosaiban vendégszerepelt, Kobayashi Ken-Ichiro vezényletével.
Klasszikus kritika

Sorscsapások két kalapácsütésben – Mahler-koncert Szombathelyen

Mahler 6. szimfóniája nem tartozik a szerző leggyakrabban játszott művei közé, a Tragikus melléknév azonban félrevezető lehet azoknak, akik először találkoznak a darabbal. Az alkotás ezúttal Szombathelyen, a Savaria Szimfonikus Zenekar előadásában hangzott el.
Klasszikus ajánló

Varázslatos tájakon várnak a Zempléni Fesztivál koncertjei

Az idén augusztus 9–19. között tartott Zempléni Fesztivál célja, hogy sokszínű műsor-összeállítással, valamint a kultúra és a turizmus összekapcsolása irányába mutatott elkötelezettségével megismertesse a régió történelmi és kulturális értékeit a világgal.
Klasszikus hír

Fischer Iván lett az Európai Unió Ifjúsági Zenekarának zeneigazgatója

Az együttes bejelentette, július 10-től Fischer Ivánt nevezik ki zeneigazgatójuknak. A dirigens a pozícióban Vaszilij Petrenkót váltja, aki tíz sikeres éven át volt a társulat vezető karmestere.