Klasszikus

Új szerepben Vadim Gluzman hegedűművész

2021.10.05. 09:25
Ajánlom
Az október 25-i zeneakadémiai évadnyitó hangverseny minden bizonnyal meghatározó zenei élmény lesz, melyet sokáig megőrizhetünk. A Liszt Ferenc Kamarazenekar az előző évadban kényszerből távol maradt sztárvendégüket, Vadim Gluzmant hívta el Budapestre, de a művészi együttműködést továbbgondolva és elmélyítve új szerepet is szánnak a hegedűművésznek: koncertmesterként végig színpadon lesz, és a szólójátékot igénylő Brahms-mű kivételével, irányításával játssza a zenekar a teljes koncertet.

Október 25-ét mintha kisajátította volna magának az együttes, hiszen tavaly napra pontosan ekkor indították az évadot, és épp úgy, mint akkor, Várdai István művészeti igazgatóval együtt köszöntik a közönséget. A koncert különlegessége nemcsak a közreműködők személyében és a műsorban rejlik, egy Stradivari hegedű és egy Stradivari cselló hangja teszi varázslatossá az estét.

A hangverseny első részét két Mozart mű foglalja keretbe.

Elsőként a D-dúr szerenád (Serenata notturna, K. 239) hangzik el, amelyet 1776 januárjában Salzburgban komponált az épp 20 esztendős zeneszerző. Hogy ki illetett az elbűvölő darab, azt ma sem tudjuk pontosan, mindenesetre csaknem két és fél évszázada rendkívül népszerű koncertszám. Az egymásnak felelgető - concertáló - vonós szólamokra a barokk hagyomány fénye vetül, de Mozart nem lenne az, aki, ha nem fűszerezné meg valamivel alkotását. Mégpedig egy pár üstdobbal, markáns hangjuk vezeti be a finom vonós hangokat, és ugyancsak ezek búcsúztatják a szerenádozókat. Az éjjeli muzsika előadásában Vadim Gluzman vállalja a koncertmester szerepét.

Liszt, a nagy utazó mindenhol és mindenkor magyarnak vallotta magát. A másodikként felcsendülő Angelus! (Ima az őrangyalokhoz) a Zarándokévek harmadik füzetéből való.

A három kötet zongorára íródott, de több darabját vonósnégyesre, illetve kamarazenekarra is átdolgozták. Az Angelus! ajánlása Liszt unokájának, Daniela von Bülow-nak, Liszt Cosima és Hans von Bülow lányának szólt. Mindemellett a csípős (és hálátlan) megjegyzésekkel sosem fukarkodó Richard Wagner tetszését is elnyerte. Az ima a harmadik füzet nyitódarabja, E-dúr hangnemű. Mesterien idézi az esti Róma egymás után megkonduló harangjainak zengését.

A K.183-as jegyzékszámból is kitűnik, hogy jóval a Serenata előtt kelt az a g-moll szimfónia, amelyet az utókor a "kis" jelzővel látott el, megkülönböztetve a kései K.550-ös "nagy" g-moll szimfóniától.

Mozart 17 évesen, 1773-ban szintén Salzburgban komponálta visszatérvén harmadik itáliai útjáról, amely eredményt és csalódást egyaránt hozott. Felnőtt. Végérvényesen maga mögött hagyta a kamaszkort - ez tükröződik a helyenként drámai hangvételű, mintegy 20 perces szimfóniában.

Szünet után a fúvós és ütős hangszeres vendégekkel kibővített együttes Brahms a-moll hegedűre és gordonkára írt kettősversenyét (op.102) szólaltatja meg Vadim Gluzman és a művészeti vezető, Várdai István előadásában, Baráti Kristóf vezényletével.

A mű születése kapcsán kapcsán feltétlenül megemlítendők a zeneszerző életművét amúgy is átszövő magyar szálak. Ami a vonós kompozíciókat illeti, Brahms munkásságát két virtuóz hegedűs: Reményi Ede és Joachim József művészi habitusa és barátsága határozta meg. Egy családi konfliktus miatt néhány évi "mosolyszünet" következett be Brahms és Joachim kapcsolatában. A feszültséget az alkotó a hegedűművésznek szánt darabbal kívánta feloldani. Brahms 1887 nyarán a svájci Thuni-tónál nyaralt, itt dolgozta át tervezett 5. szimfóniájának anyagát versenyművé, hegedűre és csellóra. Októberben maga vezényelte a kölni ősbemutatót, Joachim partnere Robert Hausmann volt.

Brahms később ezt írta egy ismerősének:

Most már tudom, hogy mi hiányzott nekem az utóbbi években... Joachim hegedűjének hangja. Hogy tud játszani!

A három tételes versenyművet a zenekar erőteljes akkordjai nyitják, majd a cselló mélyről jövő sóhajjal indítja a párbeszédet, a hegedű érzéki, éneklő tónusban válaszol   a szimfonikus közegben a dalszerző Brahms tűnik fel. A középső tétel a kürtök és fafúvók hangjával startol, a zárótétel helyenként népies hangulatú, táncos karakterű.

Joachim éteri hegedűhangja Gluzman vonója alatt születik újjá. Világszerte elismerik, hogy az izraeli muzsikus a 19.és 20. századi nagyszerű hegedűs hagyományt élteti.

A hegedűművész Ukrajnában született, de gyermekkorának nagy részét Lettországban töltötte. Tanulmányait 7 évesen kezdte Rigában, majd a híres orosz mesternél, Zakhar Bronnál folytatta. A New York-i Juillard Schoolban Dorothy DeLay és Masao Kawasaki irányításával képezte magát. 1990-ben költözött Izraelbe. A Baltimore-i Peabody Konzervatórium rezidens művésze, tanít az izraeli Keshet Eilon Nemzetközi Zeneközpontban. Végül még egy fontos magyar vonatkozás: az ugyancsak legendás virtuóz, Auer Lipót 1690-es úgynevezett ex-Leopold Auer Stradivariján játszik, amit a Chicagói Stradivari Társaság kölcsönöz számára.

LFK-FRAME-nem-berlet-kep-1200x628px-2021-09-291-125609.jpg

Zeneakadémiai évadnyitó hangverseny (Fotó/Forrás: Liszt Ferenc Kamarazenekar)

Zeneakadémiai évadnyitó hangverseny

Mozart, Liszt, Brahms

Bérleten kívüli évadnyitó hangverseny

Liszt Ferenc Kamarazenekar

Műsor:

  • Mozart: D-dúr szerenád, „Serenata notturna”, K. 239
  • Liszt: Angelus! - vonószenekarra
  • Mozart: g-moll szimfónia, K. 183

Szünet

  • Brahms: a-moll versenymű hegedűre és csellóra, op. 102 (vezényel: Baráti Kristóf)

Időpont: 2021. október 25. 19.30

Helyszín: Zeneakadémia Nagyterem

Művészeti vezető és közreműködik: Várdai István (cselló)

Koncertmester: Tfirst Péter

Közreműködik és vendég-koncertmester: Vadim Gluzman (hegedű)

Vezényel: Baráti Kristóf

További információ és jegyvásárlás a Liszt Ferenc Kamarazenekar weboldalán érhető el. 

Támogatott tartalom. 

Fejléckép: Vadim Gluzman (forrás: Liszt Ferenc Kamarazenekar)

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Elhunyt Jürgen Flimm

A neves színházi és operarendezőt, a Salzburgi Ünnepi Játékok és a Berlini Állami Opera egykori vezetőjét február 4-én, életének nyolcvankettedik évében érte a halál.
Jazz/World

Beyoncé megdöntötte Solti György Grammy-rekordját

Az amerikai énekesnő immár harminckét díjjal büszkélkedhet, ezzel neki van a legtöbb Grammyje. A legjobb album díját Harry Styles kapta meg a Los Angeles-i ceremónián.
Vizuál

Dürertől Picassón át Damien Hirstig – A grafika történetének hatszáz évét öleli fel a bécsi Albertina három új kiállítása

Három kiállítását is a grafikának szenteli a bécsi Albertina: a Dürer.Munch.Miró című tárlat már látogatható, februárban nyílik az Andy Warhol bis Damien Hirst című kiállítás, márciusban pedig Picasso műveit mutatják be.
Plusz

„A jövő itt van és sose lesz vége!” – így született a legendás Mocskos idők című Európa Kiadó-dal

Az Európa Kiadó énekes-gitárosát, Menyhárt Jenőt kérdeztük arról, hogyan született az egyik leghíresebb daluk, amely A besúgó című sorozat főcímdalaként vált még népszerűbbé egy új generáció körében.
Klasszikus

44 formációból választották ki a legjobbakat a Weiner Leó Országos Kamarazene Versenyen

A megmérettetés január 30. és február 5. között zajlott a Zeneakadémia Weiner Kuratóriuma támogatásával és a Kamarazene Tanszék szervezésében, a legjobbakat három kategóriában díjazták.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

44 formációból választották ki a legjobbakat a Weiner Leó Országos Kamarazene Versenyen

A megmérettetés január 30. és február 5. között zajlott a Zeneakadémia Weiner Kuratóriuma támogatásával és a Kamarazene Tanszék szervezésében, a legjobbakat három kategóriában díjazták.
Klasszikus hír

Hallgassa meg ön is a Szent Efrém Férfikar új lemezét!

Az együttes Kings & Queens címmel adta ki tizenhatodik albumát, melynek lemezbemutató koncertjére május 5-én kerül majd sor a Fonóban. A felvétel meghallgatható a nagyobb streamingplatformokon is.
Klasszikus hír

Február 20-ától lehet jelentkezni az idei Bartók Világversenyre

A szervező Zeneakadémia meghirdette a 44 000 euró összdíjazású, ezúttal hegedűsöknek rendezendő megmérettetését, a zsűriben most is elismert magyar és külföldi zenészek ülnek majd.
Klasszikus kritika

Dekonstruált dalok

Két egymás utáni napon, január 20-án és 21-én is olyan koncertre került sor a BMC Könyvtárában, amely a dal műfajának modern-kortárs utóéletével, feldolgozásaival foglalkozott.
Klasszikus gyász

Elhunyt Kertész Lajos zongoraművész

A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zenetanárképző Intézetének tanárát, Kertész Lajos zongoraművészt, református teológust életének 98. évében érte a halál.