Klasszikus

Újévi erények

2014.01.04. 07:07
Ajánlom
Haydn-oratóriummal kezdeni az évet: kell-e ennél jobb? Fischer Ádám alapötlete ugyan módosult (A teremtés helyett tavaly óta Az évszakok hangzik el az év első napján), s ma már nem is ő a Müpa újévi koncertjeinek karmestere, de René Jacobs is tud Haydnról és a zenéről annyit, hogy az ilyenkor kissé talán bágyadt hallgatóság biztosra mehessen.

Igaz, a közreműködőkben szinte az utolsó pillanatban változás történt: az előre beharangozott bécsi Gustav Mahler Chor helyett a Purcell Kórus lépett fel az Orfeo Zenekar mellett. A változást a Müpa igyekezett nem túl nagy dobra verni, a helyszínen programképernyőkön, a koncertterembe lépéskor pedig 5-ös betűmérettel írt cetliken tudatták a visszavonhatatlant. Nem hivatalosan sikerült megtudnom, hogy az együttes is két nappal a fellépés előtt tudta meg, hogy be kell ugrania. De beugrottak, s nem is akárhogy.

Van, akik fanyalognak, hogy nem A teremtés nyitja az évet. S látszólag valóban nemesebb dolog a vizek és a földek szétválasztásáról dalolni, mint a brekegő békákról, s a Milton ihlette Linley talán izgalmasabb és veretesebb szöveg, mint James Thomson - noha mindkettőt Gottfried van Swieten tette át németre és oratóriumra (Haydn nem kevés fanyalgása mellett). Ez azonban csak a látszat - Az évszakoknak (bemutató: 1801) éppoly íve van, mint testvérdarabjának (1798), s a mű messze nem csak a szántás-vetésről vagy a vadászatról szól. Ha A teremtés a „Te Deum", akkor Az évszakok a „Pater Noster", a mindennapi kenyerünk, de még inkább a legyen meg a te akaratod.

Ezt az emelkedettséget hiányoltam a Jacobs vezényelte előadás elején. Minden gyors volt, úgy tűnt, a három - egyenként kiváló - énekes nem illik össze, az egész valahogy varázstalannak hatott. Aztán „a tavasz végén" (az „O wie lieblich ist der Anblick", de még inkább az „Ewiger, mächtiger, gütiger Gott" tételtől) történt valami - megjött a varázs, egymásra talált karmester, szólista és együttes. Hanna szerepében Sophie Karthäuser - aki „tavasszal" mesterkéltnek tűnt - „nyáron" meggyőzött, „télen" pedig a lábunkról is levett. Konstantin Wolff, aki kezdetben hangilag erőtlennek tetszett, zeneileg és színészileg is egyre erőteljesebben hozta a fiatalokat elnéző mosollyal szemlélő, az Örök Tavasz felé kacsingató Simont. Egyedül Brickner Szabolcs Lukács-alakítása volt mindvégig egyenletesen és következetesen magas színvonalú, erős és a szerephez illően fiatal hangja végig az életigenlő természetességgel szólt (s nem is nagyon kímélte, a végére egyszer meg is csuklott).

Nehéz megmondani, mi történt: a hangzás kezdetektől arányosnak tűnt - ez persze nem a karajani szimfonikus hangzás (ami a maga módján szintén arányos), de dőreség is azt várni egy régizenei előadástól -, noha Jacobs lemezfelvételén hallhatóan nagyobb és (főleg a rézfúvók részéről) erősebb a hangtömeg. Akik jók voltak az elején (pl. Gyöngyösi Levente a fortepianónál, a fagott vagy a fuvola), azok szépen játszottak végig, szemben pl. az oboával és a kürtökkel, akik mindvégig némiképp túl „natúr" módon fogták fel szerepüket. De kit zavartak a gikszerek pl. a vadászatban, amikor a közönség pulzusa is megemelkedett szegény szarvas sorsán izgulva, és kit zavart az oboa nem szép hangja, ha olyan érzékenyen kamarázik, mint Hanna téli fonódalában. Ezek azonban csak részletek, s egy előadás elsősorban nem ettől lesz jó vagy nem jó. Mert nem volt ez a produkció hibátlan: a gyors tempók gyakran hajszoltnak tűntek, a ritmusok (emiatt) nem mindig voltak tűpontosak, és most sorolhatnánk a részleteket. Jacobs (akinek kezére énekelni nem csekélység) felfogása - noha nagyon sok apró részletet gyönyörűen megoldott, illetve megoldatott zenészeivel - azonban érzésem szerint sokkal inkább a műegészre koncentrál: az ő olvasatában Az évszakok nagyon is transzcendens zene, amely mindvégig a létezés végső kérdéseiről szól, melynek a fiatalság öröme épp oly szerves része, mint az idős kor depressziója. Az ő előadásában a csendek szólnak a legnagyobbat, s ebből a Nyár és a Tél (mint az életnek két olyan szakasza, amely az idős Haydn számára is problematikus) bőven kínál, és az Őszben sem a legismertebb jelenetek (vadászat, szüret) tetszettek legjobban, sokkal inkább az intimebb részek (az évszak első harmadában); noha az említett víg részek is remekül sikeredtek.

Ami elsősorban az együtteseknek köszönhető. Tudjuk, hogy Vashegyi György rendszeresen adja elő a két Haydn-oratóriumot, egy-egy ilyen művet mégsem lehet repertoárdarabként „elintézni". Szinte hihetetlen tehát, hogy a Purcell Kórus két nap alatt, szinte próba nélkül nemcsak beállt, hanem a legbriliánsabb szinten hozta a nehéz, nyelvtörő német szöveget, a számos fúgát, a zsánerek megfelelő hangulatát vagy épp a záró kettős kórust. Vashegyi György egyébként maga is beállt a basszusba, s ha azt is figyelembe vesszük, hogy ez a negyven ember az utolsó pillanatban alighanem kénytelen volt lemondani a szilveszteri bulikról is, akkor talán megértjük, mit jelent az, hogy lelkesedés vagy áldozathozatal. „Nur Tugend bleibt", énekli Simon, vagyis „csak az Erény maradt meg".

Akárki akármit mond, ezzel a művel és egy ilyen előadással érdemes belépni, ha - egyelőre? - nem is Isten dicsőséges birodalmába, de legalább az új esztendőbe. Boldog új évet!

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Az online térbe költözött a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria is

Tárlatvezetések, virtuális kiállítások, útvonaltippek, oktatási segédanyagok, valamint a Textúra színházi program előadásai is elérhetők a járványügyi korlátozások miatt bezárt Szépművészeti Múzeum és Magyar Nemzeti Galéria honlapjain.
Jazz/World

Elhunyt Mihály Tamás, az Omega basszusgitárosa

73 éves korában elhunyt Mihály Tamás, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zenész, az Omega basszusgitárosa – tudatta Facebook oldalán a zenekar.
Színház

Mi jár a fejedben? – indul a Rózsavölgyi Szalon online műsora

Szombat esténként online beszélgetésekkel jelentkezik a Rózsavölgyi Szalon, Mi jár a fejedben? címmel. Csiby Gergely és Józan László a november 21-i adásban Zimányi Zsófiával, a Rózsavölgyi Szalon alapítójával, művészeti vezetőjével, a Pro Urbe Budapest kitüntetettjével, Pokorny Lia és Ágoston Péter színművésszel és Pájer Alma Virág bábszínésszel beszélgetnek.
Színház

110 éve született Both Béla

1910. november 21-én született A tanú című film Bástya elvtársa, az érdemes és kiváló művész Both Béla.
Vizuál

Átadták a 17. Verzió Filmfesztivál díjait

Hat alkotó vehetett át díjat november 20-án a most záruló 17. Verzió Filmfesztivál keretén belül. Aki valamiért lemaradt a vetítésekről, annak sem kell csüggednie, hiszen az online megtartott seregszemle filmjeit még vasárnapig láthatják az érdeklődők.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

Levelei bizonyíthatják Chopin homoszexualitását

Több férfihoz is szerelem fűzte a nagy lengyel zeneszerzőt, Frédéric Chopint. Mindezt olyan levelek bizonyítják, amelyeket eddig szándékosan rejtettek el, fordítottak vagy magyaráztak félre.
Klasszikus ajánló

Nagy dobásra készül a Virtuózok – Indul a hatodik évad!

November 20-án, péntek este egy felvezető adással veszi kezdetét a népszerű komolyzenei tehetségkutató műsor legújabb évada, amely idén átlépi az ország határait.
Klasszikus hír

Újabb nemzetközi díjat hozott el a Concerto Budapest, Keller András és Szabó Stein Imre koncertfilmje

A Bronz Lovie Award és egyben a nemzetközi közönségszavazás nyertese lett a Concerto Budapest és Keller András, Szabó Stein Imre által rendezett koncertfilmje.
Klasszikus ajánló

Junior Prima díjátadó és gálakoncert online

Tizenharmadik alkalommal vehetik át a zeneművészet legkiemelkedőbb fiataljai a Junior Prima Díj magyar zeneművészet kategóriájának elismeréseit. Az MVM Zrt. idén is tíz hazai tehetséget díjaz, ez alkalommal bárki ingyenesen követheti az online megrendezett díjátadót és a fiatal zenei géniuszok gálakoncertjét 2020. november 26-án 19:30-tól a mvmjuniorprima.hu oldalon.
Klasszikus Film

Különleges film nyújt bepillantást a Budapesti Filharmóniai Társaság életébe

Ünnepi hangverseny helyett online, egy különös hangulatú művészfilmmel ünnepli fennállásának 167. évfordulóját a Budapesti Filharmóniai Társaság.