200 éve hunyt el a "szimfóniák atyja" Joseph Haydn, akinek emléke előtt tisztelgünk számos rendezvénnyel az idén. A Haydn-év egyik legkiemelkedőbb pontjához érkezett május 31-én, a zeneszerző halálának napján, amikor az ország több pontján színes program várta a zeneszeretőket és a zenével csak most barátkozókat.

A Hungarofest Kht. Klassz Zenei Irodája 12 órás zenei maratont kínált a Millenárison, rendkívül változatos műfajokkal, minden korosztálynak: különféle formációk, feldolgozások próbálták közelebb vinni Haydn zenéjét a hallgatósághoz délelőttől késő estig. A meghívott előadóművészek mind személyes feladatuknak érezték, hogy a legkisebbeket is fogékonnyá tegyék a zene iránt.

Az időjárás valóban nem kedvezett, a tágas kinti tér helyett a főépületet kellett meghódítani, mégis köszönhettünk valamit ennek a fejleménynek. Bármilyen egyéb tevékenység - például izgalmas kézműves foglalkozások - közben is hallhattuk a zenét: ami a szabadban elillant volna, bent megfogták a falak.

Az esemény házigazdája, Novák Péter is elsősorban a zenekedvelő közönséget szólította meg, saját elmondása szerint azért, mert nem hisz az "értő" és "nem értő" kategóriák létezésében: „A zenét lehet tanulni, ismerni, művelni, de érezni, nem választás kérdése." Novák Péter humoros mégis ismeretterjesztő stílusával bizonyára belopta magát mindenki szívébe. Ő volt az egyszemélyes kulturális televízió, a Haydn TV arca, s minden alkalommal egy papír készülékkel a feje körül állt ki a színpadra. 

A gyerekeknek feladatok tették még izgalmasabbá a programot: a Haydn-pontokon érdekes részleteket tudhattak meg életéről, s jól kitöltött tesztekkel és színezőkkel ajándékot szerezhettek. 

A szervezők igen sok előadással lepték meg a közönséget, álljon itt egy kis ízelítő a nap forgatagáról.
Minden szempár a színpadra szegeződött, a nagy robaj mégis hátulról érkezett. Az összerezzenés és pár másodperces kétely után egyenpólóba öltözött, csillogó szemű fiatalokat  pillantottunk meg, akik vidáman vonultak be, gyors ritmusok kíséretében. Ők voltak, a Drums ütőegyüttes. Amennyire eltérő volt a zenélők kora, annyira eltérőek voltak a hangszereik is, nem is beszélve a repertoárról. Játszottak latin-amerikai táncokat, Haydn D-dúr szonátájának feldolgozását, filmzenét, vagy éppen ismert könnyűzenét. 

Az Óbudai Danubia Zenekar kétszer is zenélt. A koncertjeik alcíme, Le matin - reggel, Le midi - dél már előre jelezték az idevágó Haydn-darabokat: a napszak szimfóniák közül a D-dúr "Reggel" szimfónia és a C-dúr "Dél" szimfónia a megfelelő időpontban hangzott el. Egyéb szimfóniák, táncok mellett felcsendült L'incontro improvviso című operájának D-dúr nyitánya is, melynek kapcsán Rácz Márton karmester elmesélte, hogy Haydn kompozícióinak köszönhetően vált ismertté a mondás, mely szerint, ha valaki jó operát akar hallani, Eszterházára kell mennie. A mester majd 30 évig alkotott e városban, és többek között Mária Terézia is Haydn miatt látogatott Eszterházára. 

"Haydn sulija" is megelevenedett a Garabonciás Együttes táncos pantomimes játékában, amely a nap leglátványosabb előadása volt. A tagok szívesen tanulmányozzák és tanulják a régi korok táncait, zenéit, szórakozási formáit, szokásait, melyekből történelmi műsort készítenek, korhű viselettel és kiegészítőkkel. A Haydn Maratonra természetesen Haydn zenéire koreografált darabbal készültek. Előadásukban jeleneteket készítettek korabeli sakkozógépről, hozzá nem értő zenészekről, avagy óraszerkezetek megelevenedő bábuiról (Haydn ugyanis komponált zenét órákhoz is). 

A Zuglói Filharmónia Fúvósegyüttese Haydn és nagyszerű, de kevéssé ismert holland zeneszerzők műveivel ismertette meg közönségét. A zenekar fiatal tagjai vonzották kortársaikat, akik hatalmas tapsviharral üdvözölték produkciójukat.

A különlegesebb hangzások kedvelői élvezhették a Brass in the Five rézfúvós kvintettet előadását, akik saját feldolgozásokkal és a legváltozatosabb stílusban zenéltek. Véletlenszerű első találkozásuk az akadémiai évekre tekint vissza: tanáruk osztotta őket egy csoportba az egyik vizsgára. Majd II. Erzsébet angol királynő látogatásakor, mivel - őfelsége igen kedvelte a fúvos hangszereket, - őket választották az ünnepi koncert megtartására. Ez az esemény végleg meghatározta a jövőt számukra. 

Nem kevésbé izgalmas crossoverrel kínálta meg a jelenlévőket az osztrák Haydn Jazz Trió. A klasszikus, népi és jazz elemek színes keveredése és Haydn zenéjének érzelmessége teszi teljessé az együttes irányultságát, művészi humorral fűszerezve.    

Az este is nagyszerűnek ígérkezett a Millenárison: a Nemzeti Filharmonikusok Haydn-műveket adtak elő, majd a zenekarhoz csatlakozott Szakcsi Lakatos Béla, ám ekkor sokan talán már a Zeneakadémia termében várakoztak a Teremtésre.

A World Creation Day keretében Európa több mint 30 helyszínén csendült fel este a mester oratóriuma. Batta András köszöntőjében sok érdekességgel vezette be a teltházas esti koncertet.  A Teremtés a Haydn-életmű egyik fő csúcsa, s talán e darabjában érezhető a leginkább, hogy a mester mindig a Soli Deo Gloria felkiáltással (egyedül Istené a dicsőség) fejezte be munkáit. Magyarországon ma nagy kultusza van Haydn-nek, de nem volt ez mindig így - emelte ki, hiszen Mozart műveinek hihetetlen népszerűsége mellett nehéz volt érvényesülni, így két oratóriumától eltekintve, többi alkotását méltatlanul keveset játszották. "Hazánknak fontos a mester munkássága, hiszen a 17. században neki köszönhetően virágzott nálunk a zenei kultúra. Számos magyar művész fáradozott azon, hogy Haydn méltó megbecsülést kapjon." 

A közönség igen nagy lelkesedéssel és figyelemmel kísérte a világ megteremtéséről szóló oratóriumot, az Orfeo Zenekar és a Purcell Kórus, a nagyszerű szólisták - Szabóki Tünde (szoprán), Kálmán László (tenor), Cser Krisztián (basszus) - és Vashegyi György karmester minden bizonnyal hozzátett Haydn halhatatlanságához. 

Haydn volt az egyik legjámborabb zseni, aki botrányok és káros szenvedélyek nélkül élt. Számára még a káosz is rendezett, grandiózus művében is C-dúrban szólal meg. Megzenésítette a világot, tiszta szívvel és egyszerű lélekkel.