Klasszikus

Ünnep

2005.11.22. 00:00
Ajánlom
Haydn, Mozart, Schubert – egy trió, egy kvartett, egy kvintett – E-dúr (Hob. V:12), g-moll (K 478), C-dúr (D 956). Kelemen Barnabás, Kokas Katalin, Rohmann Ditta, Rév Lívia, Bujtor Balázs és Perényi Miklós. A Zeneakadémia alapításának 130. évfordulóját ünneplő november 13-i koncert valahogy így foglalható össze adatszerűen. Merthogy az élmény nehezen leírható.

A koncert előtt Marton Péter, a Zeneakadémia baráti körének elnöke – a koncert szervezője – lépett a színpadra, s röviden szólt arról, hogy százharminc évvel ezelőtt éppen ezen a napon kezdődött az oktatás az egykori Hal téren lévő Zeneakadémián öt tanárral és harminckilenc diákkal, s nyolc évvel ezelőtt éppen ezen a napon alakult a Zeneakadémia baráti köre, mely működése során több száz diák életén könnyített kisebb-nagyobb mértékben (ez utóbbit jelen sorok írója saját tapasztalata alapján is alátámaszthatja).

Ugyan egy koncertbeszámoló esetén talán kevéssé fontos, de érdemes megemlíteni, hogy 130 év után megjelent a technika a Zeneakadémia színpadán: nem kellett fülelni, hogy mit is akar mondani a koncert előtt az a valaki a színpadon, minthogy remekül ki volt hangosítva, ráadásul – hab a születésnapi tortán – a baráti kör egyik elnökségi tagja, Draskóczi Ágnes kifogástalan angolsággal fordította a szöveget – mintha Európa valamelyik fejlettebb pontján lettünk volna. A koncertet végül Kelemen Barnabás személyes hangvételű, frappáns és irigylésre méltóan könnyed beszéde nyitotta meg.

Kelemen Barnabás, Kokas Katalin (hegedű) és Rohmann Ditta (cselló) előadásában Haydn E-dúr vonóstriója (Hob. V:12) lenyűgöző frissességgel szólalt meg, a három fiatal tökéletesen együtt lélegzett, s játékuk érdekessége – számomra: erénye – volt, hogy a három vonós hangszer nem a zenei hangzásban olvadt össze, hanem a zenei időben. A haydni vonóstrió műfajának megfelelően három szólam dialógusát (pontosabban „trialógusát”) hallhattuk, a résztvevők hol egyetértettek, hol vitába keveredtek egymással, de a zenei eszmecserében mindhárman teljes erőbedobással vettek részt.

Kokas Katalin a tőle megszokott intenzitással játszotta a középszólamot, Rohmann Ditta csellóhangja egy-egy pillanatban vakító fényességgel csillant meg, Kelemen Barnabás pedig szokásához híven megint csak csodákat művelt a hangszerével. Ahogyan egy-egy frázis a semmiből megszületett, szemünk láttára növekedett, majd visszahúzódott a semmibe, olykor egy pillanat alatt, néha az volt az érzésem, hogy túlzás, amit csinál, hogy ilyen mértékű érzékenység már messze túllép egy műkedvelők számára írott egyszerű vonós-divertimento ideális megszólalásán. Persze hozzátehetjük rögtön: soha ne történjen nagyobb baj egy koncerten.

A két ifjú titánia és az ifjú titán kamarapartnere Mozart g-moll zongoranégyesében (K 478) a Fischer Annie-kortárs Rév Lívia volt, akinek életkora – bár tudom, illetlenség egy hölgy esetében ezt emlegetni – meghaladta fiatal zenésztársai életkorának összegét. Csodálatos élmény volt már maga a látvány is: egy varázslatos, tündérszerű, aprócska idős hölgy és hosszú életének letisztult bölcsessége a zongoránál, s a zongora előtt három kirobbanó energiájú, szikrázóan eleven tekintetű fiatal, az időskori bölcsesség három letéteményese. Ideális darabválasztás volt a g-moll zongoranégyes, hiszen a mozarti dramaturgia csodálatosan működött: a zongora valóban elkülönült a három vonós hangszertől, amelyek itt már – szemben a Haydn-trióval – hangzásban is maradéktalanul összeolvadtak.

S hogy nem igazán volt zavaró Rév Lívia zongorázásának és a három fiatal játékstílusának különbsége, az nyilván magyarázható e két előadói világ belső koherenciájával, no meg a négy előadó művészi nagyságával. Rév Lívia zongorajátéka kerüli a szélsőségeket, a saját maga felállította korlátok között azonban hallatlanul érzékeny árnyalatokra képes, zongorahangjának kifinomultsága pedig egyedülálló. Az embernek az az érzése, hogy ha akarna se lenne képes csúnya hangon játszani – ami Mozart zenéjétől végső soron egyáltalán nem idegen. Hogy eközben bal keze olykor nincs szinkronban a jobbal, hogy bizonyos futamok nem kifogástalanok, annak a lényeg szempontjából aligha van jelentősége.

Ha kicsit előrelátóbb vagyok, akkor a szünetben távozom a koncertről, hogy pusztán egy kiváló koncert élményével térjek haza. Merthogy előre sejthető volt, ami a szünet után történt: hogy a Perényi Miklóssal (cselló) és Bujtor Balázzsal (hegedű) kiegészülő Kelemen-Kokas-Rohmann trió Schubert C-dúr vonósötösének (D 956) előadásával nem fog megkímélni a katarzistól. Arra persze egyáltalán nem lehetett számítani, hogy a katarzis ilyen döbbenetes erővel rázza majd meg a kényelmetlen zeneakadémiai székekbe dermedt hallgatóságot.

Már az első tételt indító C-dúr akkord hangminősége megérne egy zenetudományi értekezést: a tökéletesen homogén hangzás, ahogy az egymáshoz meglepően közel ülő zenészek egyetlen lélekké váltak, szinte feleslegessé tette a további bő háromnegyedóra történéseit – ebben a C-dúr akkordban benne volt minden, ami zenében benne lehet. És az alkalmi kvintett a mű elejétől a végéig tökéletesen egységes volt: Perényi Miklós és Rohmann Ditta csellóhangja gyakorlatilag megkülönböztethetetlen volt egymástól, mintha Bujtor Balázs és Kelemen Barnabás is egyetlen hangszeren játszottak volna, a zenei és fizikai tér közepén elhelyezkedő Kokas Katalin brácsája pedig a Schubert által rárótt feladatának megfelelően vált egyik pillanatban csellóvá, a másikban hegedűvé.

Minden idők egyik legszebb E-dúr zenéje, a lassútétel leheletfinom zenei szövete alig hallhatóan szólalt meg, a zenei szálak mégis elképesztő erővel fonták át egymást, s ebben a közegben az f-moll középrész végletekig feszített drámája már-már elviselhetetlenül intenzív volt. A scherzóban további energiák szabadultak fel a 130 éves intézmény majd’ 100 éves színpadán, így a démoni zárótétel lendületét már alig-alig voltam képes követni.

Nem tudom, hogy a Zeneakadémia történetének elmúlt 130 évében hányszor szólalt meg ilyen minőségben a C-dúr vonósötös ezen a színpadon, s hogy meg fog-e szólalni így a következő 130 évben akár egyszer is. Azok számára persze, akik jelen voltak, a kérdésnek nincs jelentősége – mert ezt az előadást soha nem fogják elfelejteni.

(2005. november 13. Zeneakadémia; Ünnepi hangverseny a Zeneakadémia alapításának 130., a Liszt Ferenc Zeneakadémia Baráti Köre alapításának 8. évfordulója alkalmából; km.: Rév Lívia (zongora), Perényi Miklós, Rohmann Ditta (cselló), Kelemen Barnabás, Bujtor Balázs (hegedű), Kokas Katalin (hegedű, brácsa); Haydn: E-dúr trió, Hob. V:12; Mozart: g-moll zongoranégyes, K 478; Schubert: C-dúr vonósötös, D 956)

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Hiába fest jobban Szűz Mária a restaurálás után, a tulajdonos reklamál

Ez már nem az, akit ismert és szeretett, állítja, miután egy restaurátor szebb küllemet varázsolt a szobrának. Akár bíróság elé is kerülhet az ügy. Inverz „bundás Krisztus”-eset Lengyelországból.
Színház

Bakos-Kiss Gábor lett a Győri Nemzeti Színház új igazgatója

A kilenctagú szakmai bizottság javaslatára Bakos-Kiss Gábort választották a Győri Nemzeti Színház élére – tudatta Facebook-oldalán Dr. Dézsi Csaba András, Győr polgármestere. Az új igazgató 2021. július 1-jétől vezetheti a színházat.
Plusz

Ezek a 75 éves David Gilmour kedvenc Pink Floyd-dalai

Ma ünnepli 75. születésnapját David Gilmour, a Pink Floyd szólógitárosa, aki egyébként a basszusgitártól a billentyűkön át a szaxofonig számos hangszeren játszik, mégis karakteres húrhajlításairól, összetéveszthetetlen soundjáról és kitartott hangjairól ismerünk.
Vizuál

90 év után bukkant fel a magyar származású Amrita Sher-Gil festménye

Az indiai Frida Kahlóként is emlegetett magyar származású festőnő portréja akár a 2,8 millió dolláros (849 millió forint) leütési árat is elérheti a Christie's aukciósház árverésén.
Színház

Upor László beszélgetéssorozatot indít az eTrafón

Véget ért a Trafó TudásTrambulin sorozata, a nézők azonban nem maradnak online műsor nélkül: március 10-én indul a Világhazafiak, amelyben Upor László olyan magyarokkal beszélget, akiket bár számos alkalommal láthatunk Magyarországon, külföldön is jelentős sikereket értek el.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus videó

Billy Joel-dallal köszönti a hölgyeket a Song Factory Budapest

Az Uptown Girl a cappella változatával, az autószerelő műhelyből köszönti a nőket a Song Factory Buudapest kórus. „Anyák, nővérek, barátok! Köszönjük, hogy vagytok nekünk!” – üzenik.
Klasszikus gyász

Elhunyt Dmitrij Baskirov orosz zongoraművész

Nyolcvankilenc éves korában elhunyt az orosz zongoraművész és tanár, Dmitrij Baskirov. Hosszú pályája során magyar tanítványai is voltak.
Klasszikus ajánló

Egy egész nap Mozart bűvöletében – Íme a Mozart-nap teljes programja!

A Concerto Budapest élőben közvetíti a 3+1 koncertből és egy exkluzív körkapcsolásból álló nagyszabású Mozart-napját. A nap sztárszólistája Angela Hewitt. Egy újonnan felfedezett mű, a D-dúr Allegro is elhangzik.
Klasszikus interjú

„Közös nyelven zenélünk” – Újjáalakult a Kelemen Kvartett

Két éve ideiglenesen feloszlott, most újjáalakult az elmúlt évtized legsikeresebb kamarazenei együttese. A két alapító, Kelemen Barnabás és Kokas Katalin Vashti Mimosa Hunter csellóművésszel és Jonian Ilias Kadesha hegedűművésszel a Bartók Tavasz fesztiválon mutatkoznak be. Nem akármilyen vállalással: két koncerten Bartók hat vonósnégyesét adják elő.
Klasszikus hír

Bartók nevét viseli a Müpa új fesztiválja

Online zajlik a Bartók Tavasz Művészeti Hetek április 2. és 18. között. Nemcsak a Müpából, hanem Európa neves hangversenytermeiből is közvetítenek koncerteket, amelyeket a közönség ingyenesen láthat a képernyőkön. Mutatjuk, milyen programok lesznek.