Mosonyi (eredetileg: Brand) Mihály sokoldalú alkotóként, korának szinte minden jelentős műfajában remekműveket hagyott hátra, nagyszabású egyházi kompozícióktól kezdve az instrumentális muzsika különféle területein át a világi vokális kis- és nagyformákig. Művészbarátság fűzte Liszt Ferenchez, aki a legtehetségesebb magyar egyházi zeneszerzőnek tekintette Mosonyit. Öt miséje közül három maradt ránk; az elsőt, még kezdő komponistaként, ám valójában már egy érett alkotó magabiztosságával és tudásával vetette papírra 1840–42 között.

Mosonyi Mihály (Fotó/Forrás: Óbudai Társaskör)

A szeptember 18-i hangversenyen két további tétellel kiegészülve csendül föl a darab. Mosonyi kivételes adottságú hangszerelő volt; zenekari művei a hazai szimfonikus irodalom kiemelkedő jelentőségű művei. Az 1860-an napvilágot látott Ünnepi zene három főbb témán alapszik. Fölidézve a szerző szavait: "Ezen Ünnepi zenét oly szándékkal írtam, hogy mint keret a Szózatot magába foglalja. E mellé két jellemet vettem még fel: a »bús magyart« és »víg magyart«". A Szózat hangjaival, nemzeti apoteózisként zárul a mű.