Klasszikus

Ünnepi Mise

2012.10.18. 07:02
Ajánlom
Sir John Eliot Gardiner alighanem azért jött most Budapestre, hogy egyszer s mindenkorra eloszlasson egy félreértést. Azt, nevezetesen, hogy a Missa solemnis "elidegenített főmű" volna. Vagyis minden ízében enigmatikus, lényegét tekintve megközelíthetetlen.

A nagy tekintélyű Theodor W. Adorno nevezte így Beethoven kompozícióját egy 1959-ben publikált esszéjében, s ez az epiteton ornans ettől kezdve rajta is ragadt a darabon. Néhány előadását, felvételét meghallgatva, bevallom, eddig magam is egyetértettem vele. Lenyűgöző monstrumnak tűnt számomra a kompozíció, olyannak, amelynél az ember azt érzi, a magányos, süket komponista-óriás nem avat be titkaiba. Nem hozzánk beszél, a Szellemmel társalog. A mostani koncerthez mellékelt mintaszerű ismertető füzetben, amelyben végre nem arról olvashattunk nyomorúságos reklám-tirádákat, hogy mely fellépő művész hol-mindenhol fordult meg a világban eddig és kivel muzsikált együtt (NB minél jelentéktelenebb az illető, annál hosszabb szokott lenni a lista), hanem valóban fontos információkat kaphattunk, akadt egy érdekes riport is a karmesterrel. Készítője, Fazekas Gergely egyebek mellett feltette a kérdést, vajon Gardiner egyetért-e Adorno fejtegetéseivel? A válasz: "egyáltalán nem".

Erről szólt ez a hangverseny. A Missa solemnis nem csupán megközelíthetőnek, hanem megrendítőnek, érzelmileg megindítónak, helyenként majd' azt mondhatnám, a szó nemes értelmében hatásvadásznak mutatkozott. Olyannak, amelyben persze ott a tradíció, elsősorban a miseírás bécsi hagyománya, a régies tartás, de amely ugyanakkor teli van meghökkentő ötletekkel, eredeti megoldásokkal. Egyes részeinél mintha ablak nyílna ki, amelyen keresztül a Parsifal harmadik felvonásának polifóniája is felderengeni látszik, másoknál az öregedő zseni (Beethovenre már életében is alkalmazták ezt a szót, talán ő volt e tekintetben az első a zenetörténet óriásai közül) a szorongattatás éveire emlékezik, szinte berliozi színekkel, effektusokkal, képzeletében Napóleon csapatai törnek elő, a szólisták szinte egzaltált hangon könyörögnek: "dona nobis pacem". Mindez ott van a partitúrában, kottafejekbe rejtjelezve, csak észre kell venni. Gardiner észrevette, felfedezte - és felfedeztette velünk, hallgatókkal is. Ő szinte tudományos alapossággal készül egy-egy produkcióra, utánajár a dolgoknak, minden apró részletről világos elképzelést alakít ki - amit aztán hallatlanul finom, pontos jelzésekkel át tud adni az általa vezetett muzsikusoknak is.  Bámulatos, milyen agogikai-dinamikai árnyalatok szólalnak meg a keze alatt. Tempói mindig meggyőzők, tempóváltásai tökéletesek. Takarékos mozdulatai minden színpadiasságtól mentesen azonnal érzékeltetik egy-egy részlet, dallam karakterét. Beethovennek ez a partitúrája teli van váratlan váltásokkal, kényesnél kényesebb belépésekkel. Olyanokkal, amelyeket hiába gyakorol az együttes a próbákon sok tucatszor, mindig megmarad a borulás, a pontatlanság veszélye. Csakhogy Gardiner az élő előadáson is mindig megadja a határozott, impulzív jelzést a kellő pillanatban - no és persze kiváló, fegyelmezett, lelkes, minden instrukciójára maximálisan figyelő csapattal veszi körül magát.

A Forradalom és Romantika Zenekarát, illetve a Monteverdi Kórust számos felvételen hallottam már. Tudtam, hogy elsőrangúak. Az élő előadás megerősítette ezt a véleményt.  Egészen parányi szeplőket fedeztem csak fel a hangszereseknél, a kórusnál pedig semmit sem. Holott amit Beethoven az énekeseknek leírt, az helyenként hajmeresztő. A valószínűleg igaz anekdota szerint egyszer, még fiatalabb korában egy hegedűs barátjára förmedt rá indulatosan: "mit törődöm én a nyomorúságos hegedűtökkel, amikor a szellem szól hozzám". A hegedűvel aztán mégiscsak törődött úgy-ahogy. Az énekesek hangszálaival nem. A partitúra helyenként folyamatosan magas "a"-kat, "b"-ket ír elő a szoprán szólamnak. Nincs kórus, amely kellemetlen sikoltozás nélkül bírná. Azazhogy úgy látszik, mégis van - a Monteverdi Kórus. Az ugyancsak igen kényes, sok tekintetben hálátlan (hosszabb áriákat például nélkülöző) és rendkívüli koncentrációt követelő szóló-szólamokat Lucy Crowe, Jennifer Johnston, James Gilchrist, Matthew Rose énekelte kifogástalanul, ihletetten. Ünnepi este emlékével térhettünk haza.

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Minden olvasója úgy érzi, róla szól – az Utas és holdvilág kultusza

Több mint 80 évvel megjelenése után az Utas és holdvilág népszerűbb, mint valaha. Nagy sikerű rádiójáték és színpadi előadás született belőle, nemsokára pedig film is készül. Utánajártunk a kultregény titkának.
Klasszikus

Takács-Nagy Gábor és Kovács János kapta meg a Cziffra Fesztivál életműdíját

Vasárnap este, a Cziffra Fesztivál gálakoncertjén átadták a rendezvény díjait. Fiatal tehetségek és
Könyv

Elhunyt Csukás István

Süsü, Pom-pom és a Nagy Ho-ho-ho-horgász alkotója 83 éves volt.
Klasszikus

Újabb ősbemutatóval vár a Régizene Fesztivál a Müpában

Február 28. és március 8. között várja közönségét a Régizene Fesztivál, amelyen A Felvilágosodás Korának Zenekara, Rohmann Ditta, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar egyaránt fellép.
Zenés színház

A milánói Scala is bezár a koronavírus miatt

Pánikhangulat van Olaszországban, miután száz fölé emelkedett a koronavírussal fertőzöttek száma. Operaházak is bezárnak, a velencei karnevált félbeszakították.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

A mi Kodályunk – Zenés ismeretterjesztő film a mozikban

Március 6-a Kodály Zoltán, a világhírű zeneszerző és népzenekutató halálának évfordulója. A 20. század korszakalkotó zenetudósa előtt tisztelegve, március 11-től érkezik a mozikba A mi Kodályunk című rendhagyó dokumentumfilm, amely Kodály kevéssé ismert fiatalkorát dolgozza fel két kimagaslóan tehetséges ifjú muzsikus szemszögéből, egy 1910-es szerzői estet állítva középpontba.
Klasszikus ajánló

A lipcsei kántor, aki mindannyiunkat összeköt – Jön a Bach Bridges fesztivál

Bach és Beethoven lesz a főszereplője az idei Bach Bridges Fesztiválnak március 31. és április 3. között a Budapest Music Centerben. A két korszakalkotó zseni munkássága a jelenkor perspektívájából és a nyugatitól eltérő esztétika fénytörésében is megmutatkozik a fesztivál változatos programjában.
Klasszikus hír

Takács-Nagy Gábor és Kovács János kapta meg a Cziffra Fesztivál életműdíját

Vasárnap este, a Cziffra Fesztivál gálakoncertjén átadták a rendezvény díjait. Fiatal tehetségek és
Klasszikus ajánló

Újabb ősbemutatóval vár a Régizene Fesztivál a Müpában

Február 28. és március 8. között várja közönségét a Régizene Fesztivál, amelyen A Felvilágosodás Korának Zenekara, Rohmann Ditta, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar egyaránt fellép.
Klasszikus hír

A Pető Intézetben tartja 350. ifjúsági előadását a Filharmóniai Társaság

A Budapesti Filharmóniai Társaság kilencvenezer fiatalhoz viszi el a zene és a kultúra üzenetét a Lázár Ervin Programban.