Klasszikus

Utazás térben és időben

2015.08.23. 10:36
Ajánlom
A VI. Kaposfest augusztus 16-ai esti koncertje slágerdarabok mellett a zeneirodalom néhány ritkán hallható különlegességét is tartogatta számunkra. KRITIKA

A VI. Kaposfest hetedik hangversenyén számos stíluskorszak képviseltette magát, hiszen hallhattunk barokk, klasszikus, romantikus és korai huszadik századi, késő romantikus, illetve meglehetősen impresszionista színezetű kompozíciókat. Ez utóbbiak voltak egyben a fent említett különlegességek is.

A fiatal lengyel muzsikusokból álló Apollon Musagète Quartet a hangverseny első részének főszereplőjévé avanzsált, és nemcsak színpadi jelenlétük időbeli terjedelmét tekintve, hanem zenei minőségben is. A 2008-ban ARD versenyt nyert együttesről az Alban Berg Kvartett primáriusa, Günter Pichler mint generációja legtehetségesebb vonósnégyeséről nyilatkozott korábban, és ez a két adalék már alapos okot adhatott a kíváncsiságra.

Az együttesnek már a szombat esti fellépése – részletek A fúga művészetéből – is meggyőzően szólt, de a vasárnapi nyitó mű, Anton Webern fiatalkori lassú tétele, a Langsamer Satz a Bach-élményt is felülmúlta.

A posztromantikus hangvételű kompozíciót Webern még jóval a dodekafon művek előtt komponálta, 1905-ben, egy, a későbbi menyasszonyával megtett Bécs környéki hegyi kirándulás emlékére. A darab már-már túlcsordulóan érzelmes, amit a négy muzsikus gyönyörű sordinós pianókkal adott elő. Az előadás alatt látszott és hallatszott, hogy a vonósnégyes tagjai kiváló szólisták is egyben, akik érzik egymás és a zene minden rezdülését. A fiatal Webern művét egyfajta rezignált, visszafogott szenvedéllyel tolmácsolták, ami nagyon jól illett a darabhoz.

Eugène-Auguste Ysaÿe belga hegedűművészt, karmestert és zeneszerzőt leginkább virtuóz hegedű szólószonátáiról ismerjük, persze azokat is csak ritkán hallhatjuk a nehézségük miatt, így kifejezetten örülhettünk a Kaposfest egyik legkülönlegesebb csemegéjének, az op. 31-es Harmonies du soir (Esti harmóniák) című, vonósnégyesre és vonószenekarra írott művének. Miután a műsorvezető, Bősze Ádám felolvasta a művet ihlető Baudelaire-verset, még könnyebben asszociálhattunk a lenyugvó nap fényeire a darab Debussy-re emlékeztető, sordinós hangfürt-szerű akkordjai hatására. A szűk negyedórás kompozíció megállás nélkül áradt, hömpölygött az Apollon Musagète és az Erkel Ferenc Kamarazenekar előadásában, és ebben sokat segített a karmester, Dubóczky Gergely, aki szépen összefogta a produkciót: folyamatokat, íveket vezényelt azon túl, hogy érthetően mutatta a belépéseket és tartotta a megfelelő tempót.

A hangverseny első fele, mintegy huszárvágással, Antonio Vivaldi két gordonkás g-moll concertójával zárult, amelyet Perényi Miklós és Várdai István szólójával hallhattunk. A két művész egyenrangú partnerként játszott: a versenymű barokkos motorikussága lendületesen, szenvedélyesen szólt a szélső tételekben, köztük a lassú tétel pedig érzelmes, dinamikus megfogalmazást nyert.

A szünet után Mozart K. 417-es Esz-dúr kürtversenyének szólistája Zempléni Szabolcs volt, aki határozott kiállással tolmácsolta a darabot, az Erkel Ferenc Kamarazenekarral lelkesen felelgetve egymásnak. Leginkább a kürt esetében már megszokott, vadász motívumokkal tarkított finálé energikus interpretációja fogott meg.

Az est Edvard Grieg híres Holberg-szvitjével zárult, ami mellé az 1700-as években alkotó dán-norvég író, Ludvig Holberg egyik művéből is kiosztottak egy rövid részletet a közönségnek. A barokk szvitek mintájára stilizált tánctételeket tartalmazó Grieg-mű friss, pezsgő fináléja volt a hangversenynek a kamarazenekar lendületes előadásában, bár a Gavotte tétel lehetett volna ritmikusabb, a záró Rigaudon pedig tempósabb, nem beszélve az eredetileg spiccato és staccato jelzésekkel lejegyzett főtéma kissé lapos, már-már botladozó előadásáról. Persze ennyi legyen a legnagyobb bajunk, de az igencsak lenyűgöző első félidő magasra tette a mércét.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Így buliztak régen a sztárok az Oscaron

Közeledik az idei Oscar díjátadó, felkészülésnek megmutatjuk, ki kivel mulatott vagy épp sutyorgott a szünetekben az ötvenes évektől a kilencvenesig. Galéria!
Vizuál

Bálványozta a közönség, bolondokházában végezte – 175 éve született Munkácsy Mihály

Stílusát romantikus realizmusnak nevezik, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok. Első sikerét 1869-ben aratta Az ásító inas című képpel, amelynek témáját saját korábbi életéből vette.
Klasszikus

Hogyan hangzik Jerikó lerombolása a zene nyelvén? Händel a Zeneakadémián

Händel a barokk kor monumentális komponistája, zenéjének fensége máig megőrizte fényét. A Joshua viszont még hozzá képest is grandiózus.
Zenés színház

Egy piszok erős nő az arab világban – A víg özvegy Dubajban

Állva tapsolta a közönség az Operettszínház A víg özvegy című előadását Dubajban, ahol három alkalommal látható Szabó Máté rendezése ezekben a napokban. Az alkotókat még az első előadás előtt sikerült utolérnünk.
Tánc

Így néznek ki a fizetések nemek szerint a balettban

A női vezetők hiánya a balettben régi vita tárgyát képezi. Azonban most elindult egy oldal, a Dance Data Project, ami új kérdéseket vet fel.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus molnár levente

Megjelent Molnár Levente első szólóalbuma

A Liszt-díjas bariton több mint 70 perces, 13 áriát és egy duettet tartalmazó nagylemeze a Nagyok, melankolikusok, vidámak, hősök címet viseli.
Klasszikus kritika

A Fesztiválzenekar két tagja eljárt egy tüzes tangót, aztán lecsapott Stravinsky

Két pár táncos láb a hegedűszólamból, közös éneklés, és egy olyan Tavaszi áldozat, hogy a fal adta a másikat. Ezzel töltötte meg háromszor a Müpát a Fesztiválzenekar.
Klasszikus ajánló

Hogy lesz egy párkapcsolati drámából krimi?

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása február 23-án lesz hallható a 92.1-en, benne interjú hallható Kálid Artúrral, Szigetvári Dáviddal, Tóth Endrével és Zsuráfszky Zoltánnal.
Klasszikus interjú

Bencze Máté: "Sikerült olyan átütő erővel játszanom, hogy ez a közönségnek is átjöjjön"

Virtuózok közönségdíjas, Eurovision Young Musicians döntős, és múlt hétvégén a szerbiai FEMUS 2019 nemzetközi fúvósverseny minden elérhető díját is besöpörte. Európa egyik legmagasabb klasszikus zenészével, a 203 centis, 18 éves hajdúböszörményi szaxofonossal, Bencze Mátéval beszélgettünk.
Klasszikus hírek

José Cura a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek állandó vendégművésze lesz

A jövő évadtól induló együttműködés részeként november 13-án Verdi Requiemjét vezényli a Müpában az argentin művész.