Klasszikus

Üzenet az aranykorból

2007.07.17. 00:00
Ajánlom
Schiff András kezében egyre gyakrabban látni karmesteri pálcát. A kiváló muzsikus az utóbbi években már nemcsak versenyművekben, hangszere mellől irányítja az őt kísérő zenekart, de szívesen vezényel szimfóniákat és oratorikus alkotásokat is.

Idén januárban például két Mozart-zongoraverseny között a "Nagy" g-moll szimfóniát hallhattuk Schiff saját együttese, a Cappella Andrea Barca budapesti hangversenyén, Nagypénteken pedig Bach Máté-passióját dirigálta a Nemzeti Filharmonikusok élén.

Schiff András ezúttal a Budapesti Fesztiválzenekar muzsikusai elé állt ki, s csupán a Haydn–Mozart–Schubert-program utolsó számában foglalt helyet a zongoránál. A (még februárról halasztott) műsorban – eltérve a konvencionális nyitány-versenymű-szimfónia sorrendtől – Haydn és Schubert egy-egy szimfóniáját követően hangzott el Mozart Don Giovanni-nyitánya és d-moll zongoraversenye. Schiff és a Fesztiválzenekar közvetlenül, akadálytalanul kommunikált egymással, így olyan oldott és természetes muzsikálást élvezhettünk, amely kizárólag a legnagyobb művészek és együttesek sajátja. Bár mind "A tyúk" melléknevű, 83. sorszámú Haydn-szimfóniában, mind pedig Schubert mozarti áttetszőséggel fogalmazott Ötödikjében vannak drámai momentumok, mindkét műben a báj és a derű dominál.

Schiff interpretációja egy letűnt aranykor képzetét keltette bennem; egy olyan korszakét, amikor még nem kellett állandóan sietni, amikor még mindenre volt idő – s amelynek nyelvét Schiffen kívül már csak alig néhányan beszélik. Mit jelent ez? Leginkább azt, hogy Schiff számára a zene nem hangokból és ütemekből áll, hanem gesztusokból, szavakból és mondatokból épül fel. Nála a tempó sem gépies metronómketyegés, hanem mindenkor a zenei karakter függvénye, egyszersmind meghatározója.

A részletgazdag kimunkáltság és a nagyvonalú összefogottság a legharmonikusabban talán a Haydn-szimfónia előadásában olvadt össze. Schiff András – bizonyára a billentyűs szonátákkal történő intenzív foglalkozás révén – anyanyelvi szinten beszéli a legidősebb bécsi klasszikus mester zenei nyelvét, így még azt is megengedhette magának, hogy egyes helyeket a teljes vonóskar helyett szóló vonósokkal játszasson el. A nyitótételben hatásosan juttatta érvényre az éles karakterkontrasztokat. A lassú tételt kifinomult gesztusok és tempószabadság jellemezte, a menüettben pedig tetszett, hogy szándékolt súlyossága ellenére tánc maradt. A trióban viszont – az előbb említett szólóállások révén – a szerenádjelleget domborította ki a karmester.

A szünet után következő Don Giovanni-nyitány alatt az a kívánság fogalmazódott meg bennem: bárcsak az egész operát meghallgathatnám Schiff vezényletével. Az utóbbi időben ugyanis többször hallottam túlpörgetett, értelmetlenül gyors tempóban, nagyon "rámenősen" játszani ezt az ouverture-t. Schiff mind az Andante bevezetéshez, mind a Molto allegro főrészhez valamivel mérsékeltebb tempót választott, s ez – azáltal, hogy a gyors tempóban elkenődő részletek, belső szólammozgások itt végre éles körvonalakat nyertek – nemhogy erőtlenebbé, inkább még drámaibbá tette Mozart zenéjét. Kerülve mindenfajta hamis pátoszt, az igazi tragikum, az igazi nagyság légkörét teremtette meg ez az interpretáció.

Válaszul a bennem néhány perccel korábban megfogalmazódott vágyra, a nyitány utolsó D-dúr akkordja után nem taps következett, hanem egy-két másodperc csend után elkezdődött az "opera". Persze nem Leporello sétált be a színre – a d-moll zongoraverseny első hangjai szólaltak meg. A nyitány és a zongoraverseny összekapcsolásával Schiff ugyanis nemcsak a két mű hangulati egységére hívta fel a figyelmet, hanem az utóbbi kompozíció operai jellegére is. Előadásában nemcsak a saroktételek nyugtalansága és drámaisága idézte meg Mozart színpadi műveinek világát, de a második tétel, a Romance is emberi hangon énekelt.

Már januárban, a Cappella Andrea Barca hangversenyén feltűnt, hogy Schiff Mozart zongoraversenyeit nem a szólista–zenekar szembenállás felől, inkább egyfajta kamarazenei attitűddel közelíti meg. Ehhez a Fesztiválzenekar muzsikusai is remek partnernek bizonyultak – ugyanakkor mintha ez a társaság jobban rászorult volna a karmesteri irányításra, mint Schiff saját együttese. Az előadás közben az a benyomásom támadt, mintha Schiff elsősorban dirigálta volna a művet, s a szólókat csupán mellékesen játszotta volna be. Ezt az érzésemet az is táplálta, hogy a zongorahang ezúttal nem volt mindig olyan magasrendűen szép és csiszolt, mint általában, amikor Schiff ül a klaviatúra mellett. Mindezzel együtt azonban túlzás nélkül nevezhetem revelatív hatásúnak a d-moll koncert interpretációját; e hatáshoz a zenekar kiváló teljesítményén kívül Schiff harmadik tételbeli remek saját cadenzája is hozzájárult. A zongoraművész ráadásként Schubert Ungarische Melodie-ját játszotta el.

(2007. július 9. 19:45 Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem (Budapest) - a Budapesti Fesztiválzenekar koncertje; Haydn: g-moll "A tyúk" szimfónia, No. 83; Schubert: V. B-dúr szimfónia, D 485; Mozart: Don Giovanni - nyitány, K 527; d-moll zongoraverseny, K 466; zongorázik és vezényel: Schiff András)

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

A balatonfüredi Anna-bál mítosza és a valóság

Szombaton 193. alkalommal rendezik meg a balatonfüredi Anna-bált, aminek névadó kisasszonyát lehet, hogy nem is Annának hívták.
Jazz/World

Egy életmű megünneplésének kihívásai

Az idén 85 éves Quincy Jones prominens társasággal ünnepelte a születésnapját a Papp László Budapest Sportarénában, az ő esetében azonban egy életműkoncert kivitelezése eleve problémás, a megvalósítás viszont a kényszerből leszállított elvárásokat is képes volt helyenként alulról súrolni.
Zenés színház

Csuha Lajos: „Még meg tudok mozdulni a színpadon”

Szíve a rockhoz, a musicalhez húzza, de magát és a közönséget is meg fogja lepni Csuha Lajos a Budavári Palotakoncereken augusztus elején. Rövid interjúnkban az előkészületekről kérdeztük, de az is kiderült, milyen új feladatok találták meg az Operettszínház záruló évadában a hetvenéves művészt.
Zenés színház

Fischl Mónika: „Vidám, színes kavalkád, sok humorral fűszerezve”

„A hazai operettjátszás koronázatlan királynője” – így mutatja be a Kult50 című kiadvány Fischl Mónikát – az emlékezetes Szilviát, Marica grófnőt, Glavári Hannát. Igazi primadonna alkat: hűvös, elérhetetlen és gyönyörűen énekel – a Palotakoncerteken is.
Vizuál

Így látják a madarak az osztrák fővárost - VIDEÓ

Négy sas segítségével készítettek 360 fokos videót Bécsről. A madarak a Duna-toronyból és egy hőlégballonból indulva filmezték a várost.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus érdekes

Kocsis Zoltán munka közben: Az Újvilág-szimfónia próbájáról került elő hangfelvétel

Az alábbi 2011-es filmfelvételen Kocsis Zoltán Dvořák Újvilág-szimfóniáját próbálja a Szegedi Szimfonikus Zenekarral. A közkedvelt szimfónia akusztikai próbáját nem csak a rajongóknak érdemes meghallgatni.
Klasszikus ajánló

Óbudai Nyár az Óbudai Társaskör kertjében

Az elmúlt évek hagyományait folytatva idén nyáron is várja közönségét az Óbudai Nyár keretében az Óbudai Társaskör kertje. Ezekre a kerti programokra még tud jegyet váltani:
Klasszikus videó

Videó: Kelemen Barnabásék totyogó kisbabája már az apját kíséri zongorán!

Ma este kezdődik a Fesztiválakadémia. "Elkezdődtek a próbák!" - írta Kokas Katalin, és közzétett egy videót, amelyen a férje a kislányukkal zenél.
Klasszikus magazin

Nem csak Ravel álmodta zenekarra az Egy kiállítás képeit

Sőt, még csak nem a századforduló zenéjének zenekari virtuóza volt az első, hanem egy orosz Rimszkij-Korszakov tanítvány.
Klasszikus videó

Ismerkedj meg a zongoristával, aki elefántoknak játszik klasszikusokat!

Vagy legalábbis az egyik biztosan. Ez derül ki abból a videóból, amelyet egy kalandos életű koncertzongorista osztott meg.