Klasszikus

Üzenet az aranykorból

2007.07.17. 00:00
Ajánlom
Schiff András kezében egyre gyakrabban látni karmesteri pálcát. A kiváló muzsikus az utóbbi években már nemcsak versenyművekben, hangszere mellől irányítja az őt kísérő zenekart, de szívesen vezényel szimfóniákat és oratorikus alkotásokat is.

Idén januárban például két Mozart-zongoraverseny között a "Nagy" g-moll szimfóniát hallhattuk Schiff saját együttese, a Cappella Andrea Barca budapesti hangversenyén, Nagypénteken pedig Bach Máté-passióját dirigálta a Nemzeti Filharmonikusok élén.

Schiff András ezúttal a Budapesti Fesztiválzenekar muzsikusai elé állt ki, s csupán a Haydn–Mozart–Schubert-program utolsó számában foglalt helyet a zongoránál. A (még februárról halasztott) műsorban – eltérve a konvencionális nyitány-versenymű-szimfónia sorrendtől – Haydn és Schubert egy-egy szimfóniáját követően hangzott el Mozart Don Giovanni-nyitánya és d-moll zongoraversenye. Schiff és a Fesztiválzenekar közvetlenül, akadálytalanul kommunikált egymással, így olyan oldott és természetes muzsikálást élvezhettünk, amely kizárólag a legnagyobb művészek és együttesek sajátja. Bár mind "A tyúk" melléknevű, 83. sorszámú Haydn-szimfóniában, mind pedig Schubert mozarti áttetszőséggel fogalmazott Ötödikjében vannak drámai momentumok, mindkét műben a báj és a derű dominál.

Schiff interpretációja egy letűnt aranykor képzetét keltette bennem; egy olyan korszakét, amikor még nem kellett állandóan sietni, amikor még mindenre volt idő – s amelynek nyelvét Schiffen kívül már csak alig néhányan beszélik. Mit jelent ez? Leginkább azt, hogy Schiff számára a zene nem hangokból és ütemekből áll, hanem gesztusokból, szavakból és mondatokból épül fel. Nála a tempó sem gépies metronómketyegés, hanem mindenkor a zenei karakter függvénye, egyszersmind meghatározója.

A részletgazdag kimunkáltság és a nagyvonalú összefogottság a legharmonikusabban talán a Haydn-szimfónia előadásában olvadt össze. Schiff András – bizonyára a billentyűs szonátákkal történő intenzív foglalkozás révén – anyanyelvi szinten beszéli a legidősebb bécsi klasszikus mester zenei nyelvét, így még azt is megengedhette magának, hogy egyes helyeket a teljes vonóskar helyett szóló vonósokkal játszasson el. A nyitótételben hatásosan juttatta érvényre az éles karakterkontrasztokat. A lassú tételt kifinomult gesztusok és tempószabadság jellemezte, a menüettben pedig tetszett, hogy szándékolt súlyossága ellenére tánc maradt. A trióban viszont – az előbb említett szólóállások révén – a szerenádjelleget domborította ki a karmester.

A szünet után következő Don Giovanni-nyitány alatt az a kívánság fogalmazódott meg bennem: bárcsak az egész operát meghallgathatnám Schiff vezényletével. Az utóbbi időben ugyanis többször hallottam túlpörgetett, értelmetlenül gyors tempóban, nagyon "rámenősen" játszani ezt az ouverture-t. Schiff mind az Andante bevezetéshez, mind a Molto allegro főrészhez valamivel mérsékeltebb tempót választott, s ez – azáltal, hogy a gyors tempóban elkenődő részletek, belső szólammozgások itt végre éles körvonalakat nyertek – nemhogy erőtlenebbé, inkább még drámaibbá tette Mozart zenéjét. Kerülve mindenfajta hamis pátoszt, az igazi tragikum, az igazi nagyság légkörét teremtette meg ez az interpretáció.

Válaszul a bennem néhány perccel korábban megfogalmazódott vágyra, a nyitány utolsó D-dúr akkordja után nem taps következett, hanem egy-két másodperc csend után elkezdődött az "opera". Persze nem Leporello sétált be a színre – a d-moll zongoraverseny első hangjai szólaltak meg. A nyitány és a zongoraverseny összekapcsolásával Schiff ugyanis nemcsak a két mű hangulati egységére hívta fel a figyelmet, hanem az utóbbi kompozíció operai jellegére is. Előadásában nemcsak a saroktételek nyugtalansága és drámaisága idézte meg Mozart színpadi műveinek világát, de a második tétel, a Romance is emberi hangon énekelt.

Már januárban, a Cappella Andrea Barca hangversenyén feltűnt, hogy Schiff Mozart zongoraversenyeit nem a szólista–zenekar szembenállás felől, inkább egyfajta kamarazenei attitűddel közelíti meg. Ehhez a Fesztiválzenekar muzsikusai is remek partnernek bizonyultak – ugyanakkor mintha ez a társaság jobban rászorult volna a karmesteri irányításra, mint Schiff saját együttese. Az előadás közben az a benyomásom támadt, mintha Schiff elsősorban dirigálta volna a művet, s a szólókat csupán mellékesen játszotta volna be. Ezt az érzésemet az is táplálta, hogy a zongorahang ezúttal nem volt mindig olyan magasrendűen szép és csiszolt, mint általában, amikor Schiff ül a klaviatúra mellett. Mindezzel együtt azonban túlzás nélkül nevezhetem revelatív hatásúnak a d-moll koncert interpretációját; e hatáshoz a zenekar kiváló teljesítményén kívül Schiff harmadik tételbeli remek saját cadenzája is hozzájárult. A zongoraművész ráadásként Schubert Ungarische Melodie-ját játszotta el.

(2007. július 9. 19:45 Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem (Budapest) - a Budapesti Fesztiválzenekar koncertje; Haydn: g-moll "A tyúk" szimfónia, No. 83; Schubert: V. B-dúr szimfónia, D 485; Mozart: Don Giovanni - nyitány, K 527; d-moll zongoraverseny, K 466; zongorázik és vezényel: Schiff András)

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Szabó Magda személyes pillanatai

Szabó Magda minden művében az emberi lélek titkait kutatta állhatatosan. Most azonban az ő titkai tárulhatnak fel ebben a különleges fényképalbumban, amelynek lapjain az írónő egész élete megelevenedik. Galéria
Klasszikus

Hogyan érzi magát egy diák, ha elmegy a Zeneakadémiára?

Régi panasz, hogy a fiatalok nem járnak klasszikus zenei hangversenyre. A problémáról eddig mindenkit megkérdeztek már, csak épp a gyerekeket nem. Most ők mondják el, hogyan éltek meg egy koncertet.
Plusz

Alinda ezúttal Ónodi Esztert kérdezte

Folytatódik a heti rendszerességgel jelentkező portréinterjú széria, melyben Veiszer Alinda kérdezi a Zsidó Művészeti Napok művészeit. Ónodi Eszterrel kitértek arra is, hogy a népszerű színésznő lehetett volna zenész is, sőt szóba került, milyen a “rocker”, az “ufó” és a”libapásztor” Eszter.
Zenés színház

Ingyenes szabadtéri előadással ünnepli fennállása 150. évfordulóját a Bécsi Operaház

Az előadások mellett szintén premierekkel és kiállításokkal várja az intézmény az operabarátokat május 25-én és 26-án.
Színház

„Nem kegyeket osztunk” – beszélgetés a POSZT-válogatásról

A Magyar Színházi Társaság és a Színház folyóirat beszélgetéssorozatán a POSZT versenyprogramja volt a téma. A két válogatóval, Gulyás Gáborral és Zalán Tiborral, valamint Turbuly Lillával, a Színházi Kritikusok Céhének elnökével Veiszer Alinda beszéltetett.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus tévé

Tudod, mit énekel latinul a kórus a Mr. Bean-sorozat főcímében?

Az eredeti Mr. Bean-sorozat főcímében elhangzik egy latin nyelvű kórus, amelynek a szövegére senki sem figyelt. Pedig mély mondanivalót hordoz!
Klasszikus gyerek

Hogyan érzi magát egy diák, ha elmegy a Zeneakadémiára?

Régi panasz, hogy a fiatalok nem járnak klasszikus zenei hangversenyre. A problémáról eddig mindenkit megkérdeztek már, csak épp a gyerekeket nem. Most ők mondják el, hogyan éltek meg egy koncertet.
Klasszikus ajánló

Válogatás az Óbudai Társaskör programjaiból

Felolvasószínház, Seress Rezső-est, filmzenei és születésnapi koncertek –  az évad végén is műfaji sokszínűség várja a vendégeket az Óbudai Társaskörben.
Klasszikus ajánló

Schubertiáda a kismartoni Esterházy kastélyban

Schubertiádák: így nevezték az 1820-as évek elejétől azokat a társasági összejöveteleket, amelyeknek középpontjában Franz Schubert és muzsikája álltak és ezt a címet viseli a classic.Esterházy koncertsorozat következő, június 15-i koncertje is.
Klasszikus cselló

Különdíjat érdemelt Kokas Dóra Bécsben

A Vienna Classic Strings zenei versenyen különdíjban részesült Kokas Dóra csellóművész. A döntőben Alexey Shor kortárs szerző és Sosztakovics darabjait játszotta.