Klasszikus

Üzenetek nélkül

2013.12.13. 11:15
Ajánlom
Isabelle Faust és a Concerto Budapest hangversenyének ismertetője - Kovács Sándor írása - a megszólaló Beethoven-, Kurtág- és Sosztakovics-művek tárgyalásában azt emeli ki, hogy e zenék mindegyike üzenet. Én meg épp azzal a kérdéssel a fejemben ültem be a Zeneakadémia Nagytermébe, hogy kell-e ismernem a művek keletkezési körülményeit és egyéb konnotációit ahhoz, hogy jobban értsem őket. KRITIKA

A kérdés egyáltalán nem költői: jó évtizede egy zenekedvelő (és -értő) angol vendégemet szerettem volna koncertre vinni, és a kiszemelt este a Zeneakadémián épp egy kortárs hangverseny ment, melyen Kurtág Üzenetei is elhangzottak. Akkoriban semmiféle ismertetőt sem adtak kézbe, amin az angol úr meglepődött: „Nálatok mindenki ennyire jártas a kortárs zenében?", kérdezte. A Kurtág-mű után aztán ironikusan ennyit mondott: „Elküldött, de meg nem értett üzenetek". (Ő mondhatta, zeneszerető angolként bevallhatta, hogy bizony ebből semmit sem értett.) Valószínű, hogy a Kurtág-recepció is fejlődött az elmúlt tizenegy-két évben, s nemcsak a kötelező sznobizmus miatt aratott sikert az Új üzenetek Keller András vezényletével a mostani hangversenyen. De ennél bizonyosabb, hogy a Concerto Budapest interpretációja ismertető nélkül is sokat megmagyarázott a Kurtág-zene lényegéből, ami mindenképp elévülhetetlen érdem, még akkor is, ha a szélesebb közönségnek alighanem lesz még mit töprengenie azon, hogy mondjuk a negyedik üzenet mitől viseli a Beethoven-szonáta alcímét, és mitől van Janáček modorában. (Erre lenne az ismertető, mondhatná Richard, ha itt lenne.)

Ha már a szünet után kezdtem a koncert taglalását, hadd folytassam a hangverseny zárószámával: Sosztakovics talán legmonumentálisabb szimfóniája, az Ötödik hangzott el, melyet annyian játszottak és vettek már lemezre - még olyanok is, akik amúgy nem estek Sosztakovics-lázba (pl. Dimitri Mitropoulos). Ha nem tudjuk a keletkezés körülményeit és nem ismerjük az értelmezés körüli vitát, akkor is jó zene ez, ha talán nem is annyira, mint ha az előbb említett tudásoknak birtokában vagyunk. Sosztakovicsnál sokszor érzem, hogy a kevesebb több lenne, az 5. szimfóniánál én pl. a második tétel scherzóját érzem a legeredetibbnek (és itt érzem leginkább a Kisvárosi Lady Macbeth-tel való rokonságát), bár a groteszk és az ünnepélyes keveredése az egész művet áthatja. De egy koncertkritika elsősorban nem a szerzőt teszi mérlegre. Az elmúlt években elszoktam a Zeneakadémia Nagytermétől, elsősorban attól, hogy hogyan szól itt egy nagyon nagy zenekar (hiszen ezek java jóval a bezárás előtt választotta inkább a Müpát - a Concerto Budapest is). Most fiatalkori emlékeim jöttek elő, amikor a hangmassza magával ragadott - és ebben kellett megtanulnia a fülemnek, hogy meghallja a részleteket, melyekben a minőség rejlik. Most úgy éreztem, ugyanez a teljesítmény egy nagyobb koncertteremben inkább tisztes lenne, mint kiváló - a hegedűk például messze nem voltak tökéletesen együtt. E hangmassza arányairól írni nagyképűség lenne, de mindenképp érdemes kiemelni a jó tempókat. Keller interpretációja szépen felépítette az egyes tételeket, s összességében jó előadást hallhattunk, melyben nagyon is feltárult a sosztakovicsi mű két arca - de a finomságot, a részletgazdagságot aligha csak a terem rovására írhatjuk. Mindenesetre elgondolkodtató, érdemes-e ezt a művet itt előadni. (A kérdés költői.)

A hangversenyen telt ház volt, s Kurtág-recepció ide, Sosztakovics-láz oda, ez azért alighanem a Beethoven-műnek, kiváltképp világhírű szólistájának köszönhető. És aki hallotta ezt a Beethoven-hegedűversenyt, mondhatja: méltán. Isabelle Faust tényleg fantasztikus. Ha azt mondom, ilyen vonókezelést én még nem láttam, akkor igazságtalan vagyok a bal kezével szemben, mely kristálytisztán és hajszálpontosan fogott le minden hangot. De ha a technikát emelem ki, igazságtalan vagyok a művész muzikalitásával szemben. Tökéletes teljesítményt láttam már, ha hegedűsben ritkábban is, mint zongoristában (gondoljunk Szokolov koncertjeire), de olyant, hogy valaki mindemellett éljen is, egész lényével zenéljen, az már szinte sok. Pedig tanúja voltam Maxim Vengerov Beethoven-előadásának, de Isabelle Faust még azt is felülmúlta. Lehet beszélni a tökéletesen elindított és abbahagyott hangokról, ki lehet emelni az érdekesen egyedi, az üstdobbal concertáló kadenciát, de minek. A zenekari kíséret legfőbb erénye abban állt, hogy sosem nyomta el Faust hajszálfinom hegedűhangját. A részletekkel azonban ismét baj volt: a zenekarról nem mondhatjuk el, hogy például minden hangot szépen hagytak volna abba, s bár alapvetően érzékenyen kísérték a szólistát, az általa teremtett, magas minőséghez nem mindenben tudtak felnőni. Különösen az első tétel zenekari részei tűntek csiszolatlanabbnak, mint a szólista játéka, s az ő minden pillanatban eleven játékát többnyire csak nagyjából sikerült követni. Leginkább a harmadik tétel sodró tempójában talált egymásra Isabelle Faust és Keller András, így elégedetten tapsolhattunk a produkció végén. A ráadásként előadott Bach-tétel - mellyel Faust zeneileg hagyományos, technikailag tökéletes előadásban köszönte meg a közönség lelkesedését - után sem maradhatott kétség afelől, hogy nagyon nagy zenésszel találkozhattunk. S hogy ez az előadás mit üzent? Talán azt, hogy érdemes az alapműveket elmélyülten újragondolni, s akkor szavak nélkül is többet tudhatunk meg róluk, a zenéről és önmagunkról.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Elhunyt Haramza László operaénekes

A Magyar Állami Operaház magánénekesét 60 éves korában érte a halál – adta hírül az Opera.
Zenés színház

Ingyen látható a Macskák londoni előadása az online térben

Bemutatásának 40. évfordulóján a The Show Must Go On Youtube-csatornája ingyenesen közvetíti Andrew Lloyd Webber kultikus darabját, a Macskákat.
Vizuál

KÉP-regény: A Gyilkos tó kémiája

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal Gyilkos-tónál megélt pálinka-történeteket mesélt.
Zenés színház

Idén is díjazták a nemzetközi operaélet legjobbjait

Online díjátadón jelentették be az Opera Awards győzteseit, akik a 2020/21-es évadban nyújtott teljesítményük alapján érdemelték ki a díjat.
Vizuál

Új kiállítótérrel bővül a Virág Judit Galéria

Rippl-Rónai, Bortnyik és Munkácsy remekművei láthatók a május 15-én nyíló, csaknem 400 négyzetméteres területtel kibővülő Virág Judit Galériában, ahol a 105 kortárs és 157 klasszikus művet felvonultató új aukciós tárlat is megtekinthető.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Cziffra és Liszt műveket játszik a két zongoravirtuóz, Boris Berezovsky és Balázs János

Június 9-én Liszt Ferenc és Cziffra György szólózongora művei és négykezes átiratai hangoznak el Boris Berezovsky és Balázs János zongoraestjén. A Cziffra György-emlékév kiemelt eseményét a MOMkultban rendezik meg, melyet a közönség már élőben élvezhet.
Klasszikus hír

Magyar népdalt énekel Emma Kirkby a Kórusok Éjszakája jóvoltából

A Kórusok Éjszakája kórusfesztivál megálmodói a Csíkszerda Egyesület tagjai, akik a világhírű angol szopránnal, Emma Kirkbyvel készítenek közös videót, melyben a Csillagok, csillagok kezdetű magyar népdalt éneklik közösen.
Klasszikus gyász

Elhunyt Balassa Sándor zeneszerző, a nemzet művésze

Életének 87. évében, hosszan tartó betegség után elhunyt Balassa Sándor Erkel Ferenc- és Kossuth-díjas zeneszerző, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) egyik alapítója és rendes tagja – közölte az MTI-vel az MMA.
Klasszikus hír

A Budapesti Fesztiválzenekar emlékkoncertet tart a koronavírus áldozatainak emlékére

A május 26-i ingyenes emlékkoncertet a Budapest Kongresszusi Központban rendezik meg, ahol a Budapesti Fesztiválzenekar és egy erre az alkalomra összeálló kórus, Fischer Iván vezényletével Mozart Requiemjét adja elő. A koncertet aznap az RTL Klub-on is meg lehet tekinteni.
Klasszikus hír

Haydn és magyar nóta az Óbudai Danubia Zenekar online kínálatában

Az Óbudai Danubia Zenekar május 15-én a Best of BMC sorozat keretében Haydn műveit szólaltatja meg, míg május 22-én a magyar nóta értékeit felvillantva, Liszt Ferenc valamint Brahms művei mellett, Ott Rezső kifejezetten erre az alkalomra írt szimfonikus magyar nótacsokrát játssza.