Az alábbi cikk szponzorált tartalom, nem a Fidelio szerkesztőségének tagjai írták.
Már hagyomány, hogy a nagyzenekari nyitókoncert előtti hétvégén, mintegy felütésként mindig egy-egy operát hallhat a nagyközönség. A tavalyi, Mozart irányába tett kitérő után idén ismét a Haydn repertoárhoz térnek vissza a szeptember 9-i szcenírozott előadáson, ahol a harmincéves Joseph Haydn legeslegelső operájaként jegyzett Acidét viszik színpadra. A darabot 1763-ban, Esterházy Pál Antal és Erdődy Mária Terézia esküvői mulatságán adták elő Kismartonban.
Az Acide cselekménye Acis és Galathea ókori görög eredetű mítoszán alapul, és különösen közkedvelt volt esküvők alkalmával, hiszen a pár szerelme túléli egyikük tragikus halálát is.
A mitológiai történet szerint a vágyakozó és féltékeny küklopsz, Polüphémosz meggyilkolja riválisát, Akiszt, a pásztorfiút, aki gyászoló szerelme, Galateia kérésére folyóvá változik, amely aztán abba a tengerbe torkollik, amelyben a nimfa szerelemmel telve vár rá.
A tavalyi évben nagy sikert aratott rendezőpáros, Carolin Pienkos és Cornelius Obonya mellett a Barucco Consort zenekara Heinz Ferleschsel az élén, valamint kiváló fiatal énekművészek gondoskodnak a mester korai darabjának parádés interpretálásáról.
Rögtön a nyitókoncerten, szeptember 13-án két olyan mű csendül fel, amelyek egy nyugtalan időszakban, egy újfajta egyszerűség keresése és a sorssal való hadakozás idején keletkeztek: Prokofjev II. hegedűversenye, illetve Csajkovszkij V. szimfóniája.
„Szeretném újra megtapasztalni az igazi telet és az egyik pillanatról a másikra megérkező tavaszt.
Újra orosz hangokat kell hallanom, és hús-vér orosz emberekkel kell szót váltanom, hogy visszaadják mindazt, ami nagyon hiányzik itt: a dalainkat.
Amikor Szergej Prokofjev 1935-ben Párizsban megkomponálta II. hegedűversenyét – amelyet a koncerten Julian Rachlin vezényel, és a szólót is ő játssza –, már óriási izgalommal várta, hogy visszatérhessen hazájába, amely időközben a cári birodalomból Szovjetunióvá alakult. Vágyakozás hajtotta ötven évvel korábban Pjotr Iljics Csajkovszkijt is az V. szimfónia komponálásakor, s nemcsak a lassú tétel híres kürtmelódiájánál: vágyakozás a bizonyosság után, hogy minden búskomorság ellenére maradt még egy nagyszerű mű alkotására elegendő ereje. Így keletkezett egy újabb sorsszimfónia. Az orosz muzsikának szentelt est Glinka Ruzlán és Ludmilla nyitányával indul.
A Chamber Orchestra Europe, a kastély rezidens zenekara a fesztiválnak is meghatározó szereplője, ők működnek közre a szeptember 13-i, nagyzenekari nyitókoncerten.
A fesztivál részletes programja itt érhető el. >>>
Támogatott tartalom.
Fejléckép: Julian Rachlin (fotó/forrás: Michael Pinzolits / Herbstgold Fesztivál)

hírlevél








