Klasszikus

Vajda Gergely: "A repülőtéren vagyok otthon"

Az MR Szimfonikusok vezető karmestere dirigál Mozartot és Mahlert, Ligetit és Wagnert, de nem mond nemet akkor sem, ha Bach-estre vagy crossover show-ra kérik fel. Egyébként meg szimfonikus zenekara és fesztiválja van az USA-ban, emellett termékeny zeneszerző, s évi néhány hétre visszaváltozik klarinétossá. INTERJÚ

- 2011 óta vagy az MR Szimfonikusok vezető karmestere. Az együttes olykor könnyűzenei koncerteken is közreműködik, téged azonban eddig - szándékosan, vagy véletlenül - elkerültek a részben a Müpában megrendezett Szimfonik live és Szimfonik + koncertek. Bajod volna a műfajjal?

- Ha azt mondanám erre, hogy nincs bajom a műfajjal, az azt jelentené, hogy igaziból van, pedig tényleg nincs. Bár konzervatív klasszikus zenészként indultam el a pályán, Lukács Ervin és Eötvös Péter tanítványaként elég hamar megjelent egyfajta kettősség az életemben. Az egyszerűség kedvéért crossovernek nevezhető műfajba azonban csak az USA-ban kóstoltam bele. Rendszeresen veszek részt hasonló projektekben: Music in the Mountains nevű nyári fesztiválomon lesz például egy szimfonikus zenekarral kísért Queen tribute-koncert. A kérdés számomra mindig az, hogy a nagyzenekar előtt álló banda zenéje elég érdekes-e, és valóban passzol-e hozzájuk a szimfonikus hangzás. Egyébként elég sokféle műfajú zenét hallgatok a kütyüimen, jazzt például kifejezetten sokat, de képben vagyok a világszerte divatos könnyűzenei előadókkal kapcsolatban is. Szóval semmi szándékosság nincs benne, Magyarországon egyszerűen időzítési okokból kerültek el eddig ezek a projektek. 

- Abban azért csak van szándékosság, hogy kizárólag angolul elérhető honlapodon „Gregory Vajda, conductor and composer"-ként szerepelsz?

- Mindennek praktikus oka van. A Vajda épp elég bonyolult angolul, a Gergelyt se kiejteni, se megjegyezni nem lehet, ezért választottam a Gergely angol megfelelőjét. És bár sok üres órám akad utazás közben, annyi időm, sajnos, mégsincs, hogy két nyelven frissítsem az oldalamat. Ha már választani kell, angolul szélesebb közönséghez jutnak el az információk...

- És miért nincs ott a karmesterkedés és zeneszerzés mellett a klarinét, mellyel első diplomádat szerezted, és amellyel azóta is rendszeresen fellépsz?

- Igyekszem nem túlreklámozni magam klarinétművészként. Csak ritkán veszem elő a hangszert, és évi három fellépés és az arra való gyakorlás még nem tesz valakit klarinétossá.

- Akkor beszéljünk a zeneszerzői énedről. 2012 végén jelent meg szerzői lemezed a BMC kiadásában, rajta a Kékszakállú párdarabjának szánt egyfelvonásos opera, a  Barbie Blue, a zseniális Karinthy-kisregényt elektroakusztikus kamara-oratóriumként újraíró Gulliver Faremidóban, és a Beszélgetések gyerekekkel című öttételes, öt hangszeresre íródott, a gyermeklélek titkait feltáró darabod. A hangszerek és az énekhang közötti határok feszegetése izgat leginkább zeneszerzőként?

- Most éppen igen. De nehéz a saját zenémről beszélni - ha szavakkal ki tudnám fejezni, mit akarok a műveimmel mondani, nem kellene megkomponálnom őket.

- Gyakorló muzsikusként nem zavar, amikor mások másként játsszák a darabjaidat, mint ahogy elképzelted?

- Jó kérdés. Nem gondolnám, hogy egyedül az én olvasatom volna érvényes, vagy hogy az én verziómat kellene egy az egyben mindenkinek átadnom. Persze igyekszem - az előadó természetes szabadságát is meghagyva - minél pontosabban lejegyezni a zenémet, de elfogadom a sajátomtól eltérő, hiteles és őszinte előadásokat. Arra viszont nincs mentség, ha valaki mondjuk négy tizenhatodot játszik, amikor ötöt írtam le. A pontatlan játék megőrjít.

- Idén májusban lenne Ligeti György 90 éves - az évforduló előtt tisztelgő koncertszerű előadás több szempontból is különleges lesz, hiszen a Le grand macabre mindössze harmadszorra hangzik fel Magyarországon, méghozzá a Neue Oper Wien, a Pannon Filharmonikusok, a Nemzeti Énekkar és az Amadinda Ütőegyüttes közös produkciójában. Hogyan kerültél épp te a produkció élére?

- Talán azért is, mert ebben a félévben épp itthon vagyok. De viccet félretéve  nyilván az sem mellékes, hogy első jelentős karmesteri megmozdulásom éppen a Le grand macabre magyarországi bemutatójának betanítása volt: az 1998-as, Kovalik Balázs által rendezett operaházi előadásokat Jonathan Nott dirigálta, de a zágrábi vendégjátékot már én vezényeltem.

 - Te lennél az egyetlen magyar karmester, akinek kezében van a darab?

- Ez így biztosan nem igaz, de talán én vagyok az egyetlen karmester itthon, akinek a neve egyazon magyarországi plakáton szerepelt a Le Grand Macabre-ral. Gondolom, ez többeknek megmaradt az emlékezetében.

- A Ligeti-előadás után néhány héttel, június 9-én és 16-án Wagner-dirigensként hallhat a Müpa közönsége. Wagner annak a hagyománynak képviseli a csúcsát, amelyet Ligeti operája szétrombol. Nem okoz gondot, hogy ennyire eltérő világokat hitelesen jeleníts meg?

- Egyáltalán nem. A karmester feladata olyan, mint a színészé: belehelyezkedünk az adott szerepbe. Nem mindenki minden szerepbe, persze: vannak Mozartig, vagy Mozarttól vezénylő karmesterek. Én is tudom a határaimat, barokk zenét például ritkán dirigálok, annak azonban nagyon örülök, hogy Wagner kapcsán is felmerült a nevem, mert nagyon sokat küzdöttem azzal, hogy ne könyveljenek el „csak kortárs" karmesternek. Az elmúlt tíz évben hál' Istennek volt alkalmam eldirigálni Amerikában az Álarcosbált, a Hamupipőkét, a Bohéméletet és Gounod Rómeó és Júliáját is.

- Apropó, pusztán véletlen egybeesés, hogy Fischer Ádám, aki mellé lépsz a Wagner napokon, korábban szintén vezette az MR Szimfonikusokat? Összetartanak a zenekar volt és jelenlegi vezető karmesterei?

- Nem ezen múlt. Ádámmal egyrészt jóval régebbről személyesen is ismerjük egymást, hiszen klarinétosként játszottam a keze alatt az Osztrák-Magyar Haydn Zenekarban. Másrészt amikor 2008-ban a Salzburgi Ünnepi Játékokon Eötvös Péter lebetegedett, és én átvettem a Bécsi Filharmonikusok Bartók-estjét, utána nem sokkal Ádám dirigálta a bécsieket, és a zenekartól most már karmesterként is jó visszajelzéseket kapott rólam. Harmadrészt pedig Fischer Ádám és a Müpa is fontosnak érzi, hogy a Budapesti Wagner Napok ne csak egy karmesterhez és egy zenekarhoz kötődjön. Úgyhogy a nyitás jegyében idén nemcsak én, hanem a vezényletemmel a Magyar Állami Operaház zenekara is debütál.

- Az imént azt mondtad, ezt a félévet itthon töltöd, ehhez képest gyakran hónapokig nem vagy Budapesten. Most akkor tulajdonképpen hol az otthonod?

- Nem is tudom... leginkább a repülőtereken vagyok otthon. Házam és autóm most mindenesetre az alabamai Huntsville-ban van, igaz, egyáltalán nem biztos, hogy ott is töltöm az év nagyobb részét. De május elejétől június közepéig például tényleg folyamatosan itthon vagyok, hiszen az említett két opera mellett az MR Szimfonikusok évadzáró koncertjét is dirigálom május 11-én a Müpában.

- A 2013/14-es szezonban pedig - amikor is az idén hetvenéves MR Szimfonikusok lesz a Müpában az évad zenekara - Eötvös Péter Paradise Reloaded (Lilith) című vadonatúj operájának magyaror szági bemutatóját is játszátok, mindössze három hónappal a bécsi premier után. Csupa monumentális mű, tele kihívással - ezek szerint beérett a közös munka?

- Szerencsés egybeesés, és persze nagy megtiszteltetés és óriási felelősség is számomra, hogy az MR Szimfonikusokkal közös harmadik szezonom egyben a zenekar 70-ik évadja. Úgy gondolom - és tudom, hogy a közönség és a szakma is egyetért majd velem -, hogy az elmúlt évek közös munkája éppen jókor érik be ahhoz, hogy méltó módon ünnepelhessük ennek a nagymúltú és elsőrangú együttesnek a jubileumát. Fenntartónk, az MTVA támogatásának, partnereinknek és persze kitartó közönségünknek is köszönhetően pont ott vagyunk, ahol lenni szeretnénk: Magyarország vezető szimfonikus zenekarai között, csúcsformában.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Szokolay Ádám nyerte az idei Bartók Világversenyt

A nemzetközi zsűri a szombati nagyzenekari döntő után hozta meg a végső határozatot. A második díjat Balogh Ádám, a harmadikat pedig Peter Klimo kapta.
Könyv

„Nincs kitől többé megtanulni, hogyan bocsáthatnánk meg egymásnak” – Konrád Györgyre emlékezve

Pályatársakat, kortárs művészeket, barátokat kértünk meg, hogy pár sorban írjanak Konrád Györgyről, Konrád Györgyhöz.
Klasszikus

Online elérhető a Fischer Ivánról és a BFZ-ről készült film

2014-ben egy stáb egy éven keresztül követte a Budapesti Fesztiválzenekart és karmesterüket bepillantást engedve munkájukba.
Tánc

Mi a hosszú élet titka? – Egy 100 éves balettmester válaszolt

Henry Danton korát meghazudtoló szellemi-fizikai állapotban van, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy a mai napig balettot oktat, a tanulók pedig isszák a szavait, lesik a mozdulatait.
Klasszikus

„Hihetetlen gyorsan megvalósult az álmunk”

Egyre klasszabb a parton – évről évre nő a Klassz a pARTon közönsége és koncertjeinek száma. A fesztivál alakulásáról, koncepciójáról és titkairól Érdi Tamás zongoraművésszel és Érdi Mártával beszélgettünk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Nagy zeneszerzők szerelmi életéről szól Bősze Ádám új előadássorozata

Nem a komolyzenét akarja népszerűsíteni, célja csupán, hogy érdekes legyen. Új előadássorozatában a női szemszögre különös figyelmet fordítva beszél nagy zeneszerzők nagy szerelmeiről Bősze Ádám.
Klasszikus kortárs zene

Kurtág operája a negyedik a legjobb 21. századi művek listáján – a Guardian szerint

Habár úgy tűnt, soha nem készül el, végül Kurtág életművének eklatáns darabja lett A játszma vége – írja a Guardian. A tekintélyes brit lap összeszedte a 21. század legjobb kortárs klasszikus zenei alkotásait. Íme a lista.
Klasszikus kritika

À la française – ilyen volt a Pannon Filharmonikusok koncertje

„Finom és választékos” – ezt írja a Pannon Filharmonikusok szeptember 12-i műsoráról kritikusunk. A Kodály Központban Ravel, Debussy és Martin művei szólaltak meg.
Klasszikus videó

Szivárványos zászlóval ért véget a BBC Proms

58 nap, 85 koncert, 191 karmester, 83 zenekar és együttes: szeptember 14-én zárt Nagy-Britannia legnagyobb klasszikus zenei fesztiválja, a BBC Proms.
Klasszikus hír

Szokolay Ádám nyerte az idei Bartók Világversenyt

A nemzetközi zsűri a szombati nagyzenekari döntő után hozta meg a végső határozatot. A második díjat Balogh Ádám, a harmadikat pedig Peter Klimo kapta.