Klasszikus

Valami Amerika

2008.07.11. 00:00
Ajánlom
A Wagner Napok után nem sokkal újra a Gesamtkunstwerk nevében vették birtokba a Művészetek Palotája Bartók-termét, ezúttal azonban amerikaiak. Július 3-án és 4-én a Philip Glass Ensemble lépett színpadra, hogy Magyarországon először megszólaltassák Philip Glass Leonard Cohen versei és képei által inspirált, terjedelmes művét, a Book of Longingot (A vágyódás könyvét).

Ami magát az előadást illeti, voltaképpen mindenki elégedett lehetett a jelenlévők közül (és igen sokan voltak jelen, az első estén legalábbis gyakorlatilag telt házat vonzott az esemény, dacolva a nyaralás alternatívájával). Az együttes zenei vezetője, Michael Riesman összpontosított figyelemmel és alig láthatóan irányította a hét hangszeres művész játékát és az elsötétített, fekete függönyökkel gyászosra hangolt színpadon fegyelmezett hangtalansággal mozgó énekesek ritmikus koreográfiáját.

Az imponálóan gördülékeny, precízen megtervezett és gondosan kivitelezett interpretáció egysége azért nem volt egészen tökéletes. Az instrumentális részletek kidolgozott, hajlékony és értelmes szépsége mellett a vokális tételek valamelyest reszelősebb, bizonytalanabb benyomást keltettek, talán mivel nem vált egészen világossá, miféle műfaji kategóriába tartozhatnak a dalok a sem narratívnak, sem drámainak, sem lírainak nem nevezhető folyamatban. Láthatóan maguk az énekesek sem voltak tisztában vele eleinte, hogy viselkedésüket hangversenyteremhez vagy musicalszínpadhoz szabják-e, és ez a bizonytalanság valamennyiük első megszólalásán nyomot hagyott.

Leginkább Dominique Plaisant kislányosan levegős és zavarbaejtően reszketeg szopránja sínylette meg a helyszín és a kompozíció keltette asszociációk közti különbséget, a Tara Hugo energikus vezetésével egységessé szerveződő, gospel-színezetű kvartettekben azonban (amelyekhez Will Erat és Daniel Keeling csatlakozott) már viszonylag kellemes, visszafogott színekkel egészítette ki a hangzást.

Az este intellektuális megpróbáltatását egyértelműen maga az alkotás jelentette. Csábítónak tűnt az elképzelés, hogy a különböző témájú, hol kivetítőn ovasható, hol Leonard Cohen hangján megszólaló, hol énekelt költemények és a mellettük vetített képek, ember nélküli, néma, kezdetleges szobabelsők, gyerekes szívkontúrokból kialakított Dávid-csillagok, férfiarc-karikatúrák és jelzésszerű fejjel rendelkező női aktok olyan szervezetten improvizatív renddé állnak össze az este folyamán, amelyek gondolkodásra, a világhoz való személyes viszony felülvizsgálatára késztetnek anélkül, hogy harsány szándékossággal hirdetnék a céljukat. A minimalista és repetitív zenei elemek alkalmazása is efféle szellemi feladványt sugallt, a valóság azonban messze elmaradt a tudatos játék értelmezési lehetőségeinek világától. Az egyszerű, könnyen követhető, kevés figyelmet igénylő hangszeres ötletek és szélesvásznú harmóniai következményeik ismétlődése, bármilyen gondosan formálták is meg őket az együttes tagjai, nem meditatív volt, hanem túlburjánzó. Noha az apró formulák világosan tagolt nagyobb egységekbe szerveződtek, amelyeket egy-egy hangszerjátékos szöveg nélküli szólója választott el egymástól, az ezekből az egységekből létrejövő forma nem lineárisan bontakozott ki, hanem azonos megjelenésű és azonos funkciójú szakaszok végtelen önismétlésévé, klónszerű másolásává változott, azzal riogatva a gyanútlan hallgatót, hogy az idő eltűnésének csapdájába esve soha többé nem fog szabadulni egy olyan mű előadásáról, amelynek eszmei tartalmát feltehetően az első tíz percben sikerült desifríroznia.

Ha a képek és a szövegek játszottak is az eltávolítás, az irónia eszközével, a repetíció nyitott kiszámíthatatlanságát zárt szerkezetű tételekkel keverő zene ártatlan természetességgel és öntudatlanul merült el önnön kellemes hangzásában, meg sem kísérelve eldönteni, vajon hangulatok, érzések felkeltésével kíván-e gondolatokat ébreszteni a közönségben, vagy egyértelmű tanulságot akar közölni velük. Az instrumentális tagolóelemek időnként már-már ideális hangulatba ringattak a képek értelmezésének szubjektív intimitásához, ekkor azonban elkerülhetetlen szükségszerűségként zúdult a nyakunkba néhány dal, furcsa időutazással a hatvanas évek Central Park-beli tömegmegmozdulásainak hangulatát keverve egy Broadway-produkció öntudatos népszerűségével, és kérlelhetetlenül megmagyarázott mindent, kizárva bármiféle szabad képzettársítás lehetőségét.

Rendkívül kényelmetlennek tűnt a gondolat, hogy valóban a közvetlen, tárgyszerű együgyűség megnyilvánulását szemléljük, ugyanakkor azonban olyan nyilvánvalóan hiányoztak az irrealitás megszerkesztettségének jelei, amelyek a zenei rendszer valaha volt értelmességét a 21. századra tudatosan a szimuláció birodalmába utalhatták volna, hogy nem maradt más lehetőség, mint hazavágyni, Baudrillard megállapításán rágódva (feltehetően kissé sznob fensőbbrendűséggel), aki úgy vélte, hogy "az amerikai igazság csak európai szemmel látható, mert csak egy európai képes itt megtalálni a tökéletes színlelést, az összes érték immanenciájának és materiális átiratának színlelését."

(2008. július 3. 19:30 Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem (Budapest) - Philip Glass’s Book of Longing (Leonard Cohen költeményei és rajzai alapján); Tagjai: Dominique Plaisant (szoprán), Tara Hugo (mezzoszoprán), Will Erat (tenor), Daniel Keeling (basszbariton), Gloria Justen (hegedű), Philip Glass (billentyűs hangszerek), Megan Marolf (oboa, angolkürt), Gail Kruvand (nagybőgő), Mick Rossi (billentyűs és ütős hangszerek), Andrew Sterman (fuvola, pikoló, szaxofon, basszusklarinét), Wendy Sutter (cselló); billentyűs hangszereken játszik és vezényel: Michael Riesman)

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Több ezer aláíró követeli Demeter Szilárd lemondását

Miután holokausztrelativizáló publicisztikát közölt Soros György nevének tízszeri említésével az Origón, számos szervezet és ismert értelmiségi lemondásra szólítja fel a PIM főigazgatóját
Könyv

„Szégyen és gyalázat” – Írók reagáltak Demeter Szilárd publicisztikájára

Kepes András lemondta a PIM-ben megrendezendő könyvbemutatóját, Vámos Miklós melegebb éghajlatra küldte Demeter Szilárdot, Dragomán szégyennek és gyalázatnak nevezte az esetet. Felbolygatta a szakmát a PIM főigazgatójának írása.
Könyv

Nem meneszti a kormány Demeter Szilárdot az origós írás miatt

Arról kérdeztek az ellenzéki képviselők, hogy menesztik-e a Demeter Szilárdot a holokausztrelativizáló publicisztika miatt.
Színház

Vecsei H. Miklós arról beszélt, miért búcsúzott el a Vígszínháztól

„Leszek én még vígszínházi tag” – mondta a Rózsavölgyi Szalon Mi jár a fejedben című műsorában Vecsei H. Miklós, akinek a neve hosszú évekre egybeforrt Nemecsekével. Most ír, rendez, zenél és újratervez.
Klasszikus

Online koncertek a Filharmónia Magyarországtól

A 17 éves zongorista Bach, Beethoven és Schumann műveit adja elő a pécsi Kodály Központban. A Filharmónia Magyarország közvetítéseit ajánljuk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

30. születésnapját ünnepli az Orfeo Zenekar

A zenekar Haydn és Mozart-művekből álló koncerttel ünnepli fennállásának harmincadik évfordulóját 2021. január 19-én a Zeneakadémián.
Klasszikus mvm

A zeneművészet fiatal tehetségeit díjazta az MVM

A zeneművészet legtehetségesebb fiatal képviselői tizenharmadik alkalommal vehették át a Junior Prima Díj magyar zeneművészet kategóriájának elismeréseit. Az MVM Zrt. idén is tíz hazai tehetséget díjazott, ez alkalommal először bárki ingyenesen nyomon követhette az online megrendezett díjátadót és a fiatal zenei géniuszok gálakoncertjét 2020. november 26-án, az mvmjuniorprima.hu oldalon.
Klasszikus online közvetítés

Online koncertek a Filharmónia Magyarországtól

A 17 éves zongorista Bach, Beethoven és Schumann műveit adja elő a pécsi Kodály Központban. A Filharmónia Magyarország közvetítéseit ajánljuk.
Klasszikus hír

Japán zeneszerző nyerte idén a Zeneakadémia Bartók Világversenyét

Sinszuke Okamoto nyerte el idén a komponistáknak meghirdetett Bartók Világverseny első díját. A győztes mű szerepel majd a 2021-es, vonósnégyes formációknak szóló megmérettetésen is.
Klasszikus gyász

Elhunyt Terényi Ede erdélyi magyar zeneszerző

Elhunyt 85 éves korában Terényi Ede Erkel Ferenc-díjas romániai magyar zeneszerző, zenetudós, aki az egyik legjátszottabb alkotónak számít az erdélyi magyar zeneszerzők között.