Egyes tudósok egyetértenek ezzel a kijelentéssel, azonban mások azt is megjegyzik, hogy ugyanúgy a boldogság is képes kihozni az emberből a kreativitást és hozzájárulni az alkotás hatékonyságához. A harmadik csoportba tartoznak azok a szakemberek, akik szerint a kevert érzelmek megélése vezet a legnagyszerűbb alkotásokhoz.
Mozart, Beethoven és Liszt munkássága bizonyítja, hogy a kínok kínjait átélő művészek igenis nagy dolgokra képesek.
Karol Jan Borowiecki lengyel közgazdász, aki korábban a művészet és a háború összefüggéseit vizsgálta, összehasonlította a három nagy komponista érzelmi életét. Azt találta, hogy a kreativitás – a nagy zeneművek számának tekintetében –
bizonyos részben tulajdonítható a negatív hangulatnak, a szomorúságnak.
Legalábbis esetükben a melankólia a múzsájukként szolgált.
Borowiecki azért ezt a három zeneszerzőt választotta vizsgálata tárgyául, mert mindhárman számos magánlevelet hagytak hátra, melyekből szinte az egész életük kiolvasható. Ezeket a leveleket szövegelemző szoftver segítségével vizsgálta.
406 pozitív érzelmi szót talált, pl. szeretet, örömteli, szép, és 499 olyan szót ismert fel a program, amelyek negatív érzelmi töltettel rendelkeznek, pl. fájdalom, bánat, nyugtalan. Ezután elemezte, hogy milyen érzelmi színezete van a leveleknek aszerint, hogy milyen típusú szavak az uralkodók.
Ezután a levelek alapján sejthető érzelmi állapotukat összevetette az abban az évben komponált művek számával. Olyan fontosabb életesemények is jelentéssel bírtak, mint a foglalkoztatottság, a családi állapot, a fizikai egészség vagy egy közeli hozzátartozó halála.
Borowiecki azt is megfigyelte, hogy
és ugyanez a helyzet a házastársi vagy élettársi kapcsolatban éléssel is. Ez azt jelzi, hogy a nélkülözés erős kapcsolatban állhat az inspirációval; az éhezés vagy a félelem attól, hogy ki tudom-e fizetni a lakbért, nem csak gondolatainkat befolyásolja, hanem serkenti a kreativitásunkat.
Azt is megállapította, hogy a szomorúság - és kisebb mértékben a szorongás és a harag - ok-okozati összefüggést mutat több nagy kompozíció létrejöttével. Kiszámította; a negatív érzelmek növekedése 36,7 százalékban inspirálta egy zenemű megírását a következő évben.
"Mivel a depresszió szorosan összefügg a szomorúsággal, ez az eredmény nagyon közel jár ahhoz a pszichológusi vélekedéshez, miszerint a depresszió megnöveli a kreativitást" - írja a Review of Economics and Statistics című tanulmányban.
Borowiecki ugyanakkor elismeri, hogy e három eset nem nyújt végleges bizonyítékot a feltevésre, de ha eredményei a depresszióban szenvedőket arra biztatják, hogy próbáljanak valamilyen kreatív feladatra összpontosítani, az már önmagában is nagyszerű dolog.
Ahogy Jeremy Denk zongoraművész írta: ha Beethoven még egy kicsivel többet szenvedett volna, meglett volna az a tizedik szimfónia is.
Tébolyult művészek Michelangelótól Tim Burtonig
Ebben a cikkben olyan kreatív elméket válogattunk össze, akik saját démonaikkal küzdöttek, és alkotásaikon nyomott hagyott mentális állapotuk változása. Bizarr műalkotások, levágott fülcimpa, nevetőgörcs és további különös esetek - olvasson tovább!