Klasszikus

Valóban a szenvedés a kreativitás katalizátora?

2016.08.04. 08:14
Ajánlom
A kínlódó művész képe annak a megtestesülése, miszerint a szenvedés a kreativitás katalizátora. Gyakran találkozhatunk ezzel az irodalomban, de vajon a tudomány is alátámasztja-e ezt az elképzelést? A psmag.com cikkéből kiderül.
depresszió

depresszió

Egyes tudósok egyetértenek ezzel a kijelentéssel, azonban mások azt is megjegyzik, hogy ugyanúgy a boldogság is képes kihozni az emberből a kreativitást és hozzájárulni az alkotás hatékonyságához. A harmadik csoportba tartoznak azok a szakemberek, akik szerint a kevert érzelmek megélése vezet a legnagyszerűbb alkotásokhoz.

Mozart, Beethoven és Liszt munkássága bizonyítja, hogy a kínok kínjait átélő művészek igenis nagy dolgokra képesek.

Karol Jan Borowiecki lengyel közgazdász, aki korábban a művészet és a háború összefüggéseit vizsgálta, összehasonlította a három nagy komponista érzelmi életét. Azt találta, hogy a kreativitás – a nagy zeneművek számának tekintetében –

bizonyos részben tulajdonítható a negatív hangulatnak, a szomorúságnak.

 Legalábbis esetükben a melankólia a múzsájukként szolgált.

zongora

zongora

Borowiecki azért ezt a három zeneszerzőt választotta vizsgálata tárgyául, mert mindhárman számos magánlevelet hagytak hátra, melyekből szinte az egész életük kiolvasható. Ezeket a leveleket szövegelemző szoftver segítségével vizsgálta.

406 pozitív érzelmi szót talált, pl. szeretet, örömteli, szép, és 499 olyan szót ismert fel a program, amelyek negatív érzelmi töltettel rendelkeznek, pl. fájdalom, bánat, nyugtalan. Ezután elemezte, hogy milyen érzelmi színezete van a leveleknek aszerint, hogy milyen típusú szavak az uralkodók.

Ezután a levelek alapján sejthető érzelmi állapotukat összevetette az abban az évben komponált művek számával. Olyan fontosabb életesemények is jelentéssel bírtak, mint a foglalkoztatottság, a családi állapot, a fizikai egészség vagy egy közeli hozzátartozó halála.

Borowiecki azt is megfigyelte, hogy

egy biztos állás elnyerése csökkenti a kreativitást,

 és ugyanez a helyzet a házastársi vagy élettársi kapcsolatban éléssel is. Ez azt jelzi, hogy a nélkülözés erős kapcsolatban állhat az inspirációval; az éhezés vagy a félelem attól, hogy ki tudom-e fizetni a lakbért, nem csak gondolatainkat befolyásolja, hanem serkenti a kreativitásunkat.

Azt is megállapította, hogy a szomorúság - és kisebb mértékben a szorongás és a harag - ok-okozati összefüggést mutat több nagy kompozíció létrejöttével. Kiszámította; a negatív érzelmek növekedése 36,7 százalékban inspirálta egy zenemű megírását a következő évben.

"Mivel a depresszió szorosan összefügg a szomorúsággal, ez az eredmény nagyon közel jár ahhoz a pszichológusi vélekedéshez, miszerint a depresszió megnöveli a kreativitást" - írja a Review of Economics and Statistics című tanulmányban.

Borowiecki ugyanakkor elismeri, hogy e három eset nem nyújt végleges bizonyítékot a feltevésre, de ha eredményei a depresszióban szenvedőket arra biztatják, hogy próbáljanak valamilyen kreatív feladatra összpontosítani, az már önmagában is nagyszerű dolog.

Ahogy Jeremy Denk zongoraművész írta: ha Beethoven még egy kicsivel többet  szenvedett volna, meglett volna az a tizedik szimfónia is.

beethoven capitalotc com (1)

beethoven capitalotc com (1)

Tébolyult művészek Michelangelótól Tim Burtonig

Ebben a cikkben olyan kreatív elméket válogattunk össze, akik saját démonaikkal küzdöttek, és alkotásaikon nyomott hagyott mentális állapotuk változása. Bizarr műalkotások, levágott fülcimpa, nevetőgörcs és további különös esetek - olvasson tovább!

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Könyv

Aki az irodalommal csalta meg az orvostudományt – 120 éve hunyt el Anton Pavlovics Csehov

1904. július 15-én hunyt el az egyik legnagyobb orosz író, Anton Pavlovics Csehov, aki drámáival és más prózai szövegeivel egyaránt megújította a modern irodalmat. A művész életéről tíz pontban emlékezünk meg.
Könyv

Ismét nagy színészek tolmácsolásában hallgathatunk verseket a kisföldalattin

Július 15. és július 21. között ismét klasszikus és kortárs versek szólalnak meg a Millenniumi Földalatti Vasút állomásain a Vers a peronon programsorozatban.
Színház

Lábnyomok előttem és mögöttem – beszélgetés Bérczes Lászlóval

Tavaly jelent meg Kötőszavak címmel Bérczes László könyve, amiben a szerző ezúttal magáról ír. A kötet apropójából ültünk le beszélgetni a Jászai-díjas rendezővel.
Színház

Kálid Artúr kapta idén a Kőszegi Várszínház Hollósi Frigyes-díját

A színművész a Hyppolit, a lakáj címszerepében nyújtott teljesítményéért érdemelte ki az elismerést, amelyről a közönség szavazatai döntöttek. Az előadás ősztől a dunaújvárosi Bartók Színház műsorán lesz látható.
Vizuál

Játéktól a mesterségig – népi kézműves kiállítás nyílt a Hagyományok Házában

A Hagyományok Háza egyedülálló tárlattal várja a látogatókat Játéktól a mesterségig címmel, amely a népi kézműves szakképzések végzős hallgatóinak vizsgaremekeit mutatja be, szeptember 25-éig.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus kritika

Világrengető dallamok – az elmúlt száz évből származó zenéket játszottak a Berlini Konzerthausban

A modern kor mesterművei – ezzel a címmel hirdette évadzáró koncertjét a Berlini Konzerthaus Zenekara. Az együttes idén nagy hangsúlyt fektetett a 20-21. századi alkotásokra, már a szezon elején is hangversenyt szenteltek a témának.
Klasszikus hír

Osztrák és román versenyzők nyertek az 5. Fehér Ilona Nemzetközi Hegedűversenyen

A Kokas Katalin és Kelemen Barnabás által kilenc éve életre hívott Fesztivál Akadémia Budapest keretében rendezték meg július 4. és 14. között Budapesten a 22 év alattiaknak szóló 5. Fehér Ilona Nemzetközi Hegedűversenyt.
Klasszikus ajánló

Idén is régizenei hétvégék várják a közönséget Eszterházán

Idén nyáron is Eszterházára invitálja a közönséget a Haydneum – Magyar Régizenei Központ, ahol július 19. és augusztus 25. között hat hétvégén keresztül magas színvonalú, korhű hangszeres régizenei hangversenyeket rendeznek.
Klasszikus beszámoló

Kobayashi Ken-Ichiróval turnézott Japánban a MÁV Szimfonikus Zenekar

A MÁV Szimfonikus Zenekar a legutóbbi, 2019-es nagy sikerű japán turné után idén június 17-től július 7-ig újra a „felkelő nap országának” nagyvárosaiban vendégszerepelt, Kobayashi Ken-Ichiro vezényletével.
Klasszikus kritika

Sorscsapások két kalapácsütésben – Mahler-koncert Szombathelyen

Mahler 6. szimfóniája nem tartozik a szerző leggyakrabban játszott művei közé, a Tragikus melléknév azonban félrevezető lehet azoknak, akik először találkoznak a darabbal. Az alkotás ezúttal Szombathelyen, a Savaria Szimfonikus Zenekar előadásában hangzott el.