Klasszikus

Változatok a szimfónia műfajára

Virtus és extázis – ezt a címet adta október 18-i koncertjének a Pannon Filharmonikusok, amelynek sztárszólistája Mayu Kishima japán hegedűművésznő volt. A koncertet a zenekar egyik vezető karmestere, Gilbert Varga vezényelte, akinek édesanyja éppen a koncert napján lett volna száz éves.
3-110402.jpg

Pannon Filharmonikusok (Fotó/Forrás: Bublik Róbert / Pannon Filharmonikusok)

A magyar származású karmester találó bevezetőjében elmesélte, hogy nagyapja, akárcsak Joseph Haydn, az Esterházyak szolgálatában állt, s édesanyja is a birtokon született, ezért esett választása a zeneszerző egyik legelső, egyben legrövidebb E-dúr szimfóniájára. A mű koraiságát jelzi, hogy csupán három tételből áll, és az alapvetően barokk sajátosságként számon tartott basso continuo is végig alátámasztja a zenekari szólamokat. Ehhez pedig a nagyszimfonikus művekre berendezkedett zenekarnak is kicsit át kellett alakulnia, ami szerencsére nem okozott gondot: a csembaló teljes mértékben együtt lélegzett a Pannon Filharmonikusokkal, élettel teli játéka jó támaszt nyújtott a többi hangszeres zenésznek.

Nem titok, hogy Haydn szimfóniái általában a zenekari játék bevezetői, így a gyakorlott együttesek számára semmiképpen sem jelentenek nagy technikai kihívást. Éppen ezért mind a karmesternek, mind a közönségnek alkalma nyílt az egyszerű, de nagyszerű pianissimók, végtelenül elegáns gesztusok, szellemes frázisok kiélvezésére. Gilbert Varga Eötvös Péterhez hasonló elveket vallhat a vezénylés terén: Eötvös ugyanis éppen egy nemrég készült interjújában mondta azt, hogy

a klasszikus-romantikus repertoárban hagyni kell folyni a dolgokat és csak a dramaturgiailag lényeges pontokon kell belenyúlni a zenekar együttjátékába.

A kotta nélkül dirigáló Varga pontosan így tett, s ezáltal vált igazán természetessé az előadás.

2-110402.jpg

Mayu Kishima hegedűművész (Fotó/Forrás: Bublik Róbert / Pannon Filharmonikusok)

Az est sztárja, Mayu Kishima a második műben, Lalo Spanyol szimfóniájában kapott szerepet.

Legelső hangjából érződött, milyen magas szinten ura hangszerének, de ez a biztonságos játék egyáltalán nem zárta ki a szenvedélyességet.

Az alapvetően spanyol táncritmusokra épülő szimfónia Lalo egyik legismertebb műve, s ahogy az a romantika korszakára jellemző, nem fér bele a klasszikus értelemben vett műfaj dobozába öttételessége és a szólóhegedű jelenléte miatt. Talán ezért is okozott nehézséget a közönségnek eldönteni, hogy mikor kell és mikor nem kell tapsolni. Bár az efféle tetszésnyilvánítás lehetne a lelkesedés jele is, ebben az esetben úgy éreztem, inkább zavarta a zenészeket és a karmestert, a nemkívánatos taps, Varga az utolsó tétel előtt már fel is tartotta a kezét csendre intve a nagyérdeműt. Szerencsére mégsem zökkentett ki igazán senkit ez az intermezzo: a zenekar szellemes játéka ha kellett humoros, ha kellett tüzes volt, s a zenészek gördülékenyen működtek együtt a fiatal hegedűművésznővel. Csupán a kölcsönös gratulációnál érződött a nyugati és keleti normák közti különbség, amit a zene akadálytalanul át tudott hidalni.

4-110402.jpg

Gilbert Varga és a Pannon Filharmonikusok (Fotó/Forrás: Bublik Róbert / Pannon Filharmonikusok)

Szkrjabin Az eksztázis költeménye című műve szintén egy „furcsa” szimfónia, jobban mondva szimfonikus költemény. A Liszt által tökélyre vitt műfajnak lényege az egytételesség és a zenéhez kapcsolódó program, ami ebben az esetben meglehetősen elvont. A zeneszerző IV. szimfóniájaként is emlegetett mű mottója: „Életre hívlak, ó titokzatos erők, / Kik alámerültetek a mélységekbe, sötéten! / Ó, alkotó szellem, te, ki féled az életet, / Téged bátorítalak!”, s mindehhez különböző hangszereken megjelenített érzelmek társulnak. Személy szerint

egyetértek Szvjatoszlav Richterrel, aki mámorító likőrnek, poétikus kábítószernek nevezte Szkrjabin zenéjét.

Az egész mű olyan, mint egy nagy, misztikus gondolatfolyam, ami a kromatikus és egészhangú skála, a fényes hangszerelés és a rendkívül szabad forma együttesének eredménye. Mindez különleges vezénylést igényel, amelyben Gilbert Varga maximálisan megállta a helyét: néha hagyta a zenét a maga útján hömpölyögni, aztán belenyúlt, szinte ugrált. A darab végén megszólalt az orgona a fúvósokkal együtt a végletekig fokozva a hangerőt. Hosszú út vezetett a rövid Haydn szimfóniától – amelyről egy mögöttem ülő hölgy meg is jegyezte, hogy hát ez nem olyan, mint a Mahler – eddig az eksztatikus műig, amely a műfaj határait feszegeti, olykor át is lépi. Mégsem tűnt sokkolónak, így mint egy jóleső nyújtózás, úgy tört ki a taps a közönségből.

2019. október 18. Müpa. A fotók viszont a koncert második előadásán, október 19-én, Pécsett, a Kodály Központban készültek.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

„Akik pörgetik a kultúrát” – Itt a Kult50 idei névsora!

A Fidelio idén is összeállította azoknak a művészeknek a névsorát, akik a saját területükön jelentős teljesítményt nyújtottak az előző év folyamán. Ezúttal is tíz kategóriában választottuk ki az alkotókat és alkotócsoportokat védnökeink segítségével.
Klasszikus

Amerikában éppen arról megy a vita, hogy rasszista-e a klasszikus zeneelmélet

De óvatosan ítéljünk a kérdésben, mert nem minden „libsi” mondja, hogy rasszista, és senki nem lesz híve a fehér felsőbbrendűségnek attól, mert szereti Beethovent vagy Wagnert.
Vizuál

Budapest legmesésebb tetőteraszai

A Budapest100 csodája, hogy kinyitsz egy átlagos kaput a bulinegyed közepén és besétálsz egy 1800-as években épült ház ősfás udvarába. Vagy kijutsz egy tetőre és új perspektívát kapsz az egész városról. Galéria!
Plusz

Ők kapták idén a Junior Prima díjakat népművészet és közművelődés kategóriában

A díjátadó rendezvény idén a Docler Irodaházban kapott helyet, ahol a biztonsági előírásokat betartva nyújtotta át a díjakat Árendás Péter, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem docense, valamint Gattyán György, a Docler cégcsoport alapító-tulajdonosa.
Vizuál

Nézd meg online Szabó Magda Pilátusát a IV. Hét Domb Filmfesztiválon!

A koronavírus-járvány miatt az interneten tekintheti meg a közönség hétfőtől a IV. Hét Domb Filmfesztivál döntős filmjeit, és a rendezvény történetében először szavazhat is a döntőbe jutott alkotásokra - közölték a fesztivál szervezői.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Elmarad a Nemzeti Filharmonikusok évadnyitó hangversenye

Nem tartják meg a Nemzeti Filharmonikus Zenekar szeptember 25-i koncertjét a Müpában, miután több tag kontaktusba került fertőzött személlyel.
Klasszikus interjú

„Minden, ami valóban személyessé válik bennünk, az inspiráció"

Ávéd János 12 évvel ezelőtt csatlakozott a Modern Art Orchestrához Fekete-Kovács Kornél felkérésére, azóta tenorszaxofonistaként, zeneszerzőként és hangszerelőként erősíti a zenekart. 2011-ben megalakította az Ávéd János Balance formációt, melynek célja, hogy új zenei lehetőségeket fedezzenek fel és spontán felmerülő dallami elemeket használjanak. A művésszel Kodály hagyatékának gondozásáról, új, saját lemezéről és inspirációs forrásokról beszélgettünk.
Klasszikus magazin

Amerikában éppen arról megy a vita, hogy rasszista-e a klasszikus zeneelmélet

De óvatosan ítéljünk a kérdésben, mert nem minden „libsi” mondja, hogy rasszista, és senki nem lesz híve a fehér felsőbbrendűségnek attól, mert szereti Beethovent vagy Wagnert.
Klasszikus hír

Kilép az ország határain a Virtuózok novemberben induló új évada

A nemzetközivé bővülő klasszikus zenei televíziós tehetségkutató hatodik évada november 27-től látható a Duna Televízióban.
Klasszikus interjú

Bretz Gábor: Nem lehet megunni a Kékszakállút

Szeptember 26-án Bartók Béla műveiből ad koncertet a Concerto Budapest. A műsorban egyetlen operája, A kékszakállú herceg vára is elhangzik. Vörös Szilvia énekli Juditot, a várurat pedig Bretz Gábor. A basszusénekest telefonon értük el, hogy az operáról kérdezzük.