Klasszikus

Változatok a szimfónia műfajára

Virtus és extázis – ezt a címet adta október 18-i koncertjének a Pannon Filharmonikusok, amelynek sztárszólistája Mayu Kishima japán hegedűművésznő volt. A koncertet a zenekar egyik vezető karmestere, Gilbert Varga vezényelte, akinek édesanyja éppen a koncert napján lett volna száz éves.
3-110402.jpg

Pannon Filharmonikusok (Fotó/Forrás: Bublik Róbert / Pannon Filharmonikusok)

A magyar származású karmester találó bevezetőjében elmesélte, hogy nagyapja, akárcsak Joseph Haydn, az Esterházyak szolgálatában állt, s édesanyja is a birtokon született, ezért esett választása a zeneszerző egyik legelső, egyben legrövidebb E-dúr szimfóniájára. A mű koraiságát jelzi, hogy csupán három tételből áll, és az alapvetően barokk sajátosságként számon tartott basso continuo is végig alátámasztja a zenekari szólamokat. Ehhez pedig a nagyszimfonikus művekre berendezkedett zenekarnak is kicsit át kellett alakulnia, ami szerencsére nem okozott gondot: a csembaló teljes mértékben együtt lélegzett a Pannon Filharmonikusokkal, élettel teli játéka jó támaszt nyújtott a többi hangszeres zenésznek.

Nem titok, hogy Haydn szimfóniái általában a zenekari játék bevezetői, így a gyakorlott együttesek számára semmiképpen sem jelentenek nagy technikai kihívást. Éppen ezért mind a karmesternek, mind a közönségnek alkalma nyílt az egyszerű, de nagyszerű pianissimók, végtelenül elegáns gesztusok, szellemes frázisok kiélvezésére. Gilbert Varga Eötvös Péterhez hasonló elveket vallhat a vezénylés terén: Eötvös ugyanis éppen egy nemrég készült interjújában mondta azt, hogy

a klasszikus-romantikus repertoárban hagyni kell folyni a dolgokat és csak a dramaturgiailag lényeges pontokon kell belenyúlni a zenekar együttjátékába.

A kotta nélkül dirigáló Varga pontosan így tett, s ezáltal vált igazán természetessé az előadás.

2-110402.jpg

Mayu Kishima hegedűművész (Fotó/Forrás: Bublik Róbert / Pannon Filharmonikusok)

Az est sztárja, Mayu Kishima a második műben, Lalo Spanyol szimfóniájában kapott szerepet.

Legelső hangjából érződött, milyen magas szinten ura hangszerének, de ez a biztonságos játék egyáltalán nem zárta ki a szenvedélyességet.

Az alapvetően spanyol táncritmusokra épülő szimfónia Lalo egyik legismertebb műve, s ahogy az a romantika korszakára jellemző, nem fér bele a klasszikus értelemben vett műfaj dobozába öttételessége és a szólóhegedű jelenléte miatt. Talán ezért is okozott nehézséget a közönségnek eldönteni, hogy mikor kell és mikor nem kell tapsolni. Bár az efféle tetszésnyilvánítás lehetne a lelkesedés jele is, ebben az esetben úgy éreztem, inkább zavarta a zenészeket és a karmestert, a nemkívánatos taps, Varga az utolsó tétel előtt már fel is tartotta a kezét csendre intve a nagyérdeműt. Szerencsére mégsem zökkentett ki igazán senkit ez az intermezzo: a zenekar szellemes játéka ha kellett humoros, ha kellett tüzes volt, s a zenészek gördülékenyen működtek együtt a fiatal hegedűművésznővel. Csupán a kölcsönös gratulációnál érződött a nyugati és keleti normák közti különbség, amit a zene akadálytalanul át tudott hidalni.

4-110402.jpg

Gilbert Varga és a Pannon Filharmonikusok (Fotó/Forrás: Bublik Róbert / Pannon Filharmonikusok)

Szkrjabin Az eksztázis költeménye című műve szintén egy „furcsa” szimfónia, jobban mondva szimfonikus költemény. A Liszt által tökélyre vitt műfajnak lényege az egytételesség és a zenéhez kapcsolódó program, ami ebben az esetben meglehetősen elvont. A zeneszerző IV. szimfóniájaként is emlegetett mű mottója: „Életre hívlak, ó titokzatos erők, / Kik alámerültetek a mélységekbe, sötéten! / Ó, alkotó szellem, te, ki féled az életet, / Téged bátorítalak!”, s mindehhez különböző hangszereken megjelenített érzelmek társulnak. Személy szerint

egyetértek Szvjatoszlav Richterrel, aki mámorító likőrnek, poétikus kábítószernek nevezte Szkrjabin zenéjét.

Az egész mű olyan, mint egy nagy, misztikus gondolatfolyam, ami a kromatikus és egészhangú skála, a fényes hangszerelés és a rendkívül szabad forma együttesének eredménye. Mindez különleges vezénylést igényel, amelyben Gilbert Varga maximálisan megállta a helyét: néha hagyta a zenét a maga útján hömpölyögni, aztán belenyúlt, szinte ugrált. A darab végén megszólalt az orgona a fúvósokkal együtt a végletekig fokozva a hangerőt. Hosszú út vezetett a rövid Haydn szimfóniától – amelyről egy mögöttem ülő hölgy meg is jegyezte, hogy hát ez nem olyan, mint a Mahler – eddig az eksztatikus műig, amely a műfaj határait feszegeti, olykor át is lépi. Mégsem tűnt sokkolónak, így mint egy jóleső nyújtózás, úgy tört ki a taps a közönségből.

2019. október 18. Müpa. A fotók viszont a koncert második előadásán, október 19-én, Pécsett, a Kodály Központban készültek.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Kiderült, mit gondol a Metropolitan Opera főigazgatója az énekesekről

Tizenhárom éve áll a New York-i operaház élén, Peter Gelb mindennel találkozott már.
Klasszikus

Martha Argerich nem mondta le, hálistennek

A Liszt Ferenc Kamarazenekar koncertjén az argentin zongoraművésznő ragyogó Beethoven-zongoraversennyel mutatta meg, hogy nem lehet megunni egy darabot akkor sem, ha 70 éve játssza.
Klasszikus

A 13 éves Rozsonits Ildikó sikere a grazi ifjúsági zongoraversenyen

Rozsonits Ildikó megnyerte a 13-15 évesek korosztályát, de a többi csoportban is akadnak magyar befutók a VI. Nemzetközi Ifjúsági Bartók Zongoraversenyen.
Vizuál

Illusztrátoroktól kérhetsz személyre szóló rajzot karácsonyra

A legviccesebb kérésekről vagy a legemlékezetesebb kliensekről kérdeztük az illusztrátorokat a Pagony lassan hagyományosnak számító karácsony előtti jótékony rajzolása kapcsán.
Vizuál

Elfajzott művészet a javából – Vaszilij Kandinszkij

Olyan művészetet akart teremteni, amely megszabadul a tárgyi ábrázolásból. A szovjetek elől Németországba menekült, a nácik elől Franciaországba. 75 éve hunyt el Vaszilij Kandinszkij.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus kritika

Martha Argerich nem mondta le, hálistennek

A Liszt Ferenc Kamarazenekar koncertjén az argentin zongoraművésznő ragyogó Beethoven-zongoraversennyel mutatta meg, hogy nem lehet megunni egy darabot akkor sem, ha 70 éve játssza.
Klasszikus interjú

Szüts Apor: „A tökéletességet nem lehet, és nem is kell elérni”

Szüts Apor számára korán jött az ismertség a komolyzene világában. Több interjúban is beszélt eddigi munkásságáról, most viszont a belső munkafolyamatokról és szemléletmódjáról tudhatunk meg részleteket, amelyekről talán a lámpalázzal vagy maximalizmussal küzdő fiatal zenészek is szívesen olvasnának. Így került szóba a fejlődés, az önkritika vagy a tökéletesség nemlétének témája is.
Klasszikus hír

Kecskés D. Balázs Istvánffy Benedek-díjat kapott

A fiatal zeneszerző Három románc című alkotása nyerte el a Magyar Zeneszerzők Egyesületének díját.
Klasszikus fidelio klasszik

Rost Andrea a Fidelio Klasszik vendége

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása december 14-én lesz hallható a 92.1-en, benne interjú Elek Ányossal, ifj. Harangozó Gyulával és Rost Andreával.
Klasszikus konferencia

Mi a helyzet a nőkkel a zenében?

Január 8-án és 9-én, az Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál keretében szimpóziumot rendeznek a fenti kérdés megvitatására.