Klasszikus

Változatok a szimfónia műfajára

Virtus és extázis – ezt a címet adta október 18-i koncertjének a Pannon Filharmonikusok, amelynek sztárszólistája Mayu Kishima japán hegedűművésznő volt. A koncertet a zenekar egyik vezető karmestere, Gilbert Varga vezényelte, akinek édesanyja éppen a koncert napján lett volna száz éves.
3-110402.jpg

Pannon Filharmonikusok (Fotó/Forrás: Bublik Róbert / Pannon Filharmonikusok)

A magyar származású karmester találó bevezetőjében elmesélte, hogy nagyapja, akárcsak Joseph Haydn, az Esterházyak szolgálatában állt, s édesanyja is a birtokon született, ezért esett választása a zeneszerző egyik legelső, egyben legrövidebb E-dúr szimfóniájára. A mű koraiságát jelzi, hogy csupán három tételből áll, és az alapvetően barokk sajátosságként számon tartott basso continuo is végig alátámasztja a zenekari szólamokat. Ehhez pedig a nagyszimfonikus művekre berendezkedett zenekarnak is kicsit át kellett alakulnia, ami szerencsére nem okozott gondot: a csembaló teljes mértékben együtt lélegzett a Pannon Filharmonikusokkal, élettel teli játéka jó támaszt nyújtott a többi hangszeres zenésznek.

Nem titok, hogy Haydn szimfóniái általában a zenekari játék bevezetői, így a gyakorlott együttesek számára semmiképpen sem jelentenek nagy technikai kihívást. Éppen ezért mind a karmesternek, mind a közönségnek alkalma nyílt az egyszerű, de nagyszerű pianissimók, végtelenül elegáns gesztusok, szellemes frázisok kiélvezésére. Gilbert Varga Eötvös Péterhez hasonló elveket vallhat a vezénylés terén: Eötvös ugyanis éppen egy nemrég készült interjújában mondta azt, hogy

a klasszikus-romantikus repertoárban hagyni kell folyni a dolgokat és csak a dramaturgiailag lényeges pontokon kell belenyúlni a zenekar együttjátékába.

A kotta nélkül dirigáló Varga pontosan így tett, s ezáltal vált igazán természetessé az előadás.

2-110402.jpg

Mayu Kishima hegedűművész (Fotó/Forrás: Bublik Róbert / Pannon Filharmonikusok)

Az est sztárja, Mayu Kishima a második műben, Lalo Spanyol szimfóniájában kapott szerepet.

Legelső hangjából érződött, milyen magas szinten ura hangszerének, de ez a biztonságos játék egyáltalán nem zárta ki a szenvedélyességet.

Az alapvetően spanyol táncritmusokra épülő szimfónia Lalo egyik legismertebb műve, s ahogy az a romantika korszakára jellemző, nem fér bele a klasszikus értelemben vett műfaj dobozába öttételessége és a szólóhegedű jelenléte miatt. Talán ezért is okozott nehézséget a közönségnek eldönteni, hogy mikor kell és mikor nem kell tapsolni. Bár az efféle tetszésnyilvánítás lehetne a lelkesedés jele is, ebben az esetben úgy éreztem, inkább zavarta a zenészeket és a karmestert, a nemkívánatos taps, Varga az utolsó tétel előtt már fel is tartotta a kezét csendre intve a nagyérdeműt. Szerencsére mégsem zökkentett ki igazán senkit ez az intermezzo: a zenekar szellemes játéka ha kellett humoros, ha kellett tüzes volt, s a zenészek gördülékenyen működtek együtt a fiatal hegedűművésznővel. Csupán a kölcsönös gratulációnál érződött a nyugati és keleti normák közti különbség, amit a zene akadálytalanul át tudott hidalni.

4-110402.jpg

Gilbert Varga és a Pannon Filharmonikusok (Fotó/Forrás: Bublik Róbert / Pannon Filharmonikusok)

Szkrjabin Az eksztázis költeménye című műve szintén egy „furcsa” szimfónia, jobban mondva szimfonikus költemény. A Liszt által tökélyre vitt műfajnak lényege az egytételesség és a zenéhez kapcsolódó program, ami ebben az esetben meglehetősen elvont. A zeneszerző IV. szimfóniájaként is emlegetett mű mottója: „Életre hívlak, ó titokzatos erők, / Kik alámerültetek a mélységekbe, sötéten! / Ó, alkotó szellem, te, ki féled az életet, / Téged bátorítalak!”, s mindehhez különböző hangszereken megjelenített érzelmek társulnak. Személy szerint

egyetértek Szvjatoszlav Richterrel, aki mámorító likőrnek, poétikus kábítószernek nevezte Szkrjabin zenéjét.

Az egész mű olyan, mint egy nagy, misztikus gondolatfolyam, ami a kromatikus és egészhangú skála, a fényes hangszerelés és a rendkívül szabad forma együttesének eredménye. Mindez különleges vezénylést igényel, amelyben Gilbert Varga maximálisan megállta a helyét: néha hagyta a zenét a maga útján hömpölyögni, aztán belenyúlt, szinte ugrált. A darab végén megszólalt az orgona a fúvósokkal együtt a végletekig fokozva a hangerőt. Hosszú út vezetett a rövid Haydn szimfóniától – amelyről egy mögöttem ülő hölgy meg is jegyezte, hogy hát ez nem olyan, mint a Mahler – eddig az eksztatikus műig, amely a műfaj határait feszegeti, olykor át is lépi. Mégsem tűnt sokkolónak, így mint egy jóleső nyújtózás, úgy tört ki a taps a közönségből.

2019. október 18. Müpa. A fotók viszont a koncert második előadásán, október 19-én, Pécsett, a Kodály Központban készültek.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Távozó ügyvezető, elmaradó programok a Fesztiválzenekarnál

Számos jövőre tervezett programot, köztük az idősotthonokba és kisgyermekeknek szervezett koncerteket kénytelen lemondani a Budapest Fesztiválzenekar a kieső TAO-forrás miatt. Leépítés kezdődött meg a háttérstábban.
Színház

Botrány a Katonában: kitiltották az egyik dolgozót

A Katona József Színház egyik szerződéses munkatársa erkölcsi határokat átlépő módon viselkedett a színház dolgozóival. A színház nem nevezte meg a szóban forgó személyt.
Klasszikus

A karmester nem közlekedési rendőr

Kitűnő hegedűsből lett rendkívüli karmester. Takács-Nagy Gábor energiája a színpadon a zenét szolgálja, interjú közben pedig az őszinte beszélgetés záloga. Október elején, egy budapesti zenekari próba és egy mesterkurzus közben kerestük fel az Egyesült Királyságban élő művészt.
Klasszikus

Fischer Iván megszólalt a Fesztiválzenekar megszorításai kapcsán

A Fesztiválzenekar karmestere az Indexnek elmondta: egy ideális rendszerben 4-5 évre előre lehetne tervezni. Szerinte az sem jó, ha többet kap az, aki ügyesebben lobbizik vagy jobb kapcsolatai vannak.
Klasszikus

Az EU is elismerte a Kodály-módszeren alapuló digitális tudásközpontot

A zeneoktatás innovatív módszereinek kidolgozására létrejött digitális zenepedagógiai tudásközpont, a Kodály HUB az első magyar vezetésű felsőoktatási Erasmus-projekt, amely „Jó Gyakorlat” és „Sikertörténet” minősítést is nyert.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

Anton Rubinstein, az orosz zene keresztapja

Az orosz zene fényes évszázada nem képzelhető el nélküle. Életében csak Liszt volt népszerűbb nála, kortársai pedig lényeglátásáról, kimeríthetetlen energiájáról emlékeztek rá. Százhuszonöt éve hunyt el Anton Rubinstein.
Klasszikus interjú

Fischer Iván megszólalt a Fesztiválzenekar megszorításai kapcsán

A Fesztiválzenekar karmestere az Indexnek elmondta: egy ideális rendszerben 4-5 évre előre lehetne tervezni. Szerinte az sem jó, ha többet kap az, aki ügyesebben lobbizik vagy jobb kapcsolatai vannak.
Klasszikus ajánló

Szakcsi Lakatos Béla és Balázs János improvizációs estet adnak a Zeneakadémián

Egy különleges zongoraesttel lepi meg az „MVM Koncertek – A Zongora 1-ben”-sorozat a közönségét november 22-én a Zeneakadémia Nagytermében.
Klasszikus mti

Már megint elárvereznek egy Mozart kottát

Egy-két fiatalkori menüettet. Bezzeg a Requiem kézirata nem kerül kalapács alá soha, pedig összedobnánk rá a pénzt a szerkesztőségben.
Klasszikus videó

Vadim Repin videóban üzent a Cziffra Fesztivál közönségének

„Öröm számomra, hogy a világ egyik legnagyobb zongoraművészének tiszteletére játszhatok” – mondja a hegedűművész, aki februárban a Cziffra György Fesztivál vendége lesz.