Klasszikus

Változatok a szimfónia műfajára

Virtus és extázis – ezt a címet adta október 18-i koncertjének a Pannon Filharmonikusok, amelynek sztárszólistája Mayu Kishima japán hegedűművésznő volt. A koncertet a zenekar egyik vezető karmestere, Gilbert Varga vezényelte, akinek édesanyja éppen a koncert napján lett volna száz éves.
3-110402.jpg

Pannon Filharmonikusok (Fotó/Forrás: Bublik Róbert / Pannon Filharmonikusok)

A magyar származású karmester találó bevezetőjében elmesélte, hogy nagyapja, akárcsak Joseph Haydn, az Esterházyak szolgálatában állt, s édesanyja is a birtokon született, ezért esett választása a zeneszerző egyik legelső, egyben legrövidebb E-dúr szimfóniájára. A mű koraiságát jelzi, hogy csupán három tételből áll, és az alapvetően barokk sajátosságként számon tartott basso continuo is végig alátámasztja a zenekari szólamokat. Ehhez pedig a nagyszimfonikus művekre berendezkedett zenekarnak is kicsit át kellett alakulnia, ami szerencsére nem okozott gondot: a csembaló teljes mértékben együtt lélegzett a Pannon Filharmonikusokkal, élettel teli játéka jó támaszt nyújtott a többi hangszeres zenésznek.

Nem titok, hogy Haydn szimfóniái általában a zenekari játék bevezetői, így a gyakorlott együttesek számára semmiképpen sem jelentenek nagy technikai kihívást. Éppen ezért mind a karmesternek, mind a közönségnek alkalma nyílt az egyszerű, de nagyszerű pianissimók, végtelenül elegáns gesztusok, szellemes frázisok kiélvezésére. Gilbert Varga Eötvös Péterhez hasonló elveket vallhat a vezénylés terén: Eötvös ugyanis éppen egy nemrég készült interjújában mondta azt, hogy

a klasszikus-romantikus repertoárban hagyni kell folyni a dolgokat és csak a dramaturgiailag lényeges pontokon kell belenyúlni a zenekar együttjátékába.

A kotta nélkül dirigáló Varga pontosan így tett, s ezáltal vált igazán természetessé az előadás.

2-110402.jpg

Mayu Kishima hegedűművész (Fotó/Forrás: Bublik Róbert / Pannon Filharmonikusok)

Az est sztárja, Mayu Kishima a második műben, Lalo Spanyol szimfóniájában kapott szerepet.

Legelső hangjából érződött, milyen magas szinten ura hangszerének, de ez a biztonságos játék egyáltalán nem zárta ki a szenvedélyességet.

Az alapvetően spanyol táncritmusokra épülő szimfónia Lalo egyik legismertebb műve, s ahogy az a romantika korszakára jellemző, nem fér bele a klasszikus értelemben vett műfaj dobozába öttételessége és a szólóhegedű jelenléte miatt. Talán ezért is okozott nehézséget a közönségnek eldönteni, hogy mikor kell és mikor nem kell tapsolni. Bár az efféle tetszésnyilvánítás lehetne a lelkesedés jele is, ebben az esetben úgy éreztem, inkább zavarta a zenészeket és a karmestert, a nemkívánatos taps, Varga az utolsó tétel előtt már fel is tartotta a kezét csendre intve a nagyérdeműt. Szerencsére mégsem zökkentett ki igazán senkit ez az intermezzo: a zenekar szellemes játéka ha kellett humoros, ha kellett tüzes volt, s a zenészek gördülékenyen működtek együtt a fiatal hegedűművésznővel. Csupán a kölcsönös gratulációnál érződött a nyugati és keleti normák közti különbség, amit a zene akadálytalanul át tudott hidalni.

4-110402.jpg

Gilbert Varga és a Pannon Filharmonikusok (Fotó/Forrás: Bublik Róbert / Pannon Filharmonikusok)

Szkrjabin Az eksztázis költeménye című műve szintén egy „furcsa” szimfónia, jobban mondva szimfonikus költemény. A Liszt által tökélyre vitt műfajnak lényege az egytételesség és a zenéhez kapcsolódó program, ami ebben az esetben meglehetősen elvont. A zeneszerző IV. szimfóniájaként is emlegetett mű mottója: „Életre hívlak, ó titokzatos erők, / Kik alámerültetek a mélységekbe, sötéten! / Ó, alkotó szellem, te, ki féled az életet, / Téged bátorítalak!”, s mindehhez különböző hangszereken megjelenített érzelmek társulnak. Személy szerint

egyetértek Szvjatoszlav Richterrel, aki mámorító likőrnek, poétikus kábítószernek nevezte Szkrjabin zenéjét.

Az egész mű olyan, mint egy nagy, misztikus gondolatfolyam, ami a kromatikus és egészhangú skála, a fényes hangszerelés és a rendkívül szabad forma együttesének eredménye. Mindez különleges vezénylést igényel, amelyben Gilbert Varga maximálisan megállta a helyét: néha hagyta a zenét a maga útján hömpölyögni, aztán belenyúlt, szinte ugrált. A darab végén megszólalt az orgona a fúvósokkal együtt a végletekig fokozva a hangerőt. Hosszú út vezetett a rövid Haydn szimfóniától – amelyről egy mögöttem ülő hölgy meg is jegyezte, hogy hát ez nem olyan, mint a Mahler – eddig az eksztatikus műig, amely a műfaj határait feszegeti, olykor át is lépi. Mégsem tűnt sokkolónak, így mint egy jóleső nyújtózás, úgy tört ki a taps a közönségből.

2019. október 18. Müpa. A fotók viszont a koncert második előadásán, október 19-én, Pécsett, a Kodály Központban készültek.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Elhunyt Krzysztof Penderecki lengyel zeneszerző

Nyolcvanhat éves korában, hosszú és súlyos betegség után vasárnap elhunyt Krzysztof Penderecki neves lengyel zeneszerző, a kortárs zene kiemelkedő alakja - közölte a lengyel sajtó.
Plusz

Hatezer műsort tesz közzé ingyenesen az MTVA

A NAVA, a Rádióarchívum és az M3 is ingyenessé tette tartalmainak egy részét, hogy komolyzene, hangoskönyvek, tévéfilmek és sorozatok által biztosítsák az igényes otthoni szórakozást.
Könyv

Online várja a vásárlókat az ország egyik legnagyobb könyvesbolthálózata

Habár a Líra könyvesboltok ideiglenesen bezártak, a weboldal segít abban, hogy senki se maradjon könyvek nélkül a karantén alatt. A Líra Könyv Zrt. sajtóközleménye.
Plusz

 „Nem koncertet adunk, hanem együtt játsszuk azt a közönséggel” – Interjú Beck Zolival

Az idén húszéves 30Y nem pont úgy képzelte a 2020-as évet, ahogy az eddig alakult, ám ezzel együtt – és ettől függetlenül – azért beszélgettünk egyet Beck Zolival arról, hogy mitől is volt annyira fontos az együttzenéléssel töltött két évtized.
Színház

A Színházi világnapon indult az Ülj mellém! beszélgetéssorozat

A kultúra és a sport tehetségeit ülteti egy asztal mellé Fodor Annamária színművész és a Molnár Andrea táncművész új online beszélgetéssorozata. Az Ülj mellém! első adásában Udvaros Dorottya, Miklós Edit és Bercsényi Péter beszélgetnek. 

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

6 zenemű, amely kapudrog lehet Krzysztof Pendereckihez

86 éves korában elhunyt Krzysztof Penderecki, akit kétségkívül a II. világháború utáni zeneszerzők élvonalában kell emlegetnünk. Sokan talán hallották már a nevét, de kevesebben ismerik a zenéjét – számukra ismert és kevéssé ismert, hosszabb és rövidebb művekből válogattunk.
Klasszikus hír

26 fiatal nyert állami zenei ösztöndíjat

Három állami zenei ösztöndíj biztosít szakmai előrelépési lehetőséget a pályakezdő művészek számára. A rendszeres pénzbeli támogatáson és a fellépési lehetőségeken túl az ösztöndíjak segítik a tehetséges fiatalokat pályájuk elindításában.
Klasszikus ajánló

Orvosok, rendőrök, pedagógusok tiszteletére koncertezik a járvány után a Concerto Budapest

A zenekar reméli, hogy a nyár végén, az ősz elején már múlt időben beszélhetünk a járványról. Koncertjeikre meghívják az egészségügyi dolgozókat, a rendőröket, mentősöket, pedagógusokat.
Klasszikus interjú

Balázs János: Ez a kényszerleállás segít utat találni önmagunkhoz

A Fidelio „Művészi szabadság” című sorozatában ismert művészeket kérdezünk arról, mivel töltik az önkéntes izoláció napjait. Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész életében is változott néhány dolog: például több ideje jut ráérős beszélgetésekre, de nem érzi úgy, be lenne zárva.
Klasszikus gyász

Elhunyt Krzysztof Penderecki lengyel zeneszerző

Nyolcvanhat éves korában, hosszú és súlyos betegség után vasárnap elhunyt Krzysztof Penderecki neves lengyel zeneszerző, a kortárs zene kiemelkedő alakja - közölte a lengyel sajtó.