Klasszikus

Van benne kínai

2011.09.28. 19:33
Ajánlom
Kocsis Zoltánék két olyan művel indították az évadot, amelyeknek valamicske köze van Kínához. Bartók A csodálatos mandarinjánál kevesebb, mint Mahler Dal a Földről című művének, ami ráadásul a röviddel ezelőtt befejeződött Budapesti Mahler-ünnepre is rímel.

Gyerekként elbűvölt ez a cím. Biztos voltam benne, hogy A csodálatos mandarin főhőse egy gazdag és bölcs kínai uraság, aki egész nap hencserén elmélkedik, és kissé meglepődtem, amikor édesanyám megtiltotta, hogy megnézzem az Operában a Győri Balett előadását. A Mandarinról mindig azt gondoltam, hogy balett, és azt csak eltáncolni érdemes, annak ellenére, hogy a zene rendkívül jól dramatizált: ha becsukott szemmel hallgatjuk, akkor is tudjuk, hol tartunk éppen, mikor jelenik meg az ifjú diák, mikor a mandarin, mikor hatolnak a kínai hasába a pengék.

Akkor is enyhe csalódottságot éreztem, amikor megtudtam, hogy a Mandarin nem kínai darab, oly kevés köze van a kínai kultúrához, mint a sarkon árult tavaszi tekercsnek. Bartók rövid szinopszisában szó sem volt Pekingről, tiltott városról. Rosszarcú csavargók, prostik, az éjszakában kalandozók tűntek fel benne. „Egy külvárosi szegényes szobában három csavargó kényszerít egy lányt, hogy csaljon föl férfiakat, kiket azután kirabolnak. Egy kopott gavallért, majd egy szemérmetes ifjút, kik a csábításnak engedtek, mint szegény legényeket kidobják. A harmadik vendég a csodálatos mandarin. A leány, hogy vendége félelmetes, merev tartózkodását megoldja, csábító táncot lejt. A mandarin a leányt félve átöleli, de ő borzadva menekül előle. Vad hajsza után végre eléri. Ekkor előrohannak rejtekükből a csavargók, kifosztják őt s a párnák alatt meg akarják fojtani. Ő azonban fölemelkedik, s égő vággyal nézi a leányt. Erre átdöfik: ő megtántorodik, de mégis a lányra ront. Erre fölakasztják: de ő nem tud meghalni. Csak mikor a kötélről levágott testét a lány karjaiba veszi, kezdenek sebei vérezni s csak akkor hal meg". Ekképpen foglalta össze Bartók 1926-ban a Mandarin tartalmát, mely tulajdonképpen éjszakai, nagyvárosi zene.

A Maestro című animációs szösszenetért 2007-ben Oscar díjra jelölt M. Tóth Géza alkotott mozgóképes illusztrációt a Mandarinhoz. A zenének dermesztő, ismétlődő, zakatoló motívumait emelte ki: az osztott képmezőben op-art művek forogtak, keringtek, szálltak, úsztak egymásba. Volt ebben a - Kocsis Zoltán vezénylete alól nem egyszer kicsúszó - műben nem kevés Fritz Lang, a Metropolis, nem kevés M. (Egy város keresi a gyilkost), nem kevés film noir. Démoni, delejes ez a tonalitásból kisikló muzsika: elképzelhető e zenéhez Hitchcock pengéje is, a Szédülés rémmeséje a bennünk lakozó gonoszról, illetve a szerelem megváltó hatalmáról. A monoton, egymásnak feszülő, fekete-fehér és vörös képek nem erősítették fel a zenét, nem lett több ez az előadás attól, hogy a zenekar fölött, a fehér vásznon egy animációs film pergett. Nem nehéz megtalálni a választ arra, miért is történt ez így: a film lendületéhez nem alkalmazkodott a zene. Kocsis Zoltán a szokottnál lassabb tempót kérve játszatta el ezt az „egyfelvonásos pantomimet". A képek olykor megakadtak, be kellett várniuk az együttest. Képek és zene egyensúlya olykor felborult.

Rettenetes zsivaj, csörömpölés, csörtetés, tülkölés: egy világváros utcai forgatagából vezetem be a t. hallgatót az apache tanyára"- írta Bartók. Senki nincs ma, aki ezt a zsivajt, a bartóki csörömpölést hívebben adná vissza, mint Kocsis Zoltán és a Nemzeti Filharmonikusok: autók zakatoltak a zenében - a képeken is, megsokszorozódva - a klarinét éteri hangjára lejtette megejtő táncát a lány, és szinte felsikoltott a kés, amikor a mandarin véknyába ért. Kocsis interpretációja hangulat és költői program melodikus összetevőit hangsúlyozta, szinte már nem is egészséges, hajszolt ritmusokból, éles rajzolatú dallamvonalakból állítódott elő, szubjektív és zsigeri értelmezését adva e nagyszerű horrorzenének. Feltartóztathatatlan lendülettel tartott a csúcspontok, a mandarin megjelenése - a pozanok és a tuba a jellegzetesen végzetszerű kisterc-motívumát rémületes erővel, tényleg filmbe illően adták elő -, és a kés behatolásának glisszandója felé. Tulajdonképpen nem M. Tóth Gézának, hanem a megsérült együttműködésnek tudható be, hogy az animáció inkább csak elterelte a figyelmet. Az e műben oly fontos csattanós pizzacato felett például teljesen elsiklott a figyelmem.

A szünet után már csak a zenére kellett koncentrálni, nem pergett film a vásznon, de az is lehet, hogy jelen estére Gustav Mahler művét gyakorolták be jobban a Filharmonikusok. Nyugodtan mondhatom, 2004 óta, vagyis amióta itt járt nálunk Abbado, jó, ha két ilyen erős Mahler-interpretációt hallottam, mint Kocsisé.

Kosztolányi angolból ültette át a japán és kínai verseket, ő sem költött kevesebbet hozzá, mint Mahler Bethge kínai fordításaihoz. Amikor Mahler először járt nálunk, még szegény diákként - Baumgarten Móric fia mellett volt házitanító - megismerkedett a magyar pusztával. Leveleinek a pusztáról megemlékező részletei feltünedeznek a Bethge-hozzáköltésekben, így a szilaj magyar Alföldhöz ezen az esten bemutatott két műnek több köze van, mint Li Taj Po-hoz. Az oly távoli kínai lelkeket az elégikus hang okán érezhette Mahler rokonnak: melankólia, lemondás, fájdalom szólal meg a dalokban. A Dal a Földről című műben felcsendülő Bordal talán az egyetlen, melynek címzettje a halál.

Kocsis érdekes tempóváltásai, a zenekar kiemelkedő szólistái - első klarinétosa, első hegedűse, csellistája - a páratlan darab rejtett szépségeire is felhívták a figyelmet: a Szépségről című dal indulójára, arra, hogy hogyan követi a zene a lány szívének felgyorsulását és látomásának szublimálódását.

Mindkét szólista kiválóan énekelte ezt a remek énekes tolmácsolásában oly sokszor megszólaló darabot. A Wagner-tenorként sok felkérésnek eleget tevő Christian Elsner nem volt elég lehengerlő, elég lenyűgöző a Bordalhoz, de szelíd, fényes hangja a Tavaszi részegséghez jól illett, amikor nem kevés gyengédséggel énekelt a kismadárról.

Komlósi Ildikó nagy vivőerejű, már nem teljesen sértetlen felszínű, de homogén hangja a Búcsúban földöntúli érzékenységgel szólalt meg: nem a mandarint, hanem azt, aki a színpadon áll, éreztem nem e világi lénynek. Azokban a percekben lett igazán fenséges ez a zene, akkor árasztott éteri nyugalmat, amikor a tragédiát sugalló c-moll hangnem, amely a tétel kezdete óta uralkodott, a fenséges C-dúrnak adta át a helyét.

A szinte elhaló, gyönyörűen kitartott Ewig, Ewig pedig Feldmár András pszichológus gondolatát jutatta az eszembe: „a melankólia a gondolkodó ember természetes állapota, mert annak lényege nem más, mint az, hogy belátjuk, felmérjük, hogy minden, nem csak az életünk, hanem minden, véges, és küldetésünk, ha lenne, eleve beteljesíthetetlen lenne". Úgy éreztem, ez az utolsó, megrendítő tétel, ennek a beteljesíthetetlenségnek a lehető legtökéletesebb megjelenítése.

Nemzeti Filharmonikusok 

2011. szeptember 25. 19:30

Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Km.: Komlósi Ildikó, Christian Elsner (ének)
Vez.: Kocsis Zoltán

Bartók: A csodálatos mandarin, op. 19 (M. Tóth Géza animációs filmjének vetítésével)
Mahler: Dal a Földről

Programkereső

Legnépszerűbb

Jazz/World

Hallgasd meg az összetartozás dalát – Csík Zenekar: Hazám, hazám

Elkészült a Nemzeti Összetartozás Dala, a Csík Zenekar dalát olyan művészek éneklik, mint Miklósa Erika, Szarka Tamás és Molnár Levente.
Klasszikus

Fellélegzés címmel jön a Fesztivál Akadémia Budapest augusztusban

Az idei komolyzenei fesztivált augusztus 20. és 30. között rendezik meg a Zeneakadémián és más budapesti helyszíneken hatvan magyar művész részvételével.
Plusz

Mihelyt vége a veszélyhelyzetnek, nyithatnak a színházak, a mozik, a múzeumok

Ezt Gulyás Gergely jelentette be a mai Kormányinfón. A Parlament június 16-án szavaz a veszélyhelyzet megszűnéséről.
Plusz

Ezt a törvényt csak a gyerekek kárára lehet meghozni – Művészek az örökbefogadásról

Öt ismert művész emelte fel a szavát a kormány új törvényjavaslata ellen, amely nem tenné kötelezővé, hogy az örökbefogadó szülők tanfolyamon készüljenek fel az örökbefogadásra.
Klasszikus

Miért szép a cselló? Márkus Ágnes válaszol

Hangszertár című sorozatunkban ezúttal a csellót mutatjuk be Márkus Ágnes segítségével, aki Saint-Saëns egy jól ismert műrészletét is előadja.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus Hangszertár

Miért szép a cselló? Márkus Ágnes válaszol

Hangszertár című sorozatunkban ezúttal a csellót mutatjuk be Márkus Ágnes segítségével, aki Saint-Saëns egy jól ismert műrészletét is előadja.
Klasszikus gyász

Elhunyt Marcello Abbado olasz zeneszerző és zongoraművész

A 2016-ban elhunyt sztárkarmester, Claudio Abbado bátyja 93 évesen hunyt el csütörtökön otthonában, a Maggiore-tó partján fekvő Stresában.
Klasszikus gyász

Elhunyt Lakatos György, a Gundel és a Hilton legendás prímása

A muzsikust 76 éves korában érte a halál, temetéséről a család később ad tájékoztatást – írja a turizmus.com.
Klasszikus hír

Fellélegzés címmel jön a Fesztivál Akadémia Budapest augusztusban

Az idei komolyzenei fesztivált augusztus 20. és 30. között rendezik meg a Zeneakadémián és más budapesti helyszíneken hatvan magyar művész részvételével.
Klasszikus hír

Igor Levit 16 óra után befejezte 20 órásra tervezett zongoramaratonját

A művész Erik Satie francia zeneszerző Vexations című művét tervezte előadni, a legendás zongoradarab teljes verziója 20 órás.