Klasszikus

Vántus István Kortárszenei Napok

2012.11.05. 09:05
Ajánlom
November 26. és 29. között a legújabb zenéké lesz a főszerep Szegeden.

A szegedi önkormányzat, a Vántus István Táraság, és a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának közös rendezésében kamaraestekre, kóruskoncertekre és elektronikus, kortárszenei hangversenyekre is sor kerül. Ezen kívül rendeznek fiataloknak szóló koncertet, Veress Sándor emlékére rendezett eseményt, beszélgetést és zenepedagógiai délelőttöt is.

A Vántus István Kortárszenei Napok szervezésének komoly hagyományai vannak, idén 41. alkalommal rendezik meg az eseményt. Az idei műsorban többek között Fekete Gyula, Pertis Jenő, Orbán György, Hollós Máté és természetesen Vántus István művei is elhangzanak. A részletes műsor innen tölthető le.

Vántus István 1935. október 27-én született a szabolcs-szatmár megyei Vaján, gyermekéveit Nyírbogáton töltötte. Rendszeres zenei stúdiumait a debreceni zeneművészeti szakiskolában kezdte meg, ahonnan - Szabó Emil és Pongrácz Zoltán tanítványaként - 1955-ben nyert felvételt a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés szakára. 1960-ban fejezte be tanulmányait; diplomamunkája a Musica terrena c. orgonaverseny volt. Ettől az évtől kezdve haláláig - 32 éven keresztül - tanított zeneelméletet és zenetörténetet a szegedi zenekonzervatóriumban: először a zeneművészeti szakiskola, majd a szegedi zenetanárképző főiskolai tagozat tanáraként; az 1991-ben létrejött egységes szegedi zenekonzervatórium tanszékvezető professzora volt.

1964 körül dolgozta ki önálló zeneszerzői-zeneelméleti rendszerének első változatát, ettől kezdve csak ebben a struktúrában, az ún. végtelenített pentaton-láncban komponált. Művei összetéveszthetetlenül egyéni stílusa innen gyökereztethető. 1965-ben fejezte be első színpadi művét, A három vándor c. operát, mely koncentráltan tárja elénk Vántus életfilozófiáját és hangrendszerének gondolati alapjait. Ebből az operából gyakorta kerül műsorra - önálló darabként - a Favágó áriája és a Tudós áriája. Hosszabb felkészülési idő után, 1973-ban jutott el fő műve, a Móra Ferenc regénye alapján megalkotott Aranykoporsó c. háromfelvonásos opera befejezéséig, melynek librettóját is maga írta. A mű kirobbanó sikerű ősbemutatója 1975. április 11-én volt a Szegedi Nemzeti Színházban; a szegedi operatársulat nyolc évadon át tartotta műsorán ezt az operát. A Szegedi Nemzeti Színház jelenleg is műsoron tartja e remekművet; a darab új bemutatója 2006. április 28-án volt. Az Aranykoporsó a magyar operatörténet egyik legkiemelkedőbb alkotása: zenei fölépítése tökéletes, cselekménye és szövegkönyve - miközben maradéktalanul tárja elénk Móra regényének szubsztanciáját - pedig olyan szuggesztív, hogy hatása alól kevesen tudják kivonni magukat.

1992. július 9-án - alig 57 évesen - megdöbbentően váratlanul bekövetkezett halálával a Stephanus Rex komponálása is félbe maradt. Kiemelkedő zeneszerzői munkássága mellett kiváló zenetudományi professzor is volt; emellett ő indította el és tette hagyománnyá a szegedi kortárszenei napok sorozatát, mely három éve Rá emlékezve Vántus István Kortárszenei Napok néven él tovább, igen sikeresen. Ars poeticáját a legpontosabban egy 1976-ban elmondott gondolatával tudnánk meghatározni: "A felzaklatás értelme az elsímítás - ez minden katarzis alaptörvénye; katarzis nélkül pedig csak ideig-óráig él meg a művészet."

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Elhunyt Törőcsik Mari

A Kossuth-nagydíjas, kétszeres Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas színésznőt életének 86. évében, hosszas betegség után pénteken hajnalban érte a halál.
Színház

Törőcsik Mari: „Beszentelik a hamvaimat, aztán a Tiszába szórnak. Az az én folyóm.”

A 85 éves korában elhunyt Törőcsik Mari néhány éve Bérczes Lászlónak „végrendelkezett” a színésznő nevét viselő beszélgetőkönyben.
Színház

„Ez a pillanat a gondolkodásra jó, beszédre nem” – Pályatársai, tisztelői búcsúznak Törőcsik Maritól

Sorra jelennek meg a személyes hangvételű visszaemlékezések a 85 évesen elhunyt Törőcsik Mariról a közösségi médiában, ezek közül gyűjtöttünk össze néhányat.
Színház

Zsótér Sándor Törőcsik Mariról: „Az idegrendszere feltépte a szobát”

Törőcsik Mari „kitüntetett azzal, hogy dolgozott velem” – emlékezett vissza Zsótér Sándor rendező a pénteken elhunyt színésznőre.
Vizuál

Nézze meg Törőcsik Mari három felejthetetlen alakítását

Törőcsik Mari emléke előtt tiszteleg a Nemzeti Filmintézet streaming platformja, a Filmio, ahol szerda éjfélig ingyenesen megtekinthető a pénteken hajnalban elhunyt színművész három meghatározó filmje.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Kamara a karmesterrel - Új online sorozatot indít az Óbudai Danubia Zenekar

Vasárnap este 18 órakor debütál a zenekar Facebook-oldalán az ÓDZ legújabb sorozata. Hámori Máté vezetésével kötetlen beszélgetések és kamarazenélés során ismerkedhetünk meg a muzsikusok zenéhez fűződő viszonyával és az újrakezdés terveivel.  
Klasszikus hír

Fiatalítást ígér Gustavo Dudamel, a Párizsi Opera új zeneigazgatója

A venezuelai karmestert nevezték ki a Párizsi Opera zeneigazgatójának, aki hat évre szóló szerződést kötött az intézménnyel – írta meg a Papageno, a Slipped Disc zenei portálra hivatkozva.
Klasszikus hír

Idén is tehetségek után kutat a Virtuózok

2021-ben is várja a fiatal előadóművészek jelentkezését a legnépszerűbb hazai komolyzenei tehetségkutató. A felhívás már elérhető a műsor oldalán.
Klasszikus zongora

Domingo támogatásával jutott mesterzongorához Balázs-Piri Soma

A Virtuózok ifjú tehetsége évek óta gyűjtött egy mesterzongorára, végül Plácido Domingo támogatása révén teljesülhetett a zongorista dédelgetett álma.
Klasszikus nekrológ

A legendák köztünk élnek – Búcsú Orczi Géza előadóművésztől

Az Artisjus-díjas ütő- és pengetős hangszeres művész április 9-én, 65 éves korában hunyt el. Orczi Géza hangszerkészítő mesterként és restaurátorként is tevékenykedett, halálával kifejezhetetlen űrt hagy maga után.