Klasszikus

Várdai István saját kadenciát játszott egy rokokó versenyműben. De miért fontos ez?

2020.11.01. 14:25
Ajánlom
A kadencia nem pusztán virtuozitásra szolgál. A szólista ideális esetben mély zeneiséget bontakoztathat ki benne. De mi történik akkor, ha egy kétszázhetven éves zeneműhöz egy kortárs hangszerjátékos komponál szólórészt? Várdai István adta meg a választ.

Ma már igen ritka, pedig egykor általános volt, hogy a versenyművek szólórészét, az úgynevezett cadenzát (vagy ahogy a magyarban általában mondják: kadenciát) az előadó rögtönözte vagy előre komponálta meg. Akár abban az esetben is, ha a zeneszerző már megírta a saját kadenciaváltozatát az adott concertóhoz.

Ahhoz, hogy megértsük a kadenciajáték évszázados, zenetörténetbe ágyazott gyakorlatát, érdemes tisztázni, mi a barokk korban kialakult concerto.

A versenymű képlete egyszerű: szólista és zenekar által előadott zenedarab, amelyben a szólóhangszer és a nagyobb együttes közös játéka számos izgalmat és ihletett pillanatot tartogathat. Hogy az olasz concerto szó etimológiája pontosan micsoda, abban nincsen egyetértés, bár a közhiedelem szerint a concertare igéből ered. Az valószínű, hogy a concertónak a latin conserere igéhez is köze van, amely épp nem a versengést jelenti: a szótárak szerint összefűzni, összekapcsolni az értelme.

Habár a műfaj magyarul is a versenymű nevet kapta, attól már a barokk korban is számos zeneszerző óvott, hogy a szólista csupán virtuozitását mutassa be egy előadással.

Carl Philipp Emmanuel Bach például a billentyűs játékról írva ezzel a terjengős körmondattal írt az üresen csengő, pusztán a kézügyességet fitogtató megoldásokról: „Az, aki mindössze technikás játékos, közel sem kecsegtet olyan jutalommal, mint az, aki inkább a fület ringatja gyöngéden, mintsem a szemre akarna hatni, mert a fülön keresztül a szívig elér, és engedi, hogy vezesse azt a maga útján.”

lfkz-01-141100.jpg

Várdai István és a Liszt Ferenc Kamarazenekar (Fotó/Forrás: Kőhidai Szabolcs / LFKZ)

A kadenciát többnyire az első tétel vége felé találjuk meg a versenyművekben, de nem ritka, hogy több tétel is tartalmaz ilyen szólórészt. Ilyenkor általában a zenekar hallgat, és a rivaldafény a szólistáé.

Ideális esetben ez a szakasz nem pusztán a virtuozitást, hanem az előadó zeneiségét, elmélyültségét, egyéni világát hivatott bemutatni.

Épp ezért alakult ki, hogy a barokkban, a klasszikában és a romantikában gyakran improvizálták ezeket a szólórészeket. Persze nem ritkán megesett, hogy a zeneszerzők megírták a saját változatukat, de szokás volt ezek helyett sajátot játszani: Beethoven például Mozart-zongoraversenyhez írt kadenciát, Joachim József pedig Brahms hegedűversenyéhez.

Mára az előadó-művészet és a zeneszerzés külön szakmává vált, a kivételek pedig inkább a szabályt erősítik. Mivel sok zeneakadémián az improvizáció és a zeneszerzés nem követelmény, egyre kevesebb a rögtönzött pillanat a komolyzenei hangversenyeken.

Éppen ezért örültem annak, hogy október 25-én este a Zeneakadémián, a Liszt Ferenc Kamarazenekar koncertjén Várdai István meglepetést okozott C. Ph. E. Bach 1753-ban komponált A-dúr csellóversenyében. (A hangversenyen egy C. P. E. Bach-szimfónia, valamint Bach g-moll gambaszonátája hangzott el a zenekar nyugdíjazott tagja, Tfirst Zoltán vonószenekari átiratában. A szünet után Mendelssohn Oktettje szólt ihletett előadásban.)

A versenymű a-moll lassú tételében a csellóművész eltért a kottától.

Egy olyan saját kadenciát játszott, amely nem a mutatványos virtuozitást képviselte, de mély zenei pillanatot jelentett, és rögtön megragadta a közönség figyelmét is.

Akik ott voltak, érezték, hogy megállt a levegő. Az alábbi felvételen meghallgatható az előadás (25:17-től kezdődik a lassú tétel, 31:16-tól a szóló).

A koncert után sikerült telefonon elérnem Várdai Istvánt (aki egyébként január óta a Liszt Ferenc Kamarazenekar művészeti vezetője), hogy kikérdezzem őt a kadenciáról.

„A hangnemből adódott, hogy orgonapontként szólaljon meg az üres A húr, majd ebből épüljön egy B-A-C-H motívum” – mondta a csellóművész. „Azt, hiszem, Carl Philipp Emmanuel egyébként a papa egyik témájából indult ki ebben a lassú tételben” – utalt az f-moll háromszólamú invencióra (BWV 795).

„Szerettem volna belesűríteni a kadenciába a tétel misztériumát.”

Elmesélte, hogy amikor Frankfurtban játszotta a versenyművet, Gidon Kremer teljesen oda és vissza volt, azt kérdezte, ki írta ezt a szakaszt. „Hát, ez történik, ha jó a darab, és inspirálja az előadót.”

lfkz-02-141100.jpg

Várdai István a Liszt Ferenc Kamarazenekarral játszik (Fotó/Forrás: Bencsik Ádám / Filharmónia Magyarország)

A kadencia különlegessége, hogy modern stílusú, mégis tökéletesen illett a későbarokk, rokokó stílusú versenyműhöz – két és fél évszázad zenei távolsága egyesül benne.

„Nekem Arvo Pärt és az északi komponisták zeneisége jut róla eszembe, az a fajta letisztultság, rendezett érzelmesség, ami rájuk jellemző.”

Várdai István azt is elmondta, hogy a növendékeit is arra biztatja, írjanak saját kadenciát. Ő maga a repertoárján szereplő versenyművek közül többet – például Haydn C-dúr csellóversenyét – saját szólórésszel ad elő, ezeken gyakran változtat, akár le is cseréli őket. „A kadencia lényege, hogy az adott tétel témáit, zenei motívumait felhasználja. Nagyon hasznos időtöltés saját kadenciát írni, mert ilyenkor szükséges, hogy elmerülj a zenei anyagban, és szinte alkotótársa legyél a zeneszerzőnek.”

Egy-egy ilyen momentum éppen azt szolgálja, hogy az évszázados kincseket rejtő klasszikus zene jelen idejű élménnyé váljon, közel kerüljön a közönséghez. És aki rendszeres hangverseny-látogató, talán éppen azt érzi, amit én: sokkal több ilyenre lenne szükségünk.

 

Fejlécfotó: Bencsik Ádám / Filharmónia Magyarország

Mindenki azt játssza, ami önmaga – interjú Várdai Istvánnal

Kapcsolódó

Mindenki azt játssza, ami önmaga – interjú Várdai Istvánnal

Miután lenyűgözött Bach hat csellószvitjével, úgy éreztem, érdemes lenne beszélgetni Várdai Istvánnal, aki harmincnégy évével megkérdőjelezhetetlen tekintély a szakmában. Tehetséggondozásról, játéktechnikáról, fegyelemről és bohémságról is szó esett.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Nyolcvanöt előadást töröl a jövő évadból az Opera

A 24.hu értesülései szerint az intézményben tartott sztrájkot lezáró megállapodás következtében a Magyar Állami Operaház kénytelen törölni az Eiffel Műhelyházba tervezett előadások nagy részét.
Színház

Évadot hirdetett a Budaörsi Latinovits Színház – Alföldi Róbert, Pelsőczy Réka, Hegymegi Máté és Fehér Balázs Benő is rendez

Hat új bemutatóval készül a 2024/25-ös évadra a Budaörsi Latinovits Színház. Berzsenyi Bellaagh Ádám, a színház vezetője ezúttal is olyan alkotókat kért fel, akik magától értetődően tudnak bekapcsolódni abba a műhelymunkába, amely évek óta mind professzionálisabban és egyre több szakmai eredményt felmutatva működik Budaörsön.
Klasszikus

Schiff András is fellép május végén Kismartonban

A bécsi klasszika és Joseph Haydn kompozícióinak bölcsője, az Esterházy-kastély 2024-ben, az Esterházy alapítványok megalapírásának 30., jubileumi évében az évfordulóhoz méltó programokkal és kitárt kapukkal várja a klasszikus zene szerelmeseit. Így lesz ez májusban és júniusban is.
Klasszikus

Idén is tíz fiatal kapott Junior Prima Díjat a klasszikus, a könnyűzene és a jazz területéről

A május 15-én a Magyar Zene Házában tartott ünnepélyes díjátadón tíz harminc év alatti kiemelkedő művészt díjaztak, akik az elismerés mellett hárommillió forint támogatásban is részesülnek.
Jazz/World

A hangok határtalansága – beszélgetés Snétberger Ferenccel

Különleges élménnyel gazdagodtak azok, akik jegyet váltottak április 28-ára az Erkel Színházba, ahol Snétberger Ferenc a kiváló svéd bőgős, Anders Jormin társaságában, a JazzFest Budapest fellépőjeként zenélt a nagyérdeműnek. Az interjút a Berlinben élő gitárművésszel budapesti koncertje előtt pár nappal készítettük.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Martha Argerich, Mischa Maisky és Fazil Say is fellép a 10. Cziffra Fesztiválon

A 2025-ben 10. jubileumát ünneplő Cziffra Fesztivál különösen gazdag programkínálattal várja az érdeklődőket. A mintegy 40 eseményt számláló ünnepi hangversenysorozat ősszel, Cziffra György születésnapjához kapcsolódóan indul Oslóban, Budapesten és Londonban.
Klasszikus hír

Idén is tíz fiatal kapott Junior Prima Díjat a klasszikus, a könnyűzene és a jazz területéről

A május 15-én a Magyar Zene Házában tartott ünnepélyes díjátadón tíz harminc év alatti kiemelkedő művészt díjaztak, akik az elismerés mellett hárommillió forint támogatásban is részesülnek.
Klasszikus hír

Rangos elismerést kapott egy francia magazintól a Budapesti Fesztiválzenekar Eroica-lemeze

„Igazi mérföldkőhöz értünk a mű lemezfelvételeinek történetében” – fogalmazott a Diapason magazin kritikusa indoklásában. A BFZ lemezéről korábban a nemzetközi kritikai visszhang is elismerően szólt.
Klasszikus ajánló

Schiff András is fellép május végén Kismartonban

A bécsi klasszika és Joseph Haydn kompozícióinak bölcsője, az Esterházy-kastély 2024-ben, az Esterházy alapítványok megalapírásának 30., jubileumi évében az évfordulóhoz méltó programokkal és kitárt kapukkal várja a klasszikus zene szerelmeseit. Így lesz ez májusban és júniusban is.
Klasszikus hír

Világhírű hegedűszólista, összművészeti estek és a kamarazene legjobbjai szerepelnek a Zeneakadémia őszi programján

Meghirdette őszi szezonját a Zeneakadémia, az intézmény színpadán jövőre is megcsodálhatjuk a hangszeres és énekes muzsika nemzetközi nagyságait, miközben a hazai fiatal tehetségek is bemutatkozhatnak.