Klasszikus

Várdai István saját kadenciát játszott egy rokokó versenyműben. De miért fontos ez?

2020.11.01. 14:25
Ajánlom
A kadencia nem pusztán virtuozitásra szolgál. A szólista ideális esetben mély zeneiséget bontakoztathat ki benne. De mi történik akkor, ha egy kétszázhetven éves zeneműhöz egy kortárs hangszerjátékos komponál szólórészt? Várdai István adta meg a választ.

Ma már igen ritka, pedig egykor általános volt, hogy a versenyművek szólórészét, az úgynevezett cadenzát (vagy ahogy a magyarban általában mondják: kadenciát) az előadó rögtönözte vagy előre komponálta meg. Akár abban az esetben is, ha a zeneszerző már megírta a saját kadenciaváltozatát az adott concertóhoz.

Ahhoz, hogy megértsük a kadenciajáték évszázados, zenetörténetbe ágyazott gyakorlatát, érdemes tisztázni, mi a barokk korban kialakult concerto.

A versenymű képlete egyszerű: szólista és zenekar által előadott zenedarab, amelyben a szólóhangszer és a nagyobb együttes közös játéka számos izgalmat és ihletett pillanatot tartogathat. Hogy az olasz concerto szó etimológiája pontosan micsoda, abban nincsen egyetértés, bár a közhiedelem szerint a concertare igéből ered. Az valószínű, hogy a concertónak a latin conserere igéhez is köze van, amely épp nem a versengést jelenti: a szótárak szerint összefűzni, összekapcsolni az értelme.

Habár a műfaj magyarul is a versenymű nevet kapta, attól már a barokk korban is számos zeneszerző óvott, hogy a szólista csupán virtuozitását mutassa be egy előadással.

Carl Philipp Emmanuel Bach például a billentyűs játékról írva ezzel a terjengős körmondattal írt az üresen csengő, pusztán a kézügyességet fitogtató megoldásokról: „Az, aki mindössze technikás játékos, közel sem kecsegtet olyan jutalommal, mint az, aki inkább a fület ringatja gyöngéden, mintsem a szemre akarna hatni, mert a fülön keresztül a szívig elér, és engedi, hogy vezesse azt a maga útján.”

lfkz-01-141100.jpg

Várdai István és a Liszt Ferenc Kamarazenekar (Fotó/Forrás: Kőhidai Szabolcs / LFKZ)

A kadenciát többnyire az első tétel vége felé találjuk meg a versenyművekben, de nem ritka, hogy több tétel is tartalmaz ilyen szólórészt. Ilyenkor általában a zenekar hallgat, és a rivaldafény a szólistáé.

Ideális esetben ez a szakasz nem pusztán a virtuozitást, hanem az előadó zeneiségét, elmélyültségét, egyéni világát hivatott bemutatni.

Épp ezért alakult ki, hogy a barokkban, a klasszikában és a romantikában gyakran improvizálták ezeket a szólórészeket. Persze nem ritkán megesett, hogy a zeneszerzők megírták a saját változatukat, de szokás volt ezek helyett sajátot játszani: Beethoven például Mozart-zongoraversenyhez írt kadenciát, Joachim József pedig Brahms hegedűversenyéhez.

Mára az előadó-művészet és a zeneszerzés külön szakmává vált, a kivételek pedig inkább a szabályt erősítik. Mivel sok zeneakadémián az improvizáció és a zeneszerzés nem követelmény, egyre kevesebb a rögtönzött pillanat a komolyzenei hangversenyeken.

Éppen ezért örültem annak, hogy október 25-én este a Zeneakadémián, a Liszt Ferenc Kamarazenekar koncertjén Várdai István meglepetést okozott C. Ph. E. Bach 1753-ban komponált A-dúr csellóversenyében. (A hangversenyen egy C. P. E. Bach-szimfónia, valamint Bach g-moll gambaszonátája hangzott el a zenekar nyugdíjazott tagja, Tfirst Zoltán vonószenekari átiratában. A szünet után Mendelssohn Oktettje szólt ihletett előadásban.)

A versenymű a-moll lassú tételében a csellóművész eltért a kottától.

Egy olyan saját kadenciát játszott, amely nem a mutatványos virtuozitást képviselte, de mély zenei pillanatot jelentett, és rögtön megragadta a közönség figyelmét is.

Akik ott voltak, érezték, hogy megállt a levegő. Az alábbi felvételen meghallgatható az előadás (25:17-től kezdődik a lassú tétel, 31:16-tól a szóló).

A koncert után sikerült telefonon elérnem Várdai Istvánt (aki egyébként január óta a Liszt Ferenc Kamarazenekar művészeti vezetője), hogy kikérdezzem őt a kadenciáról.

„A hangnemből adódott, hogy orgonapontként szólaljon meg az üres A húr, majd ebből épüljön egy B-A-C-H motívum” – mondta a csellóművész. „Azt, hiszem, Carl Philipp Emmanuel egyébként a papa egyik témájából indult ki ebben a lassú tételben” – utalt az f-moll háromszólamú invencióra (BWV 795).

„Szerettem volna belesűríteni a kadenciába a tétel misztériumát.”

Elmesélte, hogy amikor Frankfurtban játszotta a versenyművet, Gidon Kremer teljesen oda és vissza volt, azt kérdezte, ki írta ezt a szakaszt. „Hát, ez történik, ha jó a darab, és inspirálja az előadót.”

lfkz-02-141100.jpg

Várdai István a Liszt Ferenc Kamarazenekarral játszik (Fotó/Forrás: Bencsik Ádám / Filharmónia Magyarország)

A kadencia különlegessége, hogy modern stílusú, mégis tökéletesen illett a későbarokk, rokokó stílusú versenyműhöz – két és fél évszázad zenei távolsága egyesül benne.

„Nekem Arvo Pärt és az északi komponisták zeneisége jut róla eszembe, az a fajta letisztultság, rendezett érzelmesség, ami rájuk jellemző.”

Várdai István azt is elmondta, hogy a növendékeit is arra biztatja, írjanak saját kadenciát. Ő maga a repertoárján szereplő versenyművek közül többet – például Haydn C-dúr csellóversenyét – saját szólórésszel ad elő, ezeken gyakran változtat, akár le is cseréli őket. „A kadencia lényege, hogy az adott tétel témáit, zenei motívumait felhasználja. Nagyon hasznos időtöltés saját kadenciát írni, mert ilyenkor szükséges, hogy elmerülj a zenei anyagban, és szinte alkotótársa legyél a zeneszerzőnek.”

Egy-egy ilyen momentum éppen azt szolgálja, hogy az évszázados kincseket rejtő klasszikus zene jelen idejű élménnyé váljon, közel kerüljön a közönséghez. És aki rendszeres hangverseny-látogató, talán éppen azt érzi, amit én: sokkal több ilyenre lenne szükségünk.

 

Fejlécfotó: Bencsik Ádám / Filharmónia Magyarország

Mindenki azt játssza, ami önmaga – interjú Várdai Istvánnal

Kapcsolódó

Mindenki azt játssza, ami önmaga – interjú Várdai Istvánnal

Miután lenyűgözött Bach hat csellószvitjével, úgy éreztem, érdemes lenne beszélgetni Várdai Istvánnal, aki harmincnégy évével megkérdőjelezhetetlen tekintély a szakmában. Tehetséggondozásról, játéktechnikáról, fegyelemről és bohémságról is szó esett.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Elhunyt Haramza László operaénekes

A Magyar Állami Operaház magánénekesét 60 éves korában érte a halál – adta hírül az Opera.
Zenés színház

Ingyen látható a Macskák londoni előadása az online térben

Bemutatásának 40. évfordulóján a The Show Must Go On Youtube-csatornája ingyenesen közvetíti Andrew Lloyd Webber kultikus darabját, a Macskákat.
Zenés színház

Idén is díjazták a nemzetközi operaélet legjobbjait

Online díjátadón jelentették be az Opera Awards győzteseit, akik a 2020/21-es évadban nyújtott teljesítményük alapján érdemelték ki a díjat.
Plusz

A b(m)űvész embersége – interjú a 110 éve született Rodolfo lányával, Gálvölgyi Judittal

Polgári neve Gross Dezső volt, de Rodolfoként ismerte meg a világ. „Vigyázat, csalok!”, mondta – és csalt. A többi már játék volt és szórakozás. Születésének 110. évfordulója alkalmából lánya, Gálvölgyi Judit segítségével idéztük föl a bűvész és édesapa legendás alakját.
Vizuál

KÉP-regény: A Gyilkos tó kémiája

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal Gyilkos-tónál megélt pálinka-történeteket mesélt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Cziffra és Liszt műveket játszik a két zongoravirtuóz, Boris Berezovsky és Balázs János

Június 9-én Liszt Ferenc és Cziffra György szólózongora művei és négykezes átiratai hangoznak el Boris Berezovsky és Balázs János zongoraestjén. A Cziffra György-emlékév kiemelt eseményét a MOMkultban rendezik meg, melyet a közönség már élőben élvezhet.
Klasszikus hír

Magyar népdalt énekel Emma Kirkby a Kórusok Éjszakája jóvoltából

A Kórusok Éjszakája kórusfesztivál megálmodói a Csíkszerda Egyesület tagjai, akik a világhírű angol szopránnal, Emma Kirkbyvel készítenek közös videót, melyben a Csillagok, csillagok kezdetű magyar népdalt éneklik közösen.
Klasszikus gyász

Elhunyt Balassa Sándor zeneszerző, a nemzet művésze

Életének 87. évében, hosszan tartó betegség után elhunyt Balassa Sándor Erkel Ferenc- és Kossuth-díjas zeneszerző, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) egyik alapítója és rendes tagja – közölte az MTI-vel az MMA.
Klasszikus hír

A Budapesti Fesztiválzenekar emlékkoncertet tart a koronavírus áldozatainak emlékére

A május 26-i ingyenes emlékkoncertet a Budapest Kongresszusi Központban rendezik meg, ahol a Budapesti Fesztiválzenekar és egy erre az alkalomra összeálló kórus, Fischer Iván vezényletével Mozart Requiemjét adja elő. A koncertet aznap az RTL Klub-on is meg lehet tekinteni.
Klasszikus hír

Haydn és magyar nóta az Óbudai Danubia Zenekar online kínálatában

Az Óbudai Danubia Zenekar május 15-én a Best of BMC sorozat keretében Haydn műveit szólaltatja meg, míg május 22-én a magyar nóta értékeit felvillantva, Liszt Ferenc valamint Brahms művei mellett, Ott Rezső kifejezetten erre az alkalomra írt szimfonikus magyar nótacsokrát játssza.