Klasszikus

Várdai István saját kadenciát játszott egy rokokó versenyműben. De miért fontos ez?

2020.11.01. 14:25
Ajánlom
A kadencia nem pusztán virtuozitásra szolgál. A szólista ideális esetben mély zeneiséget bontakoztathat ki benne. De mi történik akkor, ha egy kétszázhetven éves zeneműhöz egy kortárs hangszerjátékos komponál szólórészt? Várdai István adta meg a választ.

Ma már igen ritka, pedig egykor általános volt, hogy a versenyművek szólórészét, az úgynevezett cadenzát (vagy ahogy a magyarban általában mondják: kadenciát) az előadó rögtönözte vagy előre komponálta meg. Akár abban az esetben is, ha a zeneszerző már megírta a saját kadenciaváltozatát az adott concertóhoz.

Ahhoz, hogy megértsük a kadenciajáték évszázados, zenetörténetbe ágyazott gyakorlatát, érdemes tisztázni, mi a barokk korban kialakult concerto.

A versenymű képlete egyszerű: szólista és zenekar által előadott zenedarab, amelyben a szólóhangszer és a nagyobb együttes közös játéka számos izgalmat és ihletett pillanatot tartogathat. Hogy az olasz concerto szó etimológiája pontosan micsoda, abban nincsen egyetértés, bár a közhiedelem szerint a concertare igéből ered. Az valószínű, hogy a concertónak a latin conserere igéhez is köze van, amely épp nem a versengést jelenti: a szótárak szerint összefűzni, összekapcsolni az értelme.

Habár a műfaj magyarul is a versenymű nevet kapta, attól már a barokk korban is számos zeneszerző óvott, hogy a szólista csupán virtuozitását mutassa be egy előadással.

Carl Philipp Emmanuel Bach például a billentyűs játékról írva ezzel a terjengős körmondattal írt az üresen csengő, pusztán a kézügyességet fitogtató megoldásokról: „Az, aki mindössze technikás játékos, közel sem kecsegtet olyan jutalommal, mint az, aki inkább a fület ringatja gyöngéden, mintsem a szemre akarna hatni, mert a fülön keresztül a szívig elér, és engedi, hogy vezesse azt a maga útján.”

lfkz-01-141100.jpg

Várdai István és a Liszt Ferenc Kamarazenekar (Fotó/Forrás: Kőhidai Szabolcs / LFKZ)

A kadenciát többnyire az első tétel vége felé találjuk meg a versenyművekben, de nem ritka, hogy több tétel is tartalmaz ilyen szólórészt. Ilyenkor általában a zenekar hallgat, és a rivaldafény a szólistáé.

Ideális esetben ez a szakasz nem pusztán a virtuozitást, hanem az előadó zeneiségét, elmélyültségét, egyéni világát hivatott bemutatni.

Épp ezért alakult ki, hogy a barokkban, a klasszikában és a romantikában gyakran improvizálták ezeket a szólórészeket. Persze nem ritkán megesett, hogy a zeneszerzők megírták a saját változatukat, de szokás volt ezek helyett sajátot játszani: Beethoven például Mozart-zongoraversenyhez írt kadenciát, Joachim József pedig Brahms hegedűversenyéhez.

Mára az előadó-művészet és a zeneszerzés külön szakmává vált, a kivételek pedig inkább a szabályt erősítik. Mivel sok zeneakadémián az improvizáció és a zeneszerzés nem követelmény, egyre kevesebb a rögtönzött pillanat a komolyzenei hangversenyeken.

Éppen ezért örültem annak, hogy október 25-én este a Zeneakadémián, a Liszt Ferenc Kamarazenekar koncertjén Várdai István meglepetést okozott C. Ph. E. Bach 1753-ban komponált A-dúr csellóversenyében. (A hangversenyen egy C. P. E. Bach-szimfónia, valamint Bach g-moll gambaszonátája hangzott el a zenekar nyugdíjazott tagja, Tfirst Zoltán vonószenekari átiratában. A szünet után Mendelssohn Oktettje szólt ihletett előadásban.)

A versenymű a-moll lassú tételében a csellóművész eltért a kottától.

Egy olyan saját kadenciát játszott, amely nem a mutatványos virtuozitást képviselte, de mély zenei pillanatot jelentett, és rögtön megragadta a közönség figyelmét is.

Akik ott voltak, érezték, hogy megállt a levegő. Az alábbi felvételen meghallgatható az előadás (25:17-től kezdődik a lassú tétel, 31:16-tól a szóló).

A koncert után sikerült telefonon elérnem Várdai Istvánt (aki egyébként január óta a Liszt Ferenc Kamarazenekar művészeti vezetője), hogy kikérdezzem őt a kadenciáról.

„A hangnemből adódott, hogy orgonapontként szólaljon meg az üres A húr, majd ebből épüljön egy B-A-C-H motívum” – mondta a csellóművész. „Azt, hiszem, Carl Philipp Emmanuel egyébként a papa egyik témájából indult ki ebben a lassú tételben” – utalt az f-moll háromszólamú invencióra (BWV 795).

„Szerettem volna belesűríteni a kadenciába a tétel misztériumát.”

Elmesélte, hogy amikor Frankfurtban játszotta a versenyművet, Gidon Kremer teljesen oda és vissza volt, azt kérdezte, ki írta ezt a szakaszt. „Hát, ez történik, ha jó a darab, és inspirálja az előadót.”

lfkz-02-141100.jpg

Várdai István a Liszt Ferenc Kamarazenekarral játszik (Fotó/Forrás: Bencsik Ádám / Filharmónia Magyarország)

A kadencia különlegessége, hogy modern stílusú, mégis tökéletesen illett a későbarokk, rokokó stílusú versenyműhöz – két és fél évszázad zenei távolsága egyesül benne.

„Nekem Arvo Pärt és az északi komponisták zeneisége jut róla eszembe, az a fajta letisztultság, rendezett érzelmesség, ami rájuk jellemző.”

Várdai István azt is elmondta, hogy a növendékeit is arra biztatja, írjanak saját kadenciát. Ő maga a repertoárján szereplő versenyművek közül többet – például Haydn C-dúr csellóversenyét – saját szólórésszel ad elő, ezeken gyakran változtat, akár le is cseréli őket. „A kadencia lényege, hogy az adott tétel témáit, zenei motívumait felhasználja. Nagyon hasznos időtöltés saját kadenciát írni, mert ilyenkor szükséges, hogy elmerülj a zenei anyagban, és szinte alkotótársa legyél a zeneszerzőnek.”

Egy-egy ilyen momentum éppen azt szolgálja, hogy az évszázados kincseket rejtő klasszikus zene jelen idejű élménnyé váljon, közel kerüljön a közönséghez. És aki rendszeres hangverseny-látogató, talán éppen azt érzi, amit én: sokkal több ilyenre lenne szükségünk.

 

Fejlécfotó: Bencsik Ádám / Filharmónia Magyarország

Mindenki azt játssza, ami önmaga – interjú Várdai Istvánnal

Kapcsolódó

Mindenki azt játssza, ami önmaga – interjú Várdai Istvánnal

Miután lenyűgözött Bach hat csellószvitjével, úgy éreztem, érdemes lenne beszélgetni Várdai Istvánnal, aki harmincnégy évével megkérdőjelezhetetlen tekintély a szakmában. Tehetséggondozásról, játéktechnikáról, fegyelemről és bohémságról is szó esett.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Meghalt Josef Abrhám, a Kórház a város szélén Blažej doktora

Az egyik legnépszerűbb cseh színész nyolcvankét éves volt. Bár rengeteg tévéjátékban és filmben játszott, legtöbben a Kórház a város szélén című legendás sorozat Blažej doktoraként emlékeznek rá - adta hírül az ujszo.com szlovák hírportál. 
Könyv

Visszatér a Városmajorba a Margó Fesztivál

Június 9-12. között, az Ünnepi Könyvhéttel egy időben, a Városmajori Szabadtéri Színpadon rendezik meg a Margó Irodalmi Fesztivált, ahol többek közt Nádas Péterrel, Tóth Krisztinával, Romsics Ignáccal, Bereményi Gézával, Péterfy Borival, Zoltán Gáborral és az Alkalmáté Truppal is találkozhatunk.
Vizuál

100 éve lappangó remekműveket árverez el a Virág Judit Galéria

A 25 éves Virág Judit Galéria jubileumi aukcióján Rippl-Rónai József, Vaszary János és Kádár Béla kivételesen értékes alkotása is kalapács alá kerülnek. Mindhárom festmény eddig magángyűjteményekben rejtőzött. A művek két héten át ingyenesen megtekinthetők a Falk Miksa utcai galériában. 
Plusz

A kultúra fogalmát a lehető legtágabban értelmezi a kultúráért és innovációért felelős miniszterjelölt

Csák János a kinevezése előtti meghallgatáson elmondta, az új minisztérium maga is innovációnak tekinthető. A miniszterjelölt kinevezését a bizottság 1 ellenszavazat és 1 tartózkodás mellett 11 szavazattal támogatta.
Vizuál

Jobbnál jobb filmekkel jön az Artmozik éjszakája

Premier előtti vetítések és az elmúlt évek legjobb filmjei várják a filmrajongókat az idei Artmozik éjszakáján, május 20-án késő délutántól másnap hajnalig, öt fővárosi moziban. Ezúttal is filmről filmre vándorolhatunk a Művész, a Puskin, a Toldi, a Tabán és a Kino Cafe mozik között.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Egyházzenei Fesztivált rendez a Haydneum

A tavaly őszi Nyitófesztivál után egyházi műveket mutat be a közönségnek a Haydneum – Magyar Régizenei Központ, köztük kevéssé ismert, de magyar kötődésű szerzők darabjait.
Klasszikus kritika

A nagyok titkai

Vezető karmesterük, Kirill Petrenko vezényletével adta elő a Berlini Filharmonikusok Csajkovszkij Pikk dáma című operáját, saját koncerttermében, Berlinben. Az április 21-i, koncertszerű előadáson megpróbáltuk kideríteni, mit tudhat az a dirigens, akit egy ilyen jelentőségű zenekar mindenáron magának akart.
Klasszikus gyász

Elhunyt Cser László hegedűművész

A Budapesti Fesztiválzenekar alapító tagjától Gál-Tamási Mária hegedűművész búcsúzott a zenekar közösségi oldalán, és megható sorokkal idézte fel mindazt a támogatást, amit az együttes a muzsikustól kapott.
Klasszikus hír

Lemondta a Putyin-párti zongoraművész, Valentina Lisitsa fellépését a Margitszigeti Színház

Az intézmény a művész politikai szerepvállalása miatt döntött úgy, hogy megválik tőle, miután az ukrán nagykövetségtől tudomást szerzett a mariupoli megszállókat éltető koncertjéről.
Klasszikus hír

Második díjat nyert a Chaos Quartet Bordeaux-ban

A korábban Budapesten is díjazott vonósnégyesnek a Bordeaux-i Nemzetközi Vonósnégyesverseny zsűrije második helyezést, valamint egy különdíjat ítélt meg.