Klasszikus

Várdai István saját kadenciát játszott egy rokokó versenyműben. De miért fontos ez?

2020.11.01. 14:25
Ajánlom
A kadencia nem pusztán virtuozitásra szolgál. A szólista ideális esetben mély zeneiséget bontakoztathat ki benne. De mi történik akkor, ha egy kétszázhetven éves zeneműhöz egy kortárs hangszerjátékos komponál szólórészt? Várdai István adta meg a választ.

Ma már igen ritka, pedig egykor általános volt, hogy a versenyművek szólórészét, az úgynevezett cadenzát (vagy ahogy a magyarban általában mondják: kadenciát) az előadó rögtönözte vagy előre komponálta meg. Akár abban az esetben is, ha a zeneszerző már megírta a saját kadenciaváltozatát az adott concertóhoz.

Ahhoz, hogy megértsük a kadenciajáték évszázados, zenetörténetbe ágyazott gyakorlatát, érdemes tisztázni, mi a barokk korban kialakult concerto.

A versenymű képlete egyszerű: szólista és zenekar által előadott zenedarab, amelyben a szólóhangszer és a nagyobb együttes közös játéka számos izgalmat és ihletett pillanatot tartogathat. Hogy az olasz concerto szó etimológiája pontosan micsoda, abban nincsen egyetértés, bár a közhiedelem szerint a concertare igéből ered. Az valószínű, hogy a concertónak a latin conserere igéhez is köze van, amely épp nem a versengést jelenti: a szótárak szerint összefűzni, összekapcsolni az értelme.

Habár a műfaj magyarul is a versenymű nevet kapta, attól már a barokk korban is számos zeneszerző óvott, hogy a szólista csupán virtuozitását mutassa be egy előadással.

Carl Philipp Emmanuel Bach például a billentyűs játékról írva ezzel a terjengős körmondattal írt az üresen csengő, pusztán a kézügyességet fitogtató megoldásokról: „Az, aki mindössze technikás játékos, közel sem kecsegtet olyan jutalommal, mint az, aki inkább a fület ringatja gyöngéden, mintsem a szemre akarna hatni, mert a fülön keresztül a szívig elér, és engedi, hogy vezesse azt a maga útján.”

lfkz-01-141100.jpg

Várdai István és a Liszt Ferenc Kamarazenekar (Fotó/Forrás: Kőhidai Szabolcs / LFKZ)

A kadenciát többnyire az első tétel vége felé találjuk meg a versenyművekben, de nem ritka, hogy több tétel is tartalmaz ilyen szólórészt. Ilyenkor általában a zenekar hallgat, és a rivaldafény a szólistáé.

Ideális esetben ez a szakasz nem pusztán a virtuozitást, hanem az előadó zeneiségét, elmélyültségét, egyéni világát hivatott bemutatni.

Épp ezért alakult ki, hogy a barokkban, a klasszikában és a romantikában gyakran improvizálták ezeket a szólórészeket. Persze nem ritkán megesett, hogy a zeneszerzők megírták a saját változatukat, de szokás volt ezek helyett sajátot játszani: Beethoven például Mozart-zongoraversenyhez írt kadenciát, Joachim József pedig Brahms hegedűversenyéhez.

Mára az előadó-művészet és a zeneszerzés külön szakmává vált, a kivételek pedig inkább a szabályt erősítik. Mivel sok zeneakadémián az improvizáció és a zeneszerzés nem követelmény, egyre kevesebb a rögtönzött pillanat a komolyzenei hangversenyeken.

Éppen ezért örültem annak, hogy október 25-én este a Zeneakadémián, a Liszt Ferenc Kamarazenekar koncertjén Várdai István meglepetést okozott C. Ph. E. Bach 1753-ban komponált A-dúr csellóversenyében. (A hangversenyen egy C. P. E. Bach-szimfónia, valamint Bach g-moll gambaszonátája hangzott el a zenekar nyugdíjazott tagja, Tfirst Zoltán vonószenekari átiratában. A szünet után Mendelssohn Oktettje szólt ihletett előadásban.)

A versenymű a-moll lassú tételében a csellóművész eltért a kottától.

Egy olyan saját kadenciát játszott, amely nem a mutatványos virtuozitást képviselte, de mély zenei pillanatot jelentett, és rögtön megragadta a közönség figyelmét is.

Akik ott voltak, érezték, hogy megállt a levegő. Az alábbi felvételen meghallgatható az előadás (25:17-től kezdődik a lassú tétel, 31:16-tól a szóló).

A koncert után sikerült telefonon elérnem Várdai Istvánt (aki egyébként január óta a Liszt Ferenc Kamarazenekar művészeti vezetője), hogy kikérdezzem őt a kadenciáról.

„A hangnemből adódott, hogy orgonapontként szólaljon meg az üres A húr, majd ebből épüljön egy B-A-C-H motívum” – mondta a csellóművész. „Azt, hiszem, Carl Philipp Emmanuel egyébként a papa egyik témájából indult ki ebben a lassú tételben” – utalt az f-moll háromszólamú invencióra (BWV 795).

„Szerettem volna belesűríteni a kadenciába a tétel misztériumát.”

Elmesélte, hogy amikor Frankfurtban játszotta a versenyművet, Gidon Kremer teljesen oda és vissza volt, azt kérdezte, ki írta ezt a szakaszt. „Hát, ez történik, ha jó a darab, és inspirálja az előadót.”

lfkz-02-141100.jpg

Várdai István a Liszt Ferenc Kamarazenekarral játszik (Fotó/Forrás: Bencsik Ádám / Filharmónia Magyarország)

A kadencia különlegessége, hogy modern stílusú, mégis tökéletesen illett a későbarokk, rokokó stílusú versenyműhöz – két és fél évszázad zenei távolsága egyesül benne.

„Nekem Arvo Pärt és az északi komponisták zeneisége jut róla eszembe, az a fajta letisztultság, rendezett érzelmesség, ami rájuk jellemző.”

Várdai István azt is elmondta, hogy a növendékeit is arra biztatja, írjanak saját kadenciát. Ő maga a repertoárján szereplő versenyművek közül többet – például Haydn C-dúr csellóversenyét – saját szólórésszel ad elő, ezeken gyakran változtat, akár le is cseréli őket. „A kadencia lényege, hogy az adott tétel témáit, zenei motívumait felhasználja. Nagyon hasznos időtöltés saját kadenciát írni, mert ilyenkor szükséges, hogy elmerülj a zenei anyagban, és szinte alkotótársa legyél a zeneszerzőnek.”

Egy-egy ilyen momentum éppen azt szolgálja, hogy az évszázados kincseket rejtő klasszikus zene jelen idejű élménnyé váljon, közel kerüljön a közönséghez. És aki rendszeres hangverseny-látogató, talán éppen azt érzi, amit én: sokkal több ilyenre lenne szükségünk.

 

Fejlécfotó: Bencsik Ádám / Filharmónia Magyarország

Mindenki azt játssza, ami önmaga – interjú Várdai Istvánnal

Kapcsolódó

Mindenki azt játssza, ami önmaga – interjú Várdai Istvánnal

Miután lenyűgözött Bach hat csellószvitjével, úgy éreztem, érdemes lenne beszélgetni Várdai Istvánnal, aki harmincnégy évével megkérdőjelezhetetlen tekintély a szakmában. Tehetséggondozásról, játéktechnikáról, fegyelemről és bohémságról is szó esett.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Koronavírusban halt meg Böröndi Tamás

A Vidám Színpad 65 éves igazgatójának nem volt alapbetegsége - tudta meg a Blikk.
Jazz/World

Debussy a klasszikus címkéje nélkül

Megjelent Harcsa Veronika, Razvaljajeva Anasztázia és Fenyvesi Márton első közös lemeze, amelyen Debussy-dalok hallhatók modern és izgalmas köntösben, úgy, ahogy még biztosan nem találkoztunk velük. Hiányzik az a hang, amit ez a megjelenés képvisel.
Vizuál

Spilák Klára rövidfilmes alakítását díjazták New Yorkban

A magyar színésznőt az SZFE hallgatójának, Rosanics Patrik diplomamunkájában nyújtott alakításáért díjazták.
Klasszikus

Átadták a Junior Prima Díjakat zeneművészet kategóriában

Idén is tíz fiatal tehetség vehette át a Junior Prima Díjat zeneművészet kategóriában csütörtökön, a járvány miatt online közvetített díjátadón.
Plusz

Black Friday helyett válaszd a fenntartható életet!

Fogyasztás helyett boldogság, pénz helyett élet! Ezt üzenik ismert művészek, köztük Vecsei H. Miklós, Pokorny Lia és Kollár-Klemencz László.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus Live

Egy nap Beethovennel – Élő közvetítés a Concerto Budapesttel

Beethoven születésének 250. évfordulója alkalmából a zeneszerző művei szólalnak meg a Concerto Budapest előadásában szombaton a Zeneakadémián, a három hangversenyt online követheti a közönség.
Klasszikus hír

Átadták a Junior Prima Díjakat zeneművészet kategóriában

Idén is tíz fiatal tehetség vehette át a Junior Prima Díjat zeneművészet kategóriában csütörtökön, a járvány miatt online közvetített díjátadón.
Klasszikus ajánló

Rendkívüli csodagyerekek a Virtuózok új évadában

Öt ország legjobbjai gyűltek össze a komolyzenei tehetségkutatóban. A nemzetközi műsorfolyam november 27-től látható minden péntek este 20.30-kor a Duna tévé műsorán.
Klasszikus ajánló

Olasz világsztárral és adventi koncerttel folytatódik a Müpa Home műsora

Olasz világsztárral és adventi koncerttel folytatódik a Müpa Home közvetítéssorozat: szerdán Mario Biondi baritont, szombaton a Budafoki Dohnányi Zenekart, vasárnap az Orfeo Zenekar és a Purcell Kórus adventi koncertjét hallhatja a közönség.
Klasszikus interjú

Karmester negyven év alatt – interjú Rajna Martinnal

Úgy véli, ilyen nincsen: karmester negyven alatt. Ő ennél még fiatalabb, viszont egyre gyakrabban halljuk a nevét. Rajna Martin a legfiatalabb dirigens volt, aki Junior Príma-díjat kapott, számos hazai zenekarral dolgozott már együtt. Azt mondja, ehhez a szakmához nem lehet eleget tudni, és éppen ez benne a jó.