Klasszikus

Varga Judit: Hiányzott a női példakép

2020.01.15. 22:45
Ajánlom
Varga Judit nevével az idei fesztivál programjában többször találkozhatunk zeneszerzőként és kurátorként is. Judit szeptember óta a bécsi zeneakadémia (MDW) médiazeneszerzés professzora, aki ezt megelőzően a budapesti és a bécsi Zeneakadémián párhuzamosan tanított.

Mit kell tudnunk a fesztivál nyitó- és zárókoncertjén megszólaló két hasonló című darabodról, az Anamorphoses 01 és 02 címűekről? Mit mondanál a kettő viszonyáról és olyan vonásaikról, amikről nem biztos, hogy szó lesz Fazekas Gergely ezekről is szóló előadásában január tizenharmadikán a BMC-ben?

 Érdekes kihívás volt számomra ez a két darab, mely ugyan egy darabnak indult, de a két különböző fesztivál és a két együttes karaktere közti különbségeken gondolkozva kitaláltam, hogy ugyanarra az időbeli és formai szerkezetre írok két zenét. Ezek nem egymás átiratai, vagy variációi, közben önálló,egymástól független  daraboknak sem nevezném őket. Olyan, mintha ugyanaz a zene két párhuzamos valóságban is egyszerre megszületett volna. Komponálni is egészen furcsa élmény volt, remélem hallgatni is hasonló lesz.

Van-e különbség a Lux és az Interface együttesekkel folytatott munkában?

Mindkét együttes rendkívül profi, és a megszokott német korrektséggel áll neki a munkának, ilyen szempontból nincsen különbség. A dolog különlegessége az az erős személyes kötődés és közös múlt, ami engem az Ensemble Interface klarinétosához, Nagy Andreához köt. Ez a darab írása közben folyton ott lebegett a szemem előtt. Szakmailag nem sokban különbözik egy ilyen személyes érintettségű munka egy másik felkéréstől, csak több örömet okoz. 

Mit jelent ma Magyarországon, és mit Ausztriában nőként zeneszerzőnek lenni? Könnyebb-e mint amikor befejezted a zeneszerzés szakot?

Nehéz Magyarországot és Ausztriát ebből a szempontból egy lapon említeni.

Ausztriában most szerintem nagyon jó zeneszerzőnőnek lenni. A felettem lévő generáció még küszködött, de az én korosztályomnak már sikerült kilépni a kisebbségi szerepkörből. Sok jó és sikeres zeneszerzőnő van folyamatosan jelen a koncertek műsorán. Ezzel ellentétben Magyarországon még a szélesebb körű elfogadásért és a láthatóságért kell küzdeni. Én nem panaszkodom, hiszen „jó helyem" van itthon is, de sokszor kerülök ezért cserébe erősen kisebbségi pozícióba. Ez azt eredményezi, hogy munkáim során nem ritkán vagyok sok férfi között az egyedüli nő. Ez nem könnyű helyzet. Az ember kifejleszt mindenféle túlélési stratégiát, nem hall meg mondatokat, nem reagál bántó dolgokra, elfogadja, hogy más a helyzete mint a férfiaknak körülötte. De hogy egy erőteljesen férfidomináns munkacsoportban sem kellene ennek így lennie, azt Ausztriában és Németországban folyamatosan tapasztalom, és mindig nagy megkönnyebbülés számomra, hogy lehet normalitás az, amire én vágyom. Vagyis, hogy csak komponálhassak és a nemi kérdésekkel ne kelljen foglalkoznom. Ide még nem értünk el Magyarországon, úgy érzem.

IMG_9610bcopy1-152554.jpg

Varga Judit (Fotó/Forrás: Raffay Zsófi)

Mint pedagógus látsz-e a fiú és lány hallgatók között különbséget például a tehetség, önbizalom vagy akár a diploma utáni lehetőségek tekintetében? A két egyetemen ugyanolyan a nemek aránya?

Ez utóbbira a statisztika adhat pontos választ: Bécsben 30-70 százalék a lány-fiú felvételizők aránya, mégis a felvettek aránya 50-50 körül mozog. Ennek nem az az oka, hogy meg akarnánk felelni bármiféle normáknak, sokkal inkább a felvételizők színvonala. A lányok akik eljönnek felvételizni, mert azt gondolják magukról hogy megütik az elvárt szintet, körülbelül jól is mérték ezt be. A fiúk hajlamosak sokkal alacsonyabb felkészültségi szinten is eljönni felvételizni. Hogy ennek az-e az oka, hogy túl nagy a fiúk önbizalma, vagy nevelésbeli kérdés-e, mármint hogy a fiúkat inkább bátorságra nevelik, és hogy hiába reménytelen egy szituáció, akkor is neki kell fussanak? Nem tudom.

Magyarországon nagyon kevés a lány zeneszerző diákunk, még kevesebb ér el a diplomáig.

Ennek az is lehet az oka, hogy különösen nehéz kisebbségi helyzetből végigcsinálni eredményesen egy harcot. Sokszor hiányzik itt a társadalomból a női „role model" is, a női példakép. Bár javul a helyzet, szép lassan, de emlékszem hogy diákként nem tudtam elképzelni hogy hogyan lesz belőlem zeneszerző, mert nem ismertem egyetlen idősebb és sikeres zeneszerzőnőt sem. Most már ez is pozitívan változott.

Mindent összevéve azt hiszem szépen látszik mindenhol a pozitív változás, persze az egyén (én) türelmetlen, de ha ez a társadalom tempója, akkor ezt kell elfogadni, és amíg jó irányba haladnak a dolgok nem számít, ha picit lassan.

A nőkre figyel az Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál

Kapcsolódó

A nőkre figyel az Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál

A januárban megrendezett fesztiválon kiemelt fontosságúak lesznek a kortárs női zeneszerzők és alkotók munkái. A korábbi évekhez hasonlóan az újzene iránt érdeklődők a Müpában, a Trafóban, a Zeneakadémián és a Francia Intézetben hallhatnak koncerteket.

Nők a zenében

Ha végigtekintünk az európai zenetörténeten, alig találunk női neveket. Hildegard von Bingen, Clara Schumann, Fanny Mendelssohn és Ethel Smyth üdítő kivételek, de respektjük elmarad a nagyokétól: sok esetben azért, mert férfiárnyékba kerültek. A jazzben sem jobb a helyzet: Mary Lou Williams vagy Esperanza Spalding inkább kakukktojás, pedig milyen jó, hogy vannak.

Erre a hiányra szeretne rávilágítani március 8-án, a Nemzetközi Nőnapon indult sorozatunk.

A sorozat további részeit itt érheti el!

Legnépszerűbb

Zenés színház

Ingyenesen nézheti Andrew Lloyd Webber musicaljeit a YouTube-on

Bár a szolgáltatás ingyenes lesz, a nézőket arra bátorítják, hogy adakozzanak egy-egy alapítványnak a koronavírus-járvány közepette, amikor a színházak bezártak.
Klasszikus

A Zeneakadémia tanárai péntek esténként a remény dallamát játsszák erkélykoncerten

A párizsi és a lyoni Conservatoire közös felhívása nyomán először április 3-án, majd minden pénteken este 7-kor Marc-Antoine Charpentier Te Deumának jól ismert prelúdiuma szólal meg. A Zeneakadémia örömmel fogadta a felkérést: minden héten más oktatója játssza a dallamot erkélykoncerten.
Klasszikus

Gyakran ismételt kérdések a hárfáról – Razvaljajeva Anasztázia válaszol

Új sorozatunkban, amelynek címe: Hangszertár, zenekari művészeket és szólistákat kértünk arra, mutassák be szakmájuk legfontosabb eszközét. Razvaljajeva Anasztázia a klasszikus zenei színtér egyik legizgalmasabb hangszerese. Egyértelmű volt, hogy ha hárfáról van szó, hozzá kell fordulnunk.
Könyv

Az orvos, aki naplót vezetett Auschwitzban

Eddy de Wind műve különbözik minden más, a holokausztról és a haláltáborokról szóló beszámolótól, a zsidó orvos feljegyzései ugyanis nem visszaemlékezések, hanem a helyszínen született naplóbejegyzések. A szerző fia arról is mesélt, szülei története hogyan hatott az egész családra.
Színház

„Ami a szőnyeg alatt van” – Bíró Kriszta könyvet ír Molnár Piroskáról

Az életrajzi mű a Corvina Kiadónál készül, szerzője, az Örkény Színház többkötetes íróként is számon tartott művésze régóta jól ismeri Molnár Piroskát, így bizalmasan tud vele beszélgetni a szakmáról és életéről.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus Hangszertár

Gyakran ismételt kérdések a hárfáról – Razvaljajeva Anasztázia válaszol

Új sorozatunkban, amelynek címe: Hangszertár, zenekari művészeket és szólistákat kértünk arra, mutassák be szakmájuk legfontosabb eszközét. Razvaljajeva Anasztázia a klasszikus zenei színtér egyik legizgalmasabb hangszerese. Egyértelmű volt, hogy ha hárfáról van szó, hozzá kell fordulnunk.
Klasszikus hír

A Zeneakadémia tanárai péntek esténként a remény dallamát játsszák erkélykoncerten

A párizsi és a lyoni Conservatoire közös felhívása nyomán először április 3-án, majd minden pénteken este 7-kor Marc-Antoine Charpentier Te Deumának jól ismert prelúdiuma szólal meg. A Zeneakadémia örömmel fogadta a felkérést: minden héten más oktatója játssza a dallamot erkélykoncerten.
Klasszikus interjú

Ha ennek vége, első dolgom találkozni a zenekarommal

Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító karmestere azt mondja, hozott a járványhelyzet jót is a rossz mellett. De vannak dolgok, amelyek ne maradjanak így. Például, hogy nem találkozhat a zenekarával.
Klasszikus gyász

Elhunyt Peskó Zoltán világhírű magyar karmester

83 évesen, hosszas betegség után március 31-én elhunyt Peskó Zoltán - tájékoztatta lapunkat a művész családja.
Klasszikus koronavírus

Autókból zenélnek a MÁV Szimfonikusok

Zenészek vezetik a naponta útnak muzsikáló indított autókat.