Klasszikus

Várjon Dénes: "A bartóki nyelvet Bartóktól kell megtanulni"

2013.01.23. 09:18
Ajánlom
A Budapesti Fesztiválzenekar februári maratonjai hatodik éve pillérei a hangversenyévadoknak. A Liszt-díjas zongoraművész, Várjon Dénes harmadszor vesz részt a hosszútávfutáson, majd kis lazítás után márciusban Simon Izabellával közösen indítják új kamarazenei sorozatukat. INTERJÚ

- Ön a Fesztiválzenekar rutinos maratoni futója, hiszen a Beethoven-, és Schubert-programok után most a Bartók-rendezvényen gyors egymásutánban - ha úgy tetszik, váltót futva - két koncerten is hallhatjuk.

- A négy szóló zongoradarab, majd egy "szünet" után a III. zongoraverseny megszólaltatására úgy tekintek, mint egy szólóest két felére. Ebből a szempontból nem kell másként gondolnom ezekre a fellépésekre, nem érzem váltónak sem, ahol sürgetnie vagy csipkednie kellene magát az embernek.

- A műsor-összeállításnál is megvolt ez a fajta szabadsága?

- A Pannon Filharmonikusokkal a III. zongoraverseny adott volt - ez az egyik legcsodálatosabb kompozíciója, a bartóki életművön belül is egy gyöngyszem. Az élete végén írta, összegző, inspirált és bizonyos fokig megrendítő mű, hiszen a hangszerelést már be sem tudta fejezni. A szóló zongoraművek közül én választhattam. Külön öröm, hogy a ritkán játszott, de a hozzám nagyon közel álló Két elégia is elhangozhat, és hogy néhány év kihagyás után ismét műsorra tűzhettem a Szvitet és az Improvizációkat. A Szonatinát még gyerekkorában sajátítja el a legtöbb zongorista, így én magam is, de igazán a Bartók-felvételen keresztül szerettem bele a darabba. Nagyon gyakran hallgatom Bartók zongorajátékát és nem csak azokat, ahol saját műveit játssza. A Kreutzer-szonáta és a Szigeti Józseffel készült lemezek alapvető felvételek.

- Amikor Bartókot hallgatja, a szerzői szándékot figyeli, vagy inkább inspirációs forrásként szolgál játéka, saját koncepciója kialakításakor?

- A két dolog nem választható el egymástól. Amikor előadó és mű ennyire eggyé válik, az igen ritka és nagyon erős inspirációs forrás. Másrészt a bartóki nyelvet senki mástól nem lehet olyan jól elsajátítani, mint magától Bartóktól. Hozzáteszem, hogy ezt a stílust nem lehet lemásolni, mert egészen egyedi, de aki hallgatja, az átitatódik ezzel a zenei gondolkodásmóddal. Sokszor azt tapasztalom, hogy az, aki nem hallotta Bartókot zongorázni, az nagyon másként játssza a műveit.

- Egyik mestere, Végh Sándor is sokat mesélt Önnek személyes találkozásaikról és anno a londoni Barbican Centerben is a Szonáta két zongorára és ütőhangszerre írt művét adta elő Schiff András, Evelyn Glennie és David Corkhill társaságában, Solti György vezényletével. Bartók tehát visszatérő motívum a repertoárjában.

- Számomra ő az egyik legfontosabb szerző Beethoven és Schumann mellett. Sokat foglalkozom más szólódarabjaival, a két Hegedű-zongora szonáta, a Kétzongorás szonáta is minden évadban előkerül és a III. zongoraversenyt is rendszeresen játszom. Ez az egyik legcsodálatosabb zongoradarab, a bartóki életművön belül is egy gyöngyszem. Az élete végén írta, összegző, inspirált és bizonyos fokig megrendítő mű, hiszen a hangszerelést már be sem tudta fejezni. Számomra ez egy bartóki hitvallás és a második tételnél különösen erősnek érzem a szerző Beethovennel való kapcsolatát. A gyakorlás és a műsorválasztás számomra mindig egy folyamatot jelent, ahol újra és újra előkerülnek Bartók művei.

- Mi a legnagyobb kihívás akkor, amikor Bartókot játszik?

- Hihetetlen részletezően és nagyon pontosan jelölte a kottában a zeneszerzői szándékot, de az előadásban soha nem szabad túlprecízkedni a leírtakat. Azt nehéz megérteni, hogy ezzel a sok impulzussal - például a rengeteg metronóm- és tempójelzéssel - ő mégis a zene belső szabadságát jegyezte le. Ez a gondolkodás valószínűleg a népzenei ihletettségből adódik. Tehát minél pontosabban, de sohasem szárazon, azaz inspiráltan, a népzenei elemekhez kapcsolódva kell megszólaltatni ezeket a darabokat. Ez a legizgalmasabb a Bartók-művek előadásánál. Arról nem is beszélve, hogy technikailag is nagyon igényesnek kell lenni. Az Improvizációk hangszer-technikailag is nagy kihívást jelentenek, csakúgy mint a II. zongoraverseny, az I. hegedű-zongora szonáta vagy a Szabadban című ciklus. Ezek a kompozíciók a legnehezebb zongoraművek közé tartoznak, hiszen Bartók maga is különleges zongorista volt.

- Aporpó Schumann: márciusban „Schumann és a Dávid-szövetség" címmel kamarazenei fesztiválhoz adja a nevét, feleségével, Simon Izabella zongoraművésszel együtt. Mit tudhatunk erről a négy koncertből álló sorozatról?

- Schumannt és a zenei nyárspolgárság ellen létrejövő Dávid-szövetséget - melybe többek között Mendelssohn, Clara Schumann és Brahms is beletartozott - véleményem szerint még nem ismeri elég mélyen a közönség. Schumann körül valóságos zenei tér alakult ki - a Budapesti Kamarakoncertek keretében két hétvégébe sűrítve azt szeretnénk megmutatni, hogy mindez hogyan hatott visszafelé, azaz a múltra, és előrefelé, azaz a jövőre. Schumann-nak sokat jelentett Bach zenéje, sok művét - ha nem is közvetlenül - ihlette a barokk zene egyik legnagyobb szerzője: a fúgák, a Pedalflüge-darabok mind erre bizonyítékok. De összefüggésbe hozzuk Schumannt Debussyvel, Fauréval, és elhangzik majd Kurtág Hommage à Schumann című műve is.

4A3EE824-337E-4CC8-BBE8-94477903F78A

Simon Izabella és Várjon Dénes

- Az Ön által korábban vezetett Haydn-, Erkel- Mahler, Dohnányi- és Liszt-fesztiválokhoz képest milyen újdonságokkal készülnek?

- Az előző rendezvények hagyományait követve idén is a legváltozatosabb skálán mozognak majd a kamarazenei műfajok: trió, kvartett, kvintett, duó, énekes kvartett is lesz. Az egyik újdonság az, hogy idén először kamarazenekar - a Budapesti Vonósok képviseletében - is fellép, hiszen ez az együttestípus a kamarazene kibővített verziója. A másik plusz, a Kamarazene Éjszakája a feleségem ötlete volt. Este hattól kétóránként kezdődnek a koncertek, melyek éjjel kettőig tartanak. Minden egyes hangversenynek egy Schumann-mű a központja, melyet több más, a Dávid-szövetséghez tartozó szerző darabjával párosítunk majd. Mindössze nyolc-tíz művész fogja ezeket a koncerteket végigjátszani. Ez lesz a mi mini-maratonunk!

- Óvatosan kell majd lépkedniük a Festetics Palota Tükörtermének fényesre polírozott, intarziás parkettáján...

- A koncerteket Jakobi László rendezi, ő javasolta ezt a helyszínt, mely igen alkalmas kamarazenét játszani és befogadni is, hiszen a közönség egészen közel kerülhet a művészekhez, akár körbe is ülhetik a zongorát. Egyfajta házimuzsikálás lesz, és a velencei tükrök segítségével több minden látható a játékból. Valami hasonló hangulatból, eszmecserékkel fűszerezett házi koncertekből indult el a Dávid-szövetség is, úgyhogy ennél ideálisabb és kamarazene-központúbb helyet keresve sem találhattunk volna.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

„Egy hallgató azt írta, ha nem lett volna a Notturno, végzett volna magával” – Interjú Némethy Attilával

Némethy Attila zongoraművésszel, a Zeneakadémia tanárával a Bartók Rádiónál vezetett műsorairól, a közönség érdeklődéséről és a hagyományok átadásáról beszélgettünk.
Vizuál

Kern András előtt tiszteleg a FILMIO

A Nemzeti Filmintézet streaming platformján négy napig ingyenesen láthatunk három, Kern András főszereplésével készült magyar filmet.
Színház

Játszani kell, nem belehalni – Esztergályos Cecília 80

A Kossuth-díjas színésznő január 26-án ünnepli a 80. születésnapját. Noha legtöbben a Família Kft. című tévéfilmsorozatból ismerik, mindmáig aktív színészi pályáján szép számmal fordultak elő jelentős filmes és színházi alakítások is.
Színház

Csiby Gergely egy keményen eldurvuló válást állít színpadra az Art-Színtérben

A Rózsák háborúja című előadás lesz az első produkció, amely kifejezetten az Art-Színtér idén birtokba vett terébe készül. Az előadást február 20-án mutatják be. A rendezőt társulati létről, szabadúszásról és a készülő előadásról kérdeztük.
Klasszikus

Egész napos zenepedagógiai programmal emlékeznek Lukácsházi Győzőre a Magyar Zene Házában

Fél évvel ezelőtt hatalmas veszteség érte a hazai életet, a tavaly elhunyt Lukácsházi Győzőre most koncerttel és szakmai programokkal emlékezik a Magyar Zene Háza február 4-én.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Improvizáció, ütősök és ősbemutatók az Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál zárókoncertjein

Végéhez közeledik az év elejének izgalmas kortárs zenei programsorozata, az Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál, ám február elején még a tőlük megszokottan sokszínű koncertekkel várják a közönséget.
Klasszikus ajánló

Korcsolán Orsolya modern és kortárs műveket játszik a Zeneakadémián

A ragyogó külföldi sikereket elérő hegedűművész Eötvös Péter, Richard Strauss és Kurt Weill műveiből ad hangversenyt, amely egyben doktori képzésének zárókoncertje is lesz.
Klasszikus ajánló

Egész napos zenepedagógiai programmal emlékeznek Lukácsházi Győzőre a Magyar Zene Házában

Fél évvel ezelőtt hatalmas veszteség érte a hazai életet, a tavaly elhunyt Lukácsházi Győzőre most koncerttel és szakmai programokkal emlékezik a Magyar Zene Háza február 4-én.
Klasszikus interjú

„Egy hallgató azt írta, ha nem lett volna a Notturno, végzett volna magával” – Interjú Némethy Attilával

Némethy Attila zongoraművésszel, a Zeneakadémia tanárával a Bartók Rádiónál vezetett műsorairól, a közönség érdeklődéséről és a hagyományok átadásáról beszélgettünk.
Klasszikus ajánló

Schubert-sorozattal indítja az évet a Concerto Budapest

A Hallgassunk Schubertet! tematikus nap január 28-án a schuberti életmű változatos műfaji kínálatával és sztárvendégekkel várja közönségét három koncertre a Zeneakadémiára.