Klasszikus

Várjon Dénes: "A bartóki nyelvet Bartóktól kell megtanulni"

2013.01.23. 09:18
Ajánlom
A Budapesti Fesztiválzenekar februári maratonjai hatodik éve pillérei a hangversenyévadoknak. A Liszt-díjas zongoraművész, Várjon Dénes harmadszor vesz részt a hosszútávfutáson, majd kis lazítás után márciusban Simon Izabellával közösen indítják új kamarazenei sorozatukat. INTERJÚ

- Ön a Fesztiválzenekar rutinos maratoni futója, hiszen a Beethoven-, és Schubert-programok után most a Bartók-rendezvényen gyors egymásutánban - ha úgy tetszik, váltót futva - két koncerten is hallhatjuk.

- A négy szóló zongoradarab, majd egy "szünet" után a III. zongoraverseny megszólaltatására úgy tekintek, mint egy szólóest két felére. Ebből a szempontból nem kell másként gondolnom ezekre a fellépésekre, nem érzem váltónak sem, ahol sürgetnie vagy csipkednie kellene magát az embernek.

- A műsor-összeállításnál is megvolt ez a fajta szabadsága?

- A Pannon Filharmonikusokkal a III. zongoraverseny adott volt - ez az egyik legcsodálatosabb kompozíciója, a bartóki életművön belül is egy gyöngyszem. Az élete végén írta, összegző, inspirált és bizonyos fokig megrendítő mű, hiszen a hangszerelést már be sem tudta fejezni. A szóló zongoraművek közül én választhattam. Külön öröm, hogy a ritkán játszott, de a hozzám nagyon közel álló Két elégia is elhangozhat, és hogy néhány év kihagyás után ismét műsorra tűzhettem a Szvitet és az Improvizációkat. A Szonatinát még gyerekkorában sajátítja el a legtöbb zongorista, így én magam is, de igazán a Bartók-felvételen keresztül szerettem bele a darabba. Nagyon gyakran hallgatom Bartók zongorajátékát és nem csak azokat, ahol saját műveit játssza. A Kreutzer-szonáta és a Szigeti Józseffel készült lemezek alapvető felvételek.

- Amikor Bartókot hallgatja, a szerzői szándékot figyeli, vagy inkább inspirációs forrásként szolgál játéka, saját koncepciója kialakításakor?

- A két dolog nem választható el egymástól. Amikor előadó és mű ennyire eggyé válik, az igen ritka és nagyon erős inspirációs forrás. Másrészt a bartóki nyelvet senki mástól nem lehet olyan jól elsajátítani, mint magától Bartóktól. Hozzáteszem, hogy ezt a stílust nem lehet lemásolni, mert egészen egyedi, de aki hallgatja, az átitatódik ezzel a zenei gondolkodásmóddal. Sokszor azt tapasztalom, hogy az, aki nem hallotta Bartókot zongorázni, az nagyon másként játssza a műveit.

- Egyik mestere, Végh Sándor is sokat mesélt Önnek személyes találkozásaikról és anno a londoni Barbican Centerben is a Szonáta két zongorára és ütőhangszerre írt művét adta elő Schiff András, Evelyn Glennie és David Corkhill társaságában, Solti György vezényletével. Bartók tehát visszatérő motívum a repertoárjában.

- Számomra ő az egyik legfontosabb szerző Beethoven és Schumann mellett. Sokat foglalkozom más szólódarabjaival, a két Hegedű-zongora szonáta, a Kétzongorás szonáta is minden évadban előkerül és a III. zongoraversenyt is rendszeresen játszom. Ez az egyik legcsodálatosabb zongoradarab, a bartóki életművön belül is egy gyöngyszem. Az élete végén írta, összegző, inspirált és bizonyos fokig megrendítő mű, hiszen a hangszerelést már be sem tudta fejezni. Számomra ez egy bartóki hitvallás és a második tételnél különösen erősnek érzem a szerző Beethovennel való kapcsolatát. A gyakorlás és a műsorválasztás számomra mindig egy folyamatot jelent, ahol újra és újra előkerülnek Bartók művei.

- Mi a legnagyobb kihívás akkor, amikor Bartókot játszik?

- Hihetetlen részletezően és nagyon pontosan jelölte a kottában a zeneszerzői szándékot, de az előadásban soha nem szabad túlprecízkedni a leírtakat. Azt nehéz megérteni, hogy ezzel a sok impulzussal - például a rengeteg metronóm- és tempójelzéssel - ő mégis a zene belső szabadságát jegyezte le. Ez a gondolkodás valószínűleg a népzenei ihletettségből adódik. Tehát minél pontosabban, de sohasem szárazon, azaz inspiráltan, a népzenei elemekhez kapcsolódva kell megszólaltatni ezeket a darabokat. Ez a legizgalmasabb a Bartók-művek előadásánál. Arról nem is beszélve, hogy technikailag is nagyon igényesnek kell lenni. Az Improvizációk hangszer-technikailag is nagy kihívást jelentenek, csakúgy mint a II. zongoraverseny, az I. hegedű-zongora szonáta vagy a Szabadban című ciklus. Ezek a kompozíciók a legnehezebb zongoraművek közé tartoznak, hiszen Bartók maga is különleges zongorista volt.

- Aporpó Schumann: márciusban „Schumann és a Dávid-szövetség" címmel kamarazenei fesztiválhoz adja a nevét, feleségével, Simon Izabella zongoraművésszel együtt. Mit tudhatunk erről a négy koncertből álló sorozatról?

- Schumannt és a zenei nyárspolgárság ellen létrejövő Dávid-szövetséget - melybe többek között Mendelssohn, Clara Schumann és Brahms is beletartozott - véleményem szerint még nem ismeri elég mélyen a közönség. Schumann körül valóságos zenei tér alakult ki - a Budapesti Kamarakoncertek keretében két hétvégébe sűrítve azt szeretnénk megmutatni, hogy mindez hogyan hatott visszafelé, azaz a múltra, és előrefelé, azaz a jövőre. Schumann-nak sokat jelentett Bach zenéje, sok művét - ha nem is közvetlenül - ihlette a barokk zene egyik legnagyobb szerzője: a fúgák, a Pedalflüge-darabok mind erre bizonyítékok. De összefüggésbe hozzuk Schumannt Debussyvel, Fauréval, és elhangzik majd Kurtág Hommage à Schumann című műve is.

4A3EE824-337E-4CC8-BBE8-94477903F78A

Simon Izabella és Várjon Dénes

- Az Ön által korábban vezetett Haydn-, Erkel- Mahler, Dohnányi- és Liszt-fesztiválokhoz képest milyen újdonságokkal készülnek?

- Az előző rendezvények hagyományait követve idén is a legváltozatosabb skálán mozognak majd a kamarazenei műfajok: trió, kvartett, kvintett, duó, énekes kvartett is lesz. Az egyik újdonság az, hogy idén először kamarazenekar - a Budapesti Vonósok képviseletében - is fellép, hiszen ez az együttestípus a kamarazene kibővített verziója. A másik plusz, a Kamarazene Éjszakája a feleségem ötlete volt. Este hattól kétóránként kezdődnek a koncertek, melyek éjjel kettőig tartanak. Minden egyes hangversenynek egy Schumann-mű a központja, melyet több más, a Dávid-szövetséghez tartozó szerző darabjával párosítunk majd. Mindössze nyolc-tíz művész fogja ezeket a koncerteket végigjátszani. Ez lesz a mi mini-maratonunk!

- Óvatosan kell majd lépkedniük a Festetics Palota Tükörtermének fényesre polírozott, intarziás parkettáján...

- A koncerteket Jakobi László rendezi, ő javasolta ezt a helyszínt, mely igen alkalmas kamarazenét játszani és befogadni is, hiszen a közönség egészen közel kerülhet a művészekhez, akár körbe is ülhetik a zongorát. Egyfajta házimuzsikálás lesz, és a velencei tükrök segítségével több minden látható a játékból. Valami hasonló hangulatból, eszmecserékkel fűszerezett házi koncertekből indult el a Dávid-szövetség is, úgyhogy ennél ideálisabb és kamarazene-központúbb helyet keresve sem találhattunk volna.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Újabb nyílt levél az SZFE modellváltásáról szóló törvény kapcsán

Több mint hetven színész, rendező, színházi művész támogatta aláírásával a Színművészeti Egyetem modellváltását lehetővé tevő törvényt.
Színház

Megszavazta az Országgyűlés az SZFE modellváltását

Az Országgyűlés július 3-án döntött a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott törvényjavaslatról.
Klasszikus

Elhunyt Ida Haendel, az egykori csodagyerek, akinek Sibelius gratulált

Lengyelországban született, háromévesen felfedezték zenei tehetségét. Kanadában élte le élete jelentős részét. Sibelius levélben gratulált neki a hegedűversenyének előadásáért.
Színház

Szabó Magda: Régimódi történet – online közvetítés

A Tasnádi Csaba által rendezett történet visszarepít a múltba, ahol hasonló problémákkal küzdöttek Szabó Magda hősei, mint a mostaniak, csak szebb ruhákban.
Vizuál

Dürer kora a Szépművészeti Múzeumban

A múzeum saját Grafikai Gyűjteményéből szemezgetett a kiállítás anyagának összeállításakor. Dürer munkái mellett a mester műhelyének tehetséges alkotóitól is láthatóak metszetek és rajzok a kamaratárlaton.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Vasárnap kezdődik a 7. Budavári Bach-fesztivál

A Budavári Evangélikus Templomban rendezik meg július 5-17. között Magyarország első Bach-fesztiválját, kizárólag historikus, barokk hangszerek megszólalásával.
Klasszikus ajánló

Klasszikusok a fűben – A Millenárison ad ingyenes koncertet a MÁV Szimfonikus Zenekar

A komolyzenei piknik célja, hogy klasszikus zenével reagáljon az elmúlt hónapok nehézségeire és élményeire. A program a Szimfonikus karantén rehabilitáció alcímet viseli.
Klasszikus gyász

Elhunyt Ida Haendel, az egykori csodagyerek, akinek Sibelius gratulált

Lengyelországban született, háromévesen felfedezték zenei tehetségét. Kanadában élte le élete jelentős részét. Sibelius levélben gratulált neki a hegedűversenyének előadásáért.
Klasszikus ajánló

A Nemzeti Filharmonikus Zenekarral nyit a Müpa autós koncertmozija

Az online közvetítések után ismét formabontó megoldást kínál a Müpa azoknak, akik szerint zene nélkül nem igazi a nyár. A Müpa Autósmoziban a nézők saját autójuk kényelmében élvezhetik a Fesztivál Színházban élőben zajló koncerteket.
Klasszikus hír

Újra zene tölti meg Budapest számos közterét

Hatodik évadát kezdi a Zenélő Budapest: a július 2-án induló programsorozaton a szervezők mintegy 200 minikoncerttel készülnek 8 közkedvelt budapesti helyszínen.