Klasszikus

Várjon Dénes: "A kamarazene nincs a helyén"

2010.11.23. 14:00
Ajánlom
A Chopin-, Mahler- és Dohnányi-évfordulók alkalmából kerül sor a kamarazenei fesztiválra a KLASSZ Zenei Iroda szervezésében. A koncertsorozat művészeti vezetőjével, Várjon Dénessel beszélgettünk.

- Egy zongorista a leggazdagabb szóló- és versenymű-repertoárból válogathat, mi hajtja Önt a kamaramuzsikához?

- Egyrészt a kamarazene kiapaszthatatlanul bőséges irodalma, másrészt a sok igényes zongoráznivaló. Egy kamaraest végigzongorázása mind technikai, mind intellektuális értelemben ugyanolyan kihívás, mint egy szólóesté vagy egy versenyművé. Sőt!

- Ezt értem, de Ön nem áll meg a puszta zenei kihívásoknál, hanem koncertsorozatokat szerkeszt, fesztiválok művészi irányításának nyűgét veszi a nyakába.

- Igen, mert úgy érzem, hogy a kamarazene nincs a helyén. Most nem arra gondolok, hogy kisebb a közönsége, hogy nincs nagy hírverés körülötte és nem is arra, hogy a mai világban már-már anakronisztikusnak tűnik a kamaramuzsikálás. Ez régi probléma. Sokkal aggasztóbb, hogy az utóbbi időben a kamarazene értésével kapcsolatban egészen elemi szintű problémákra figyeltem fel, mintha ennek a muzsikának, muzsikálási formának a lényege nem lenne világos.

- Mire gondol?

- Hogy csak egy példát említsek, egyre többen nem értik, hogy egy hegedűszonátában vagy egy zongorás trióban nincs hierarchia, mindenki egyaránt fontos és a figyelmet meg kell osztani a résztvevők között. Sajnos ez visszahat a muzsikusokra is; nem egy zongorista érzi úgy, hogy a közönség nem szívesen látná őt „alárendelt szerepben". Nekem nagyon fontos, hogy ez az alapjaiban téves - és meglehetősen riasztó - felfogás megváltozzon, és az sem tántorít el, hogy tudom: a rengeteg munka csekélyke sikerrel kecsegtet.

- Ezt a munkát a hivatásos koncertszervezők is elvállalhatnák.

- Szerencsére voltak és vannak is elkötelezett és lelkes impresszáriók. Külföldön mintha már nem kizárólag a nézőszám bűvöletében élnének. Egy kamarazenei koncert 400-500 fős közönsége talán nem jelent tömeges érdeklődést, de minőségit annál inkább. Erre a közönségre tekinthetünk úgy, mint a komolyzene túlélésének zálogára. Aki ezt fölismeri, az valóban hisz a zene jövőjében.

- Az előttünk álló koncertsorozatot a romantikának szenteli, de elsősorban olyan műveket válogatott, melyek már a modernitás korában keletkeztek.

- Igen, mert azt szeretném, hogy ne a művek zenetörténeti helyzete, „fontossága", úttörő jellege domináljon, hanem az e műveket létrehozó tehetség, mely - talán nem tévedek - nem korstílusfüggő. Dohnányi c-moll zongoraötöse például kirobbanóan zseniális darab.

- Az első koncert műsorára szinte kizárólag fiatalkori művek kerültek.

- De ezt csak utólag vettem észre. Chopintől, Mahlertől és Bergtől is egy-egy korai opusz szerepel a műsoron, s nagyon remélem, hogy érezhető lesz az e műveket éltető nagyon friss szellem, a szunnyadó potenciál. Mahler zongoranégyes-tételében például azt csodálom, hogy már-már vázlatszerű és rengeteg lehetőséget ad, illetve hagy nyitva.

- És Berg?

- Ízig-vérig romantikus zongoramuzsika.

- Rendben. De Lutosławski?

- Mindegyik koncert műsorán lesz Chopin-mű, és arra gondoltam, hogy érdekes volna megnézni, hogy a 20. századi lengyel zenében jelen van-e Chopin öröksége. Nem valamilyen konkrét, kimutatható hatásra gondoltam, hanem inkább valamiféle érzésre, lelkületre. Az egyik Lutosławski-darabot (Grave) például amolyan bevezetésnek szánom a Chopin-zongoraverseny kamaraváltozatához, döbbenetes, milyen jól illik a két mű egymáshoz. Szymanowski zenéjét pedig nagyon izgalmasnak találom, rendkívül eredeti és talán kissé társtalan szerző.

- Tetszik, hogy a koncertműsorok „szólnak" valamiről, de nem akarnak semmit sem direkt módon demonstrálni.

- Bízom a közönség asszociációs képességében, a véletlenszerű kapcsolódásokban, a váratlan egybecsengésekben. Utóbbiakban azért, mert ha létrejönnek, akkor talán mégsem véletlenek.

- Nagyszerű előadókat sikerült felkérni, van valamilyen „becserkészési" trükk?

- A trükk, ha van egyáltalán, nagyon egyszerű. Nem személyekben gondolkodom, és megkérdezem, hogy mit szeretne játszani, hanem a művekhez keresek muzsikuspartnereket. Szerencsémre sok olyan zenészkollégám van, akiről tudom, hogy ha kell, szívesen tanulnak új darabot, és hozzám hasonlóan kíváncsiak.

- Tudom, hogy lehetetlen kérés, de ha egyetlen embert kellene kiemelni a közreműködő közül, ki lenne az.

- Valóban nehéz kérdés. De azt hiszem, hogy Rados Ferenc visszatérése a pódiumra egészen különleges ajándéka a magyar koncertéletnek. Sok-sok év után, idén nyáron a kaposvári kamarazenei fesztiválon lépett újra közönség elé, és nagyon büszke vagyok arra, hogy a budapestiek épp a mi fesztiválunkon találkozhatnak vele.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Felmondások és tiltakozás az SZFE-n Vidnyánszky Attila kinevezése miatt

Zsámbéki Gábor rendező 41 év tanítás után hagyja ott az Egyetemet, és követi példáját Gáspár Máté megbízott intézetvezető is, aki lemondásával az SZFE modellváltásának elve és gyakorlati megvalósítása ellen is tiltakozik. Mindez azután, hogy a minisztérium bejelentette: Vidnyánszky Attila vezetheti az Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumát.
Zenés színház

Először vezényel női karmester a Salzburgi Ünnepi Játékokon

A világ legnagyobb komolyzenei fesztiváljának, az idén százéves Salzburgi Ünnepi Játékok programsorozatának szervezői a koronavírus-járvány árnyékában számos biztonsági intézkedést rendeltek el a fellépők és a nézők egészségének megóvása érdekében.
Színház

Otthagyja a Nemzetit Bánsági Ildikó

A színésznő a közösségi oldalán jelentette be, hogy felmondott a Vidnyánszky Attila vezette teátrumban.
Zenés színház

Pietro Mascagni sosem tudta felülmúlni a Parasztbecsület sikerét

Mascagni számos műfajban alkotott: első fia emlékére írt gyászmisét, komponált zongoradarabot, szimfóniát, kantátát, egyházi zenét, dalokat, operettet, sőt filmzenét is, ennek ellenére szinte csak erről az operájáról ismert. Hetvenöt éve, 1945. augusztus 2-án halt meg Pietro Mascagni olasz zeneszerző, a Parasztbecsület komponistája. 
Jazz/World

Barabás Lőrinc: Úgy énekelsz, amilyen ember vagy

Hajlamos egyedül maradni a színpadon, a zenéjét is belső utazásnak tartja. Barabás Lőrinc trombitáján úgy szól a jazz, hogy arra a popra éhes fülek is megnyílnak. Augusztus 13-án a Kultkikötő badacsonyi színpadán lép fel a Random Szerda. Csütörtökön.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus gyász

Elhunyt Leon Fleisher, az évtizedeken át csak bal kezével játszó amerikai zongorista

Elhunyt 92 éves korában Leon Fleisher világhírű amerikai zongorista, aki egy betegség miatt évtizedeken át csupán bal kézzel játszott. A zenész rákbetegségben halt meg vasárnap - írja a bbc.com.
Klasszikus ajánló

Megvan az idei Kaposfest teljes programja

Augusztus 16–19. között megújult arculattal érkezik a 11. Kaposfest – Nemzetközi Zenei és Művészeti Fesztivál Várdai István és Baráti Kristóf művészeti vezetésével. Az idei esemény időtartamában ugyan rövidebb, de annál színesebb lesz.
Klasszikus portré

Kortársai zenészként és orgonaszakértőként ismerték

Bárki viheti annyira mint ő, ha kitartóan gyakorol - vélekedett minden idők egyik legnagyobb zenei lángelméje. 1750. július 28-án halt meg Johann Sebastian Bach, aki más jelölt hiányában kapta csak meg a Tamás-templombeli állást.
Klasszikus hír

Ide hallgasson! – Új, miniatűr zeneművet írt Kurtág György

A 94 éves mester is csatlakozott Fekete-Kovács Kornél kezdeményezéséhez, és egy miniatűr elektronikus kompozíciót alkotott egy meglévő témára.
Klasszikus hír

Biatorbágy városának zenekara lett az Erkel Ferenc Kamarazenekar

A harmincöt éves együttes a jövőben a „Biatorbágy Hangja” címet viseli, és végre otthonra lelt a Pest megyei városban.