A mostanság leginkább karmesterként tevékenykedő, de komponistaként is jelentős, és Magyarországhoz szoros szálakkal kötődő művész a modern magyar zene kevéssé ismert szerzője, Veress Sándor életművének talán legelhivatottabb életben tartója. Több nagy sikerű produkciót is jegyez a zongorista házaspárral, Simon Izabellával és Várjon Dénessel, akik ezúttal egy fiatal német hegedűművészt hívtak meg: Veronika Eberle nemzetközi karrierje a Berlini Filharmonikusokkal indult a Salzburgi Húsvéti Ünnepi Játékokon. Válogatott csapat, válogatott műsor látható január 7-én a Müpában.
Várjon Dénes és barátai - mert az estnek akár ezt a címet is adhatnánk - koncertjén sokféle korban született zenék kerülnek terítékre: Joseph Haydn, Felix Mendelssohn-Bartholdy és Veress Sándor darabjai. Miközben a koncert egyik érdekessége éppen ez a zenei változatosság - nem gyakran hallani egymás mellett Haydn-szimfóniát és Veress Sándor-darabot -, a szálak valójában Várjon Déneshez vezetnek, aki akár pályafutása kerek évfordulóját is ünnepelhetné a hangversenyen. A Liszt Ferenc Kamarazenekarral ugyanis 1984. december 20-án - majdnem kereken 30 éve - adta élete első komoly koncertjét az akkor tizenhat éves zongorista, azon apropóból, hogy az együttest vezető Rolla János fiatal zongoristát szeretett volna az ifjúkori Mendelssohn-darabokból álló két koncertjük szólistájának, és így lépett fel először a Zeneakadémia nagytermében.
„Az én pályámon összefonódik a szólózás és a kamarazene" - mondja Várjon Dénes, így kézenfekvőnek mutatkozott, hogy az est programját javarészt kettősversenyekből állítsa össze feleségével, Simon Izabella zongoraművésszel. Régi barátjuk Heinz Holliger, mert rengeteget dolgoztak együtt. Azonnal igent mondott a Liszt Ferenc Kamarazenekar dirigálására vonatkozó felkérésre, hiszen szólistaként jól ismeri már a zenekart. Az est hegedűszólistáját, a nagyszerű Veronika Eberlét pedig Holliger javasolta.
Ma már a világ legnagyobb múltú kamarazenekarai közé tartozik a több mint ötven éve, 1963-ban alakult Liszt Ferenc Kamarazenekar. Ez idő alatt a Rolla János vezette együttes mindent elért, amit el lehet érni: a világ legnagyobb hangszeres szólistáival lépett fel Jean-Pierre Rampaltól Isaac Sternig, Msztyiszlav Rosztropovicstól Szvjatoszlav Richterig, több mint kétszáz lemezt készített, a világ szinte valamennyi jelentős zenei központjában megfordult. „A dirigáló szólisták karmesterként ugyanazt sugározzák, mint hangszerrel a kezükben" - vallja Rolla, márpedig ebben a kérdésben egy koncertmesternél aligha találhatnánk hitelesebb véleményformálót. Zenekarának részint az olyan legendás művészek szolgáltattak „éltető" muníciót évtizedeken át, mint az évek során vendégül látott - Rolla szavaival - „nagy tigrisek". Yehudi Menuhin, Maurice André és Msztyiszlav Rosztropovics mellett közéjük sorolja - mint utolsó mohikánt - Heinz Holligert is.
hírlevél
