Klasszikus

Városi és legenda

2011.01.09. 02:45
Ajánlom
Egy, az 1970-es évek végén kiadott útikönyv címe: Musikstadt Leipzig. Méltán – hiszen a város nevét kimondva, még az egyetem és a könyvvásár előtt, Johann Sebastian Bach, Georg Philipp Telemann, Felix Mendelssohn Bartholdy és a Tamás-templom mellett a Gewandhaus ugrik be. Talán nem is a mai épület, hanem a szellemiség, ami a zenekarban több száz éve él.

A Gewandhaus Zenekarának gyökerei egészen a 15. századig nyúlnak vissza: 1479-ben három fúvóst alkalmaztak, akik megkapták a privilégiumot, hogy a városi ünnepségeken a zenei kíséretet biztosítsák. Ezeket az alkalmakat nyugodtan tekinthetjük azoknak a nyilvános lipcsei koncertek előzményeinek, amelyeken a 17. századtól a Collegia Musica hallgatói - Telemann és Bach felügyelete alatt - léptek fel, s nélkülük valószínűleg 1743-ban nem ül össze tizenhat helyi kereskedő, hogy tizenhat zenészt fizetve megalapítsa Das große Concert (A nagy koncert) néven a zenei egyletet. Még ebben az évben, március 11-én sor került az első hangversenyre.

E ponton kell megjegyeznünk, hogy 1165-ös megalapítása óta Lipcse jelentős függetlenséget élvezett: nem volt uralkodói székhely, nem függött választófejedelmi akarattól, következésképp lakói maguk dönthettek például arról, milyen művészeteket pártolnak. Mai szóhasználattal civil kezdeményezésként alapították meg a Gewandhaus Zenekarát, amely a német nyelvterület legrégibb polgári koncertzenekara. Nevüket egyébként 1781-ben kapták, amikor a Drey Schwanen (Három Hattyú) fogadóból átköltöztek a posztókereskedőkhöz - a Gewand ugyanis ruhát, köntöst jelent -. A városatyák által építtetett reprezentatív terem homlokzatán az ifjabb Senecától származó Res severa est verum gaudium (Az igazi öröm őszinte dolog) idézet volt olvasható. Az európai hírnévre modern értelemben véve első karmesterük, Felix Mendelssohn Bartholdy révén tettek szert, aki 1835-ben került a Gewandhaus Zenekarának élére.

1840. szeptember 26-án deklarálta Lipcse városa, hogy az együttes városi zenekar (Stadtorchester), s ez mindkét fél számára fontos és kötelezettséggel járó feladatot jelentett: a muzsikusok közreműködtek a tanácsháza ünnepi eseményein, valamint a Tamás- és Miklós-templom istentiszteletein. Ma a Gewandhaus Zenekara a Konzerthausban hangversenyeket ad, az opera zenekaraként funkcionál, a Tamás-templomban pedig hetente játszanak kantátákat.

A közadakozásból és kölcsönökből épült Konzerthaust 1884. december 11-én adták át, benne egy 1500 férőhelyes hangverseny-, valamint egy ötszáz fős kamaraterem kapott helyet. A második világháborúban a légibombázás nem kímélte ezt az épületet sem. Több mint húsz évvel később, 1968. március 29-én a maradék, ám addig óvott háborús romokat végleg felrobbantották annak ellenére, hogy hozzáértők az újjáépítés mellett tették le voksukat. A Gewandhaus Zenekara harmadik otthonának megnyitásáig, 1981-ig ideiglenesen a lipcsei állatkert szomszédságában levő kongresszusi teremben tartotta a koncerteket. Ahhoz, hogy újra a belvárosban kapjanak helyet, Kurt Masur személyes közbenjárása kellett.

Az Augustusplatzon álló épületet Rudolf Skoda tervezte, aki szorosan együttműködött a zenekart 1970 és 1996 között dirigáló Masurral. A tervezéstől a kulcsátadásig 57 hónap alatt elkészült hangversenyterembe belépve egy 712 négyzetméteres színes falfestmény, a kortárs "műfajban" Európa legnagyobbika, a lipcsei Sighard Halle munkája fogad, ami éjszaka az erősen megvilágításnak és az üveghomlokzatnak köszönhetően impozáns látvány.

A közönségforgalmi terekben a zenekar történetében fontos szerepet játszó komponisták szobrai láthatók. Az amfiteátrumszerű nagyteremben közel kétezer zenerajongó foglalhat helyet. A potsdami Schuke cég által épített hatalmas, négymanuálos orgonának 6638 sípja van, a regiszterek közül három a harangjátékra is alkalmas. A hagyomány folytonosságát jelzendő a hangszeren ugyanaz a latin mondat olvasható, mint ami az első Gewandhaus-termet ékítette. Az épület hatszögletű kisterme Mendelssohnról kapta nevét. Ide mintegy ötszázan férnek be, de a koncertek mellett egyéb alkalmakra, például kongresszusokra is kibérelhető.

Az évszázadok során számos zeneszerző neve is összekapcsolódott a zenekarral. A muzsikusokat vezényelte Mozart, Liszt, Brahms, Richard Strauss és Csajkovszkij, Carl Maria von Weber 1813-ban vendégeskedett Lipcsében, Clara Wieck pedig élete első koncertjét adta itt. Olyan művek ősbemutatóiban közreműködött a Gewandhaus Zenekara, mint Beethoven C-Dúr Hármasversenye, Schubert C-Dúr szimfóniája, Schumann Tavaszi szimfóniája, Bruckner 7. szimfóniája és Wagner Mesterdalnokok-nyitánya. Az új Gewandhaus-épület megnyitója sem nélkülözte a friss kortárs művet (Siegfried Thiele: Gesänge an die Sonne), azóta pedig többek között Gija Kancseli, Alfred Schnittke és Hans Werner Henze gyarapította a zenekarral kapcsolatba került komponisták névsorát.

Az együttes élén eleddig 19-en álltak. Riccardo Chailly öt éve került olyan elődök örökébe, mint a már említett Kurt Masur és Felix Mendelssohn Bartholdy - utóbbi egyébiránt itt alapította meg az első német konzervatóriumot -, továbbá Artur Nikisch - aki Brahms, Bruckner és Richard Strauss műveivel szélesítette a repertoárt, és vele ment az együttes először külföldi turnéra -, Wilhelm Furtwängler - ő Nikisch-hez hasonlóan a Berlini Filharmonikusokat is képes volt a lipcseiekkel egyidőben vezetni -, Bruno Walter - akit 1933-ban a nácik távolítottak el és kényszerítettek hat évve később emigrációba - vagy Franz Konwitschny - akit még ma is mítosz övez -, és mi sem bizonyítja jobban, Chailly érkezését mekkora várakozás előzte meg, mint az, hogy hivatalba lépésének első, 2005. szeptember 2-án adott koncertjét néhány héttel később CD-n és DVD-n is kiadták. Masur és az őt követő Herbert Blomstedt a Gewandhaus Zenekarának tiszteletbeli karmesterei.

A Gewandhaus Zenekara évente körülbelül hetven koncertet ad otthonában, és nagyjából ötszázer látogató fordul meg a falak közt. Ha 2003 februárjában köszöntötték a kilenc-, 2005 májusában a tízmilliomodik jegytulajdonost, könnyen elképzelhető, hogy idén hányadik strigulánál tartanak Lipcsében.

Programkereső

Legolvasottabb

Zenés színház

Kiemelkedő alkotókat díjaztak a Magyar Operett Napján

A hagyományokhoz híven idén is átadták a Budapesti Operettszínházban az évad legjobb musical- és operettszínészének járó kitüntetéseket, valamint díjazták a legígéretesebb pályakezdőt. Emellett elismerést adott át a Musica Hungarica Kiadó képviseletében Éliás Tibor, a kiadó alapítója is.
Vizuál

„Ég a napmelegtől a kopár szík sarja” – Online nézhető Jankovics Marcell Toldi-sorozata

A Duna Televízió vetítéssorozatát követően a Médiaklikk oldalra költözött Jankovics Marcell nagyszabású, utolsó animációs sorozata, a Toldi. Az Arany János eposzából készült, festői látványvilágú animációs film igazi mestermű, amelyből már készül az egész estés változat is. 
Jazz/World

Magyarországon lép fel a norvég jazzdíva, Rebekka Bakken

November 2-án pótolja tavaly elmaradt koncertjét a Müpában Rebekka Bakken, aki zenéjével előszeretettel távolodik el a hagyományos műfaji kategóriáktól és otthonosan mozog a pop, illetve blues világában is.
Klasszikus

Kivételes az akusztikája az üvegfalú Magyar Zene Házának – VIDEÓ

Hamarosan a közönség előtt is megnyitja kapuit a Magyar Zene Háza, melyben a napokban lezajlott az akusztikai tesztelés és eredmények minden elképzelést felülmúltak.
Vizuál

Ahol a diákok szombaton is iskolába akarnak járni - Erős István rektor a Képzőművészeti Egyetem jubileumi évéről

A jubileumi, 150. tanév gazdag programsorozatáról, a képzőművészet újrapozicionálásáról, pedagógiai módszerekről és új tanszékek indításáról beszélgettünk a Magyar Képzőművészeti Egyetem nemrég kinevezett rektorával, Erős Istvánnal, aki azt is elárulta, hogy mitől tart a legjobban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

Lájkszámot a vérképleletbe

A Zeneakadémia Kamarazene Tanszékének vezetője. Szólistaként megfordult Európa rangos koncerttermeiben, bemutatkozott Tokióban, Moszkvában, New Yorkban; turnézott Indiában; Vietnámban pedig az első magyar muzsikus volt, aki megszólaltatta Bartók műveit. A Liszt-díjas zongoraművésszel, Fülei Balázzsal, Liszt Ferenc születésének napján, október 22-én beszélgettünk.
Klasszikus ajánló

Az ítélet harsonái – emlékezés Verdi gyászmiséjével

Halottak napjához közeledve Verdi nagyszabású gyászmiséjét, a Requiemet adja elő a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Énekkar a Müpában, a fiatal olasz karmester, Giacomo Sagripanti vezényletével.
Klasszikus videó

Kivételes az akusztikája az üvegfalú Magyar Zene Házának – VIDEÓ

Hamarosan a közönség előtt is megnyitja kapuit a Magyar Zene Háza, melyben a napokban lezajlott az akusztikai tesztelés és eredmények minden elképzelést felülmúltak.
Klasszikus interjú

Minden hangjegy közös érdek – interjú Kelemen Barnabással és Keller Andrással

Az ’56-os forradalom évfordulóján egész napos programmal tiszteleg a hősök előtt a Concerto Budapest. A Magyar Kincsek Ünnepén olyan zeneművek is elhangoznak, amelyekkel máskor nemigen lehet találkozni. Az érdeklődőket pedig talán kellemes meglepetésként éri, milyen gazdag a zeneirodalmunk.
Klasszikus ajánló

Díjnyertes női zeneszerzők az Óbudai Danubia Zenekar műsorán

Missy Mazzoli és Dobrinka Tabakova műve is szerepel azon a Zeneakadémiai koncerten, melynek karmestere és brácsaszólistája az Óbudai Danubia Zenekar visszatérő vendége, Maxim Rysanov lesz.