Klasszikus

Vásáry André: Der König der (Stille) Nacht

2010.11.28. 08:46
Ajánlom
Vásáry André – az egyetlen férfiszoprán Magyarországon, aki rendelkezik az első Éj királynője és Mozart egykori sógornője, Josepha Hofer hangterjedelmével – harmadik lemezének műsorát a karácsonyi hangulat jegyében állította össze. Persze beszélgetés közben az Ünnep koncepciójának részletein kívül sok más kérdés is fölmerült.

- Bár az irodai munkákhoz viszonyítva operaénekesnek lenni sem kimondottan polgári foglalkozás, az Ön pályája idáig is elég kacskaringósan vezetett, korábban még légiutas-kísérőként is dolgozott. Hogyan választotta mégis az éneklést?

- Valójában nézőpont kérdése, mi kacsakringós és mi nem. Számomra kifejezetten egyenesnek, egyértelműnek tűnik az eddigi pályafutásom. Mindig is az éneklés volt az első. Az egész egy miskolci operaversennyel kezdődött, amit megnyertem, aztán Bostonban folytattam a tanulmányaimat.

- Miért éppen ott?

- Mert a magyar zeneoktatási rendszerben nagyon kevés a kreativitás, a nyitottság, a segítő szándék, és igazság szerint nem tudtak mit kezdeni velem, külföldön pedig éppen nagyon felfutott a kontratenorok és férfiszopránok iránti érdeklődés. Itthon még ennek a két hangfajnak a megkülönböztetése is vita tárgya, engem is Franciaországban világosítottak fel egyszer, amikor kontratenornak aposztrofáltam magam, hogy valójában férfiszoprán vagyok, ami még ritkább. Kontratenorok nem énekelnek Éj királynőjét, az ő hangterjedelmük altnak vagy mezzónak felel meg a női szólamok közül. Egyszerűen muszáj volt elmenni a lehetőségek és a tapasztalatok sokasága miatt. Aztán meg muszáj volt visszajönni, persze, mert Európában a művészeti oktatás színvonala általában sokkal magasabb, mint Amerikában. Míg én oda akartam kijutni, onnan mindenki Európába szeretett volna jönni.

- Ha már a nyitottság szóba került: hogyan lehet összeegyeztetni a televíziós sztárkeresőt a bécsi Staatsoperrel?

- A Staatsopert nem érdekelte semmi ilyesmi, csak az számított, hogy a hangom megfelel-e a szerep kívánalmainak. Ott nem foglalkoznak háttérből előbányászott dolgokkal, és nem magyarázzák bele őket az ember életébe. Én egyébként a televíziót egyfajta kultúrmissziónak tekintettem. A visszajelzések szerint sok ember kedvet kapott a klasszikus zenéhez a produkciómon keresztül, elmentek az Operába és rájöttek, hogy egészen más élmény, mint amikor gyerekkorukban feszengtek ott és semmit nem értettek az egészből. Szerintem ez nemes dolog volt, bár tudom, hogy sokan elítélik. Örülnék, ha újra bekerülhetne valamelyik tehetségkutatóba egy-két klasszikus zenei képzést kapott énekes.

- A klasszikus zene rangját féltő kritikák nem nehezítik meg az itthoni karrierjét?

- Nem érzem, hogy megnehezítenék. Lesz koncertem az Olasz Intézetben, kaptam felkérést a Művészetek Palotájától, a Debreceni Filharmonikus Zenekartól, hamarosan adventi templomi turnéra indulok, Vásáry Tamás pedig vállalta, hogy az Ünnep jótékonysági lemezbemutató koncertjén, december 14-én a Kongresszusi Központban a Szombathelyi Szimfonikusokat dirigálja.

- Hogyan állt össze a lemez műsora?

- Kilencven százalékban komolyzenei felvételek szerepelnek rajta, a többi számot pedig karácsonyi örökzöldekből válogattuk össze. Amikor elképzeltem a lemezt, különböző karácsonyi hangulatok jelentek meg előttem, az ünnepi sütés-főzés, a nyugodt várakozás és a karácsonyi vacsora képei, és arra törekedtem, hogy a lemez valamennyi szituáció méltó kísérője legyen lelki és zenei tartalmát tekintve egyaránt. Hogy az is megtalálja benne a saját ünnepét, aki vallásos és az is, aki vidámabb élményeket keres karácsonykor.

- A pályafutása, a nyilatkozatai és a felvételei is tükrözik a stíluskeresztezés, a crossover iránti érdeklődését. De hogyan lehet ezt megvalósítani úgy, hogy a klasszikus zene esztétikai értéke megmaradjon, hogy a crossover több legyen a „klasszikusok diszkóritmusban" szinkopált ütőseffektusainál?

- A crossover esetében számomra mindig az eredeti mű a kiindulópont. Ráadásul a Nessun dormát például én sem éneklem el „könnyítve", ahhoz mindig olyan darabokat keresek, amelyek eleve illenek a populáris stílushoz. Inkább arról van szó, hogy a személyiségem mindkét oldalon ki tudja fejezni magát. Alapvetően klasszikusan képzett operaénekes vagyok, de itt is, ott is van jó zene. Csak az számít, amit a zene ad az embereknek, és ki merem jelenteni, hogy a komolyzenének crossover közegben szinte nagyobb a sikere, mint a könnyűzenei slágereknek, jobban magával ragadja az embereket. Nem egy üldözendő dolog ez.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Chaplin, az elfeledett zeneszerző zseni

Legtöbb filmjéhez maga komponált zenét, pedig nem tudott kottát olvasni. Egy időben sehova nem ment a hegedűje nélkül, és zeneszerzőként Oscar-díjat is nyert. Chaplin kevéssé ismert arca a muzsikusé.
Klasszikus

Ez a csellóirodalom egyik legszebb versenyműve

Dvořák egyik legszebb művével, a h-moll gordonkaversennyel búcsúzik a Müpa közönségétől a Pannon Filharmonikusok ebben az évadban.
Plusz

Létünk legizgalmasabb momentuma a felfedezés – Interjú Novák Péterrel

Javában tart a Partitúra zenei, művészeti road show új szériájának forgatása. Novák Péterrel rendező tapasztalatairól, forgatásokról, témaválasztásról mesélt, és arról is, hogy lehet-e kultúra nélkül élni.
Vizuál

Színes, szélesvásznú életműdíjak a magyar film ünnepén

Megszámlálhatatlan filmben és televíziós alkotásban játszottak az 5. Magyar Filmhét életműdíjasai: Andorai Péter, Bánsági Ildikó, Bodrogi Gyula, Koncz Gábor és Venczel Vera. A díjátadóval megkezdődött a filmhét, hét kategóriában összesen 203 filmet vetítenek a Corvin moziban.
Jazz/World

Alinda Chagallról és tüdőkapacitásáról is kérdezte Horgas Esztert

Folytatódik a heti rendszerességgel jelentkező portréinterjú széria, melyben Veiszer Alinda kérdezi a Zsidó Művészeti Napok művészeit. Horgas Eszter fuvolaművésszel arra is kitértek, mennyire kemény fizikai munkát jelent a fuvola, és hogy jönnek ehhez a gumimatracok.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Elhunyt Martin Böttcher, Németország egyik legsikeresebb filmkomponistája

A Winnetou-filmek legendás zeneszerzőjét kilencvenegy éves korában, szombatra virradóra érte a halál a schleswig-holsteini Rendsburgban.
Klasszikus ajánló

Ez a csellóirodalom egyik legszebb versenyműve

Dvořák egyik legszebb művével, a h-moll gordonkaversennyel búcsúzik a Müpa közönségétől a Pannon Filharmonikusok ebben az évadban.
Klasszikus magazin

Chaplin, az elfeledett zeneszerző zseni

Legtöbb filmjéhez maga komponált zenét, pedig nem tudott kottát olvasni. Egy időben sehova nem ment a hegedűje nélkül, és zeneszerzőként Oscar-díjat is nyert. Chaplin kevéssé ismert arca a muzsikusé.
Klasszikus hír

Kínába vitte Balázs János Bartók III. zongoraversenyét

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar nyitotta a Csiangszui Nemzetközi Zenei Fesztivál programját a kínai Nankingban Balázs János zongoraművész közreműködésével, Hamar Zsolt vezényletével.
Klasszikus london

Fischer Ádám is fellép a Royal Albert Hallban

A holdra szállás 50., Viktória királynő születésének 200., a Proms megalapítója, Henry Wood születésének 150. évfordulójára emlékezik a BBC Proms rendezvénysorozata, amelyen idén először környezetvédelemmel kapcsolatos zeneműveket is műsorra tűztek.