Klasszikus

Vásáry-ciklus

2004.04.28. 00:00
Ajánlom
A Mérleg-vendéglőben vártuk össze a társaságot. Zemplényi Feri csak nem jött, pedig egyszerre indultunk el több autóval. Egy idő után valaki kiment megnézni, hova lett. Az autójában ült a vendéglő előtt, és Beethoven IV. szimfóniáját hallgatta. Nem tudta abbahagyni, mert nem lehetett. Vásáry Tamás vezényelt. Azóta a Mérlegből maradt az M, Feriből a „Z. F. emlékére” – és az új hír, hogy Vásáry lemondott a Rádiózenekar főzeneigazgatói posztjáról. Ám Beethoven-ciklusa újra kezdődik.

A bérlethez igényes műsorfüzet társul, ami ma már követelmény, ha egy együttes jövőjét is biztosítani szeretnénk. A hétfő-kedd este előadott első koncerten Beethoven Egmont-nyitánya, c-moll zongoraversenye és Eroica-szimfóniája hangzott el. Az együttesnek eddig nem volt szokása az efféle duplázás, én a kedd esti koncertet hallgattam meg – sokak szerint a hétfői összefogottabb volt. Ám amíg mindkét este zsúfolásig megtelik a Zeneakadémia, nem különbözhet a két koncert színvonala. Mindezt persze csak hallomásból tudom, nem lévén ott hétfő este, de remélem, valóban a gyengébb koncertről szól e beszámoló

Vásáryval amúgy ambivalens a viszonyom: a bevezetőben említett Beethoven-ciklus a kilencvenes évek közepén aratott nagy sikert, akkoriban számos remek Vásáry-hangversenyt hallottam – azóta bizony gyengébbeket is. Most ráadásul igen kritikus helyen, a harmadik sor bal szélén ültem, ahonnan a hatodik hegedűpult hallatszik a legjobban – igen tanulságos, ha egy együttest akarunk megítélni.

Vásáryt, a zongoristát inkább régi felvételei alapján tartom nagyra. Mostanában kimondottan tanárosnak érzem zongorázását, Gödöllőn pl. attól féltem, megáll és „kibeszél” a Goldberg-variációkból vagy a Schumann-fantáziából (ahogy szeptemberi szólókoncertjén a ráadásdarabokban meg is tette). Amúgy szeretem a pedagógusi-zeneelemzői attitűdöt, és Vásáry ilyen szerepben „futott be” idehaza igazán, videókazettán fennmaradt műmagyarázó hangversenyeit most könyv formában is megkaphatjuk, rajongótábora ereklyeként őrzi ezt a ritka élményt. Magam nem mindig tudom eldönteni, mennyi az ihlet, mennyi a póz működésében, biztos racionálisabb alkat vagyok, naprendszerem középpontjában sem Hamvas Béla áll. De az is biztos, hogy Vásáry bármikor képes csodát tenni.

Erre vártam kedd este. Az Egmont-nyitány nagyon határozottan indult, és e határozottság mindvégig megmaradt – az egész hangversenyen. A nyitány amúgy inkább diadalmas arcát mutatta, mint az ötvenhatosat, de ez is benne van. Nincs viszont benne a csúnya fagottbaki – ami sajnos szintén jellemző volt a koncertre.

A c-moll zongoraverseny nem az a mű, amit kimondottan könnyű lenne zongora mellőle eldirigálni (bár egyik legszebb felvételén Edwin Fischer szintén e kettős szerepben hallható). Vásáry sokszor válla rándításával, szemöldöke biccentésével irányította a zenekart – mely talán e műben volt leginkább együtt. Érdekes módon főként olyankor, amikor kísérni kellett a zongorát. Máskor (pl. a harmadik tétel fugátójában) a szólamoknak sokszor közük sem volt egymáshoz. Vásáry zongorajátékára is hasonlót tudok mondani: a legnehezebb, technikai bravúrokat követelő részeket fölényesen oldotta meg (kiemelném pl. az első tétel kadenciáját – zeneileg is e tétel befejezése és a második kezdete sikerült legszebbre), aztán egyszerűbb helyeken (a második tétel elején egy előkében) „begörcsölt”. E hibák ellenére nagyon szép előadást hallhattunk, a mű dallamívei töretlenül kapcsolódtak egymásba. A hangsúly inkább a szintézisen, mint az analízisen volt, de ki bánja, ha a harmadik tétel olyan lendülettel és beethoveni humorral szólal meg, ahogy Vásáry keze alatt. Ráadásként a műhöz tán legközelebb álló Beethoven-tételt, az Appassionata-szonáta lassú tételét hallhattuk, s ha egy-egy technikai megtorpanás itt is volt, Vásáry befelé forduló megközelítése nagy élményt nyújtott.

A szünet után az Eroica-szimfóniába vágtak bele, a szó szoros értelmében. Vásáry gyors tempója szemmel láthatólag meglepte a zenekart, nem is értett minden szólam egyet vele, és ennek hangot is adtak... A főtéma visszatérésénél a karmester mindig megpróbálta fokozni az addigra bizony olykor leeresztő tempót, amire a hallgatóság már számított, de a zenekar továbbra sem mindig. Itt derült ki (ld. még a hatodik pultot, no meg a pontos brácsásról szóló vicceket), mennyire nem árt, ha egy zenekar olykor kemény dresszúrát kénytelen elszenvedni – most bizony ennek a hiánya volt hallható.

Vásáry amúgy ezúttal ismét analitikus felfogásban vezényelt, érdekes volt pl. hallani, ahogy a mű három fugátóját ennyire középpontba állította. Az egyre több hibát vétő zenekar és a gyakran csúnya hangzás ellenére a lendületes, határozott, diadalmasan harsány felfogás, melyet ezen az estén hallhattunk, az Eroica egyik arca. Vásáry vezénylésében azt szeretem, hogy nem állítja, hogy a művet csak így lehetne játszani – mindig azt érzem, egy másik pillanatban más részletre irányítaná figyelmünket. De mindig a zene vezérelte ihlet materializálódik keze alatt – akkor is, mikor nem tökéletesen.

Korai lenne elébe menni a dolgoknak, mégis megkockáztatom: ha a Rádiózenekar olyan új vezető karmestert kap, aki talán nagyobb munkafegyelmet és koncentrálást követel (akár kevésbé humánus módszerekkel), Vásáry (remélhetőleg rendszeres) vendégszereplései még nagyobb élményt nyújtanak majd. Akkor a csodához nem csak a pillanatnyi ihlet lesz adva, hanem a materiális-technikai háttér is.

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

Kihirdették a 2021-es Prima Primissima Díj nyerteseit

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott pénteki gálaesten.
Színház

„Az operettek a szüleim, a musicalek pedig a férjeim” – 90 éve született Galambos Erzsi

Balerinának készült, az operettek és musicalek koronázatlan királynője lett. Már gyerekkorában megtalálták a kisebb szerepek, később pedig olyan színészlegendákkal lépett színpadra, mint Somlay Artúr, Básti Lajos, Latabár Kálmán vagy Honthy Hanna. 1931. december 5-én született Galambos Erzsi.
Jazz/World

Elhunyt Kóbor János

78 éves korában elhunyt Kóbor János, az Omega együttes frontembere. A zenészt hetek óta kórházban kezelték koronavírus-fertőzéssel.
Klasszikus

Muzsika a vizek felett – séta a hamburgi Elbphilharmonie-ban

Januárban lesz öt éve, hogy megnyitotta kapuit Európa egyik legkülönlegesebb koncertterme, a hamburgi Elbphilharmonie. A hullámokat formázó épület egy pompás akusztikájú, nagy koncerttermet és egy kisebb kamaratermet rejt magában.
Klasszikus

„Fontos, hogy ismét közel kerüljünk a közönséghez” – Beszélgetés Dinyés Somával

December 16-án családjával ad koncertet az Óbudai Társaskörben Dinyés Soma, akit régizenei munkásságáról és karnagyi tevékenységéről is sokan ismernek. A művész a koncert kiinduló ötlete mellett az utánpótlás-nevelés kérdéseiről és a kóruséneklés fontosságáról is mesélt

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

Magyar Valentin: „Minél szélesebb repertoár kiépítése a célom”

Az ifjú zongoraművész neve nemcsak a szakmabeliek, de a zenerajongók körében is egyre ismerősebben cseng. Rendszeres szereplője a hazai és külföldi koncertéletnek, feltűnt a Virtuózok televíziós tehetségkutatóban is, nemrég pedig weimari versenyeredményétől volt hangos a sajtó. Most az MVM Zrt. jóvoltából frissen átadott Junior Prima díja kapcsán beszélgettünk.
Klasszikus ajánló

Koncerttel és parfümmel ünnepli 210 éves jubileumát a Pannon Filharmonikusok

A december 9-én a Kodály Központban és december 10-én a Müpában elhangzó est programján a zenekar alapítójának, Lickl Györgynek egy ősbemutatója is szerepel.
Klasszikus hír

Próbaéneklést hirdet a Magyar Rádió Énekkara

A Magyar Rádió Énekkara próbaéneklést hirdet határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott tenor és basszus énekművész állásra. Jelentkezési határidő: 2022. január 6.
Klasszikus magazin

Muzsika a vizek felett – séta a hamburgi Elbphilharmonie-ban

Januárban lesz öt éve, hogy megnyitotta kapuit Európa egyik legkülönlegesebb koncertterme, a hamburgi Elbphilharmonie. A hullámokat formázó épület egy pompás akusztikájú, nagy koncerttermet és egy kisebb kamaratermet rejt magában.
Klasszikus ajánló

Fiatal karmestertehetség vezényli az Óbudai Danubia Zenekart

Holly Hyun Choe, az Eötvös Péter Alapítvány mentorprogramjának résztvevője lesz az Óbudai Danubia Zenekar december 7-i koncertjének karmestere. A műsoron a szintén mentorált zeneszerző, Donghoon Shin egy műve is elhangzik.