Klasszikus

Vashegyi György: A Dardanus a zenészek operája

2020.03.05. 16:45
Ajánlom
Majd' három évszázaddal a mű születése után hazánkban is elhangzik Jean-Philippe Rameau operája, a Dardanus. Az Orfeo Zenekar és a Purcell Kórus koncertje előtt a karmestert, Vashegyi Györgyöt kérdeztük a barokk ritkaságról.

Március 8-án Rameau Dardanus című operáját mutatják be a Müpában. A francia barokkot talán még a németnél is kevésbé ismerjük. Mi ennek az oka?

A német, az angol vagy az olasz barokkot sem ismerjük elég jól, de ez nem is könnyű feladat, mivel egy százötven éves korszakról beszélünk, amelyet Monteverdi Orfeójától Bach haláláig jelöltek ki a zenetörténészek. Valójában még a szakemberek számára sem felmérhető, hogy milyen kiterjedésű repertoárról van szó.

A francia barokk egyik nehézsége, hogy természetesen köti a nyelv és a kulturális közeg. Ritka az olyan énekes, mint Jonas Kaufmann, aki németként felért a francia és az olasz repertoár csúcsára, de Maria Callas esetében például nem biztos, hogy a legnagyobb alakításait francia operákban nyújtotta. Az énekesek dolgát nehezíti, hogy Franciaországban két évszázada elvált már egymástól a színpadi és a hétköznapi kiejtés, így fordulhat elő, hogy egy nem francia énekes kiejtése jobb lesz színpadon.

Milyen példákat tudna mondani?

Nem lehet raccsolni, például abban a szóban, hogy alors, meg kell pörgetni az R betűket. De hasonló gondok akadhatnak a toldalékok kiejtésével. A Versailles-i Barokk Zenei Központ által összegyűjtött énekesgárda felerészben francia, de van köztük angol, belga, görög nemzetiségű művész is.

Jean-PhilippeRameau-123008.jpg

Jean-Philippe Rameau

Jean-Philippe Rameau operája, a Dardanus most hangzik el először Magyarországon. A teljes mű nem túl ismert, a belőle készült szvit már inkább.

A szvit valóban népszerű, a Dardanus-re pedig már a 18. században azt mondták, hogy „a zenészek operája”.

1739-ben az első bemutató közönsége is érezte, hogy az opera dramaturgiailag gyenge, de a zene csodálatos. Így történt, hogy teljesen átírták 1744-ben, majd Rameau 1760-ig még számos változtatást ejtett. Az ő stílusa sokat változott ekkor.

Minek volt ez köszönhető?

A legtöbb zeneszerző megmarad életében egyetlen helyen, és nem változik sokat a stílusa. (Persze vannak kivételek, például Telemann, Haydn vagy Stravinsky.) Rameau viszont más volt. Ötven éves volt, amikor színpadi szerzőként bemutatkozott, a Hippolyte et Aricie (1733) új időszámítást jelentett a francia zenetörténetben. Életének hátralévő 31 évében több operát írt, matuzsálemi kort ért meg 18. századi viszonylatban.

Az Orfeo Zenekar és a Purcell Kórus a hazai historikus mozgalom legfontosabb képviselői. Mit jelent a korhű megszólalás?

Nem többet, mint hogy az ember próbálja megérteni a műveket.

Amíg a historikus mozgalom el nem indult, természetes volt, hogy minden korszak a saját nyelvére fordítja az előző korszakok műveit.

Elképesztő, hogy Händel Messiása mennyire átalakul Mozart átiratában. Pedig Mozart nem átírni akarta a műveit, csak hozzáférhetővé tenni. Ennek a szemléletnek szakadt vége a ’60-70-es években. Mert hát milyen stílusra fordítanánk le ma Mozartot? Vagy Bachot? Szerintem a kortárs és a régizene közötti legfőbb különbség, hogy a szerző életben van, vagy sem. Ha él, kérdezhetek tőle. Ha nem, akkor azt a hangzást kell választanom, amit a szerző elképzelhetett. A régizenei előadásmód végtelen szabadságot jelent, ezért más minden korhű felvétel.

A Dardanus bemutatója a Versailles-i Barokk Zenei Központ és a Müpa együttműködésének eredménye. Lehet már tudni, mik lesznek a következő felfedezések?

Természetesen, hiszen 2023-ig már napra pontosan be vannak osztva az énekeseink és a zenészeink. 2020 novemberében Mondonville-motettákat játszunk a Zeneakadémián, 2021 márciusában Rameau Les fêtes d'Hébé című operáját a Müpában. 2021 szeptemberében, Pannonhalmán Gervais motettákat, majd a Müpában Cardonne Omphale című operáját adjuk elő. 2022 márciusában a Zeneakadémián egy francia romantikus operát, a Müpában pedig Leclair Scylla et Glaucus című operáját játsszuk.

A fejlécképen Vashegyi György. Fotó: Rinzing Kelsang.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Jazz/World

Shadows in the Forest, avagy milyen törékeny az élet – ALBUMPREMIER

Shadows in the Forest címmel jelent meg az MZK Publishingnál Palotás Gábor ütőhangszeres művész új marimba-albuma, amelynek a címadó dalból készült videóklipje is most a Fidelión debütál.
Színház

Pihe-puha babaszoba, nyers hús és brutalitás – Interjú Kiss-Végh Emőkével és Sodró Elizával

Mennyire határozzák meg az életünket azok a sebek, amelyeket tizenévesként szerzünk? – egyebek mellett erre keresi a választ a Darázs című krimi. Az előadásban látható két színművésszel beszélgettünk a bullying jelenségéről, a karakterekben rejlő sötétség szépségeiről, a független színházak helyzetéről, valamint arról, kedvesnek kell-e lennünk egymással.
Klasszikus

„A fiatal énekeseknek bizonyos szerepekre gondolniuk sem lenne szabad” – Elīna Garanča a pálya buktatóiról

A cseh Opera+ oldalnak nyilatkozott Elīna Garanča opera-énekesnő, a videóban arról mesélt Jan Bubák karmesternek, hogyan építette fel a karrierjét, és milyen veszélyek leselkednek egy pályakezdő művészre.
Vizuál

Párizsi éjszakák, napozó nők – A Vaszary-kiállításon jártunk

„Nem volt soha egyéb szándékom, vágyam: festeni akartam! Ez az autoszuggesztió nekem oly természetes volt, hogy annak ellenkezőjét nem is tudtam volna elgondolni” – írta naplójába Vaszary János, a 20. század egyik legnépszerűbb magyar festője, akinek kiállítása szeptember 14-től látható a Magyar Nemzeti Galériában. 
Klasszikus

Elhunyt Fodor Tamás hegedűművész

A Budafoki Dohnányi Zenekar egykori koncertmesterét, a Pesti Vigadó munkatársát váratlanul érte a halál. Egykori munkahelyei fájó szívvel emlékeztek rá.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus gyász

Elhunyt Fodor Tamás hegedűművész

A Budafoki Dohnányi Zenekar egykori koncertmesterét, a Pesti Vigadó munkatársát váratlanul érte a halál. Egykori munkahelyei fájó szívvel emlékeztek rá.
Klasszikus ajánló

Szórakoztató és addiktív – a Janoska Ensemble Budapesten

Világsztárok unszolására alapították meg az együttest, a The Beatles lábnyomát taposva újítanak, Bachot és Bartókot vegyítik jazzel és poppal – a Janoska Ensemble pimasz virtuozitásában a Zeneakadémia közönsége is megmártózhat októberben.
Klasszikus videó

„A fiatal énekeseknek bizonyos szerepekre gondolniuk sem lenne szabad” – Elīna Garanča a pálya buktatóiról

A cseh Opera+ oldalnak nyilatkozott Elīna Garanča opera-énekesnő, a videóban arról mesélt Jan Bubák karmesternek, hogyan építette fel a karrierjét, és milyen veszélyek leselkednek egy pályakezdő művészre.
Klasszikus beszámoló

Mély hangok bűvöletében – Beszámoló az 5. Marton Éva Nemzetközi Énekversenyről

Idén ismét megrendezték a Marton Éva Nemzetközi Énekversenyt, az ötödik megmérettetés egy hete alatt a fiatal művészek zongora, majd zenekar kíséretével bizonyíthatták tehetségüket. Végignéztük a verseny szeptember 5-től 11-ig tartó élő fordulóit.
Klasszikus interjú

„Minden mű önmagában kerek egész” – Interjú Ránki Dezsővel

Bach azon zeneszerzők közé tartozik, akiknek a zenéjét különösen szívesen adja elő – mondja Ránki Dezső, aki a Concerto Budapest szeptember 24-i koncertjén a komponista két versenyművét játssza majd. A Kossuth-díjas zongoraművésszel ebből az alkalomból beszélgettünk.