Klasszikus

Vashegyi György: A Dardanus a zenészek operája

2020.03.05. 16:45
Ajánlom
Majd' három évszázaddal a mű születése után hazánkban is elhangzik Jean-Philippe Rameau operája, a Dardanus. Az Orfeo Zenekar és a Purcell Kórus koncertje előtt a karmestert, Vashegyi Györgyöt kérdeztük a barokk ritkaságról.

Március 8-án Rameau Dardanus című operáját mutatják be a Müpában. A francia barokkot talán még a németnél is kevésbé ismerjük. Mi ennek az oka?

A német, az angol vagy az olasz barokkot sem ismerjük elég jól, de ez nem is könnyű feladat, mivel egy százötven éves korszakról beszélünk, amelyet Monteverdi Orfeójától Bach haláláig jelöltek ki a zenetörténészek. Valójában még a szakemberek számára sem felmérhető, hogy milyen kiterjedésű repertoárról van szó.

A francia barokk egyik nehézsége, hogy természetesen köti a nyelv és a kulturális közeg. Ritka az olyan énekes, mint Jonas Kaufmann, aki németként felért a francia és az olasz repertoár csúcsára, de Maria Callas esetében például nem biztos, hogy a legnagyobb alakításait francia operákban nyújtotta. Az énekesek dolgát nehezíti, hogy Franciaországban két évszázada elvált már egymástól a színpadi és a hétköznapi kiejtés, így fordulhat elő, hogy egy nem francia énekes kiejtése jobb lesz színpadon.

Milyen példákat tudna mondani?

Nem lehet raccsolni, például abban a szóban, hogy alors, meg kell pörgetni az R betűket. De hasonló gondok akadhatnak a toldalékok kiejtésével. A Versailles-i Barokk Zenei Központ által összegyűjtött énekesgárda felerészben francia, de van köztük angol, belga, görög nemzetiségű művész is.

Jean-PhilippeRameau-123008.jpg

Jean-Philippe Rameau

Jean-Philippe Rameau operája, a Dardanus most hangzik el először Magyarországon. A teljes mű nem túl ismert, a belőle készült szvit már inkább.

A szvit valóban népszerű, a Dardanus-re pedig már a 18. században azt mondták, hogy „a zenészek operája”.

1739-ben az első bemutató közönsége is érezte, hogy az opera dramaturgiailag gyenge, de a zene csodálatos. Így történt, hogy teljesen átírták 1744-ben, majd Rameau 1760-ig még számos változtatást ejtett. Az ő stílusa sokat változott ekkor.

Minek volt ez köszönhető?

A legtöbb zeneszerző megmarad életében egyetlen helyen, és nem változik sokat a stílusa. (Persze vannak kivételek, például Telemann, Haydn vagy Stravinsky.) Rameau viszont más volt. Ötven éves volt, amikor színpadi szerzőként bemutatkozott, a Hippolyte et Aricie (1733) új időszámítást jelentett a francia zenetörténetben. Életének hátralévő 31 évében több operát írt, matuzsálemi kort ért meg 18. századi viszonylatban.

Az Orfeo Zenekar és a Purcell Kórus a hazai historikus mozgalom legfontosabb képviselői. Mit jelent a korhű megszólalás?

Nem többet, mint hogy az ember próbálja megérteni a műveket.

Amíg a historikus mozgalom el nem indult, természetes volt, hogy minden korszak a saját nyelvére fordítja az előző korszakok műveit.

Elképesztő, hogy Händel Messiása mennyire átalakul Mozart átiratában. Pedig Mozart nem átírni akarta a műveit, csak hozzáférhetővé tenni. Ennek a szemléletnek szakadt vége a ’60-70-es években. Mert hát milyen stílusra fordítanánk le ma Mozartot? Vagy Bachot? Szerintem a kortárs és a régizene közötti legfőbb különbség, hogy a szerző életben van, vagy sem. Ha él, kérdezhetek tőle. Ha nem, akkor azt a hangzást kell választanom, amit a szerző elképzelhetett. A régizenei előadásmód végtelen szabadságot jelent, ezért más minden korhű felvétel.

A Dardanus bemutatója a Versailles-i Barokk Zenei Központ és a Müpa együttműködésének eredménye. Lehet már tudni, mik lesznek a következő felfedezések?

Természetesen, hiszen 2023-ig már napra pontosan be vannak osztva az énekeseink és a zenészeink. 2020 novemberében Mondonville-motettákat játszunk a Zeneakadémián, 2021 márciusában Rameau Les fêtes d'Hébé című operáját a Müpában. 2021 szeptemberében, Pannonhalmán Gervais motettákat, majd a Müpában Cardonne Omphale című operáját adjuk elő. 2022 márciusában a Zeneakadémián egy francia romantikus operát, a Müpában pedig Leclair Scylla et Glaucus című operáját játsszuk.

A fejlécképen Vashegyi György. Fotó: Rinzing Kelsang.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Ingyenesen nézheti Andrew Lloyd Webber musicaljeit a YouTube-on

Bár a szolgáltatás ingyenes lesz, a nézőket arra bátorítják, hogy adakozzanak egy-egy alapítványnak a koronavírus-járvány közepette, amikor a színházak bezártak.
Klasszikus

A Zeneakadémia tanárai péntek esténként a remény dallamát játsszák erkélykoncerten

A párizsi és a lyoni Conservatoire közös felhívása nyomán először április 3-án, majd minden pénteken este 7-kor Marc-Antoine Charpentier Te Deumának jól ismert prelúdiuma szólal meg. A Zeneakadémia örömmel fogadta a felkérést: minden héten más oktatója játssza a dallamot erkélykoncerten.
Klasszikus

Gyakran ismételt kérdések a hárfáról – Razvaljajeva Anasztázia válaszol

Új sorozatunkban, amelynek címe: Hangszertár, zenekari művészeket és szólistákat kértünk arra, mutassák be szakmájuk legfontosabb eszközét. Razvaljajeva Anasztázia a klasszikus zenei színtér egyik legizgalmasabb hangszerese. Egyértelmű volt, hogy ha hárfáról van szó, hozzá kell fordulnunk.
Könyv

Az orvos, aki naplót vezetett Auschwitzban

Eddy de Wind műve különbözik minden más, a holokausztról és a haláltáborokról szóló beszámolótól, a zsidó orvos feljegyzései ugyanis nem visszaemlékezések, hanem a helyszínen született naplóbejegyzések. A szerző fia arról is mesélt, szülei története hogyan hatott az egész családra.
Színház

„Ami a szőnyeg alatt van” – Bíró Kriszta könyvet ír Molnár Piroskáról

Az életrajzi mű a Corvina Kiadónál készül, szerzője, az Örkény Színház többkötetes íróként is számon tartott művésze régóta jól ismeri Molnár Piroskát, így bizalmasan tud vele beszélgetni a szakmáról és életéről.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus Hangszertár

Gyakran ismételt kérdések a hárfáról – Razvaljajeva Anasztázia válaszol

Új sorozatunkban, amelynek címe: Hangszertár, zenekari művészeket és szólistákat kértünk arra, mutassák be szakmájuk legfontosabb eszközét. Razvaljajeva Anasztázia a klasszikus zenei színtér egyik legizgalmasabb hangszerese. Egyértelmű volt, hogy ha hárfáról van szó, hozzá kell fordulnunk.
Klasszikus hír

A Zeneakadémia tanárai péntek esténként a remény dallamát játsszák erkélykoncerten

A párizsi és a lyoni Conservatoire közös felhívása nyomán először április 3-án, majd minden pénteken este 7-kor Marc-Antoine Charpentier Te Deumának jól ismert prelúdiuma szólal meg. A Zeneakadémia örömmel fogadta a felkérést: minden héten más oktatója játssza a dallamot erkélykoncerten.
Klasszikus interjú

Ha ennek vége, első dolgom találkozni a zenekarommal

Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító karmestere azt mondja, hozott a járványhelyzet jót is a rossz mellett. De vannak dolgok, amelyek ne maradjanak így. Például, hogy nem találkozhat a zenekarával.
Klasszikus gyász

Elhunyt Peskó Zoltán világhírű magyar karmester

83 évesen, hosszas betegség után március 31-én elhunyt Peskó Zoltán - tájékoztatta lapunkat a művész családja.
Klasszikus koronavírus

Autókból zenélnek a MÁV Szimfonikusok

Zenészek vezetik a naponta útnak muzsikáló indított autókat.