Klasszikus

Vashegyi György: A Dardanus a zenészek operája

2020.03.05. 16:45
Ajánlom
Majd' három évszázaddal a mű születése után hazánkban is elhangzik Jean-Philippe Rameau operája, a Dardanus. Az Orfeo Zenekar és a Purcell Kórus koncertje előtt a karmestert, Vashegyi Györgyöt kérdeztük a barokk ritkaságról.

Március 8-án Rameau Dardanus című operáját mutatják be a Müpában. A francia barokkot talán még a németnél is kevésbé ismerjük. Mi ennek az oka?

A német, az angol vagy az olasz barokkot sem ismerjük elég jól, de ez nem is könnyű feladat, mivel egy százötven éves korszakról beszélünk, amelyet Monteverdi Orfeójától Bach haláláig jelöltek ki a zenetörténészek. Valójában még a szakemberek számára sem felmérhető, hogy milyen kiterjedésű repertoárról van szó.

A francia barokk egyik nehézsége, hogy természetesen köti a nyelv és a kulturális közeg. Ritka az olyan énekes, mint Jonas Kaufmann, aki németként felért a francia és az olasz repertoár csúcsára, de Maria Callas esetében például nem biztos, hogy a legnagyobb alakításait francia operákban nyújtotta. Az énekesek dolgát nehezíti, hogy Franciaországban két évszázada elvált már egymástól a színpadi és a hétköznapi kiejtés, így fordulhat elő, hogy egy nem francia énekes kiejtése jobb lesz színpadon.

Milyen példákat tudna mondani?

Nem lehet raccsolni, például abban a szóban, hogy alors, meg kell pörgetni az R betűket. De hasonló gondok akadhatnak a toldalékok kiejtésével. A Versailles-i Barokk Zenei Központ által összegyűjtött énekesgárda felerészben francia, de van köztük angol, belga, görög nemzetiségű művész is.

Jean-PhilippeRameau-123008.jpg

Jean-Philippe Rameau

Jean-Philippe Rameau operája, a Dardanus most hangzik el először Magyarországon. A teljes mű nem túl ismert, a belőle készült szvit már inkább.

A szvit valóban népszerű, a Dardanus-re pedig már a 18. században azt mondták, hogy „a zenészek operája”.

1739-ben az első bemutató közönsége is érezte, hogy az opera dramaturgiailag gyenge, de a zene csodálatos. Így történt, hogy teljesen átírták 1744-ben, majd Rameau 1760-ig még számos változtatást ejtett. Az ő stílusa sokat változott ekkor.

Minek volt ez köszönhető?

A legtöbb zeneszerző megmarad életében egyetlen helyen, és nem változik sokat a stílusa. (Persze vannak kivételek, például Telemann, Haydn vagy Stravinsky.) Rameau viszont más volt. Ötven éves volt, amikor színpadi szerzőként bemutatkozott, a Hippolyte et Aricie (1733) új időszámítást jelentett a francia zenetörténetben. Életének hátralévő 31 évében több operát írt, matuzsálemi kort ért meg 18. századi viszonylatban.

Az Orfeo Zenekar és a Purcell Kórus a hazai historikus mozgalom legfontosabb képviselői. Mit jelent a korhű megszólalás?

Nem többet, mint hogy az ember próbálja megérteni a műveket.

Amíg a historikus mozgalom el nem indult, természetes volt, hogy minden korszak a saját nyelvére fordítja az előző korszakok műveit.

Elképesztő, hogy Händel Messiása mennyire átalakul Mozart átiratában. Pedig Mozart nem átírni akarta a műveit, csak hozzáférhetővé tenni. Ennek a szemléletnek szakadt vége a ’60-70-es években. Mert hát milyen stílusra fordítanánk le ma Mozartot? Vagy Bachot? Szerintem a kortárs és a régizene közötti legfőbb különbség, hogy a szerző életben van, vagy sem. Ha él, kérdezhetek tőle. Ha nem, akkor azt a hangzást kell választanom, amit a szerző elképzelhetett. A régizenei előadásmód végtelen szabadságot jelent, ezért más minden korhű felvétel.

A Dardanus bemutatója a Versailles-i Barokk Zenei Központ és a Müpa együttműködésének eredménye. Lehet már tudni, mik lesznek a következő felfedezések?

Természetesen, hiszen 2023-ig már napra pontosan be vannak osztva az énekeseink és a zenészeink. 2020 novemberében Mondonville-motettákat játszunk a Zeneakadémián, 2021 márciusában Rameau Les fêtes d'Hébé című operáját a Müpában. 2021 szeptemberében, Pannonhalmán Gervais motettákat, majd a Müpában Cardonne Omphale című operáját adjuk elő. 2022 márciusában a Zeneakadémián egy francia romantikus operát, a Müpában pedig Leclair Scylla et Glaucus című operáját játsszuk.

A fejlécképen Vashegyi György. Fotó: Rinzing Kelsang.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Felmondások és tiltakozás az SZFE-n Vidnyánszky Attila kinevezése miatt

Zsámbéki Gábor rendező 41 év tanítás után hagyja ott az Egyetemet, és követi példáját Gáspár Máté megbízott intézetvezető is, aki lemondásával az SZFE modellváltásának elve és gyakorlati megvalósítása ellen is tiltakozik. Mindez azután, hogy a minisztérium bejelentette: Vidnyánszky Attila vezetheti az Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumát.
Zenés színház

Először vezényel női karmester a Salzburgi Ünnepi Játékokon

A világ legnagyobb komolyzenei fesztiváljának, az idén százéves Salzburgi Ünnepi Játékok programsorozatának szervezői a koronavírus-járvány árnyékában számos biztonsági intézkedést rendeltek el a fellépők és a nézők egészségének megóvása érdekében.
Színház

Otthagyja a Nemzetit Bánsági Ildikó

A színésznő a közösségi oldalán jelentette be, hogy felmondott a Vidnyánszky Attila vezette teátrumban.
Zenés színház

Pietro Mascagni sosem tudta felülmúlni a Parasztbecsület sikerét

Mascagni számos műfajban alkotott: első fia emlékére írt gyászmisét, komponált zongoradarabot, szimfóniát, kantátát, egyházi zenét, dalokat, operettet, sőt filmzenét is, ennek ellenére szinte csak erről az operájáról ismert. Hetvenöt éve, 1945. augusztus 2-án halt meg Pietro Mascagni olasz zeneszerző, a Parasztbecsület komponistája. 
Jazz/World

Barabás Lőrinc: Úgy énekelsz, amilyen ember vagy

Hajlamos egyedül maradni a színpadon, a zenéjét is belső utazásnak tartja. Barabás Lőrinc trombitáján úgy szól a jazz, hogy arra a popra éhes fülek is megnyílnak. Augusztus 13-án a Kultkikötő badacsonyi színpadán lép fel a Random Szerda. Csütörtökön.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus gyász

Elhunyt Leon Fleisher, az évtizedeken át csak bal kezével játszó amerikai zongorista

Elhunyt 92 éves korában Leon Fleisher világhírű amerikai zongorista, aki egy betegség miatt évtizedeken át csupán bal kézzel játszott. A zenész rákbetegségben halt meg vasárnap - írja a bbc.com.
Klasszikus ajánló

Megvan az idei Kaposfest teljes programja

Augusztus 16–19. között megújult arculattal érkezik a 11. Kaposfest – Nemzetközi Zenei és Művészeti Fesztivál Várdai István és Baráti Kristóf művészeti vezetésével. Az idei esemény időtartamában ugyan rövidebb, de annál színesebb lesz.
Klasszikus portré

Kortársai zenészként és orgonaszakértőként ismerték

Bárki viheti annyira mint ő, ha kitartóan gyakorol - vélekedett minden idők egyik legnagyobb zenei lángelméje. 1750. július 28-án halt meg Johann Sebastian Bach, aki más jelölt hiányában kapta csak meg a Tamás-templombeli állást.
Klasszikus hír

Ide hallgasson! – Új, miniatűr zeneművet írt Kurtág György

A 94 éves mester is csatlakozott Fekete-Kovács Kornél kezdeményezéséhez, és egy miniatűr elektronikus kompozíciót alkotott egy meglévő témára.
Klasszikus hír

Biatorbágy városának zenekara lett az Erkel Ferenc Kamarazenekar

A harmincöt éves együttes a jövőben a „Biatorbágy Hangja” címet viseli, és végre otthonra lelt a Pest megyei városban.