Klasszikus

Vashegyi György: "A magyar művészet elpusztíthatatlan"

2018.05.23. 11:04
Ajánlom
A Magyar Művészeti Akadémia székházaként működő Pesti Vigadó 1865-ös megnyitása óta kulturális, művészeti központként működik.

- Elnök úr őriz-e emlékeket az épületről gyermekkora vagy egyetemi tanulmányai idejéből?

Azok után, hogy gyerekkoromban – 1970-ben született általános iskolásként, mint más is – először 1980 körül jártam az épületben, fontos zenei élmények értek itt. A '80-as évek közepén, gimnazistaként Bach: Máté-passiójának hatására döntöttem a zenei pálya mellett, s ha jól emlékszem, a művet élőben Magyarországon először éppen itt hallottam, talán 1986-ban.

- Emlékszik-e még az első alkalomra, amikor fellépett a Díszteremben? Kötődik valamilyen egyedi esemény e koncertjéhez?

- 1992 körül vezényeltem először a felújítás előtti Díszteremben. Akkor együtteseimmel Bach egyházi kantátáiból adtunk elő hármat (ehhez a szokásunkhoz mostanáig hűek maradtunk, nemigen telt el hangversenyévadunk Budapesten azóta se Bach-kantáták nélkül) – itt vezényeltem első alkalommal például a BWV 21 jegyzékszámú Ich hatte viel Bekümmernis-t, mely szintén nagyon fontos mű az életemben: ez volt az első Bach-kantáta, melyet megismertem. Az épület felújítása előtti időszakban sokszor koncerteztem még itt, néha karmesterként, de akkoriban elsősorban közreműködő continuo-játékosként, csembalón vagy orgonán játszva: sokat játszottam itt Hollerung Gábor barátom produkcióiban, de emlékezetes számomra a Kocsis Zoltán által vezényelt Bach: h-moll mise is, ami 2000 karácsonya előtt néhány nappal volt itt, melyben szintén én ültem az orgonánál.

Vashegyi György vezényel

Vashegyi György vezényel (Fotó/Forrás: Rinzing Kelsang)

- A világ számos hangversenytermében fellépő művészként milyen tapasztalata, meglátása van Liszt és Wagner 1875-ös közös hangversenyének helyszínéről? Ön szerint miben rejlik a helyszín különlegessége, milyen műfajú zenei művek valóak ide?

- Semmilyen általam ismert itthoni, történelmi koncerthelyszín nem ment át akkora (és kizárólag örömteli) átalakuláson felújítása alkalmával, mint a Pesti Vigadó: jelenleg – a történelmileg hitelesebb állapot visszaállításával - szó szerint nem lehet ráismerni a teremre, s felújítás előtti állapotát figyelembe véve, ez nem is feltétlenül baj...

Most remek az akusztika kis, közepes és nagyobb apparátus számára egyaránt, és szédítő érzés elgondolni, kik adtak már koncertet a múltban itt, Budapest Zeneakadémia és Operaház előtti korszakának legfontosabb zenei helyszínén!

A Magyar Művészeti Akadémia nagyon fontosnak tartja, hogy megemlékezzünk e gazdag zenei múlt kiemelkedő pillanatairól: ennek jegyében például 2018. december 10-én rekonstruáljuk majd azt a hangversenyt, melyet kereken 150 esztendővel korábban, ezen a napon Clara Schumann adott a Pesti Vigadóban.

- Elnök úrról ismert, hogy a régi zene kiemelkedő ismerője, szakértője, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar alapítója. Mit nevezhetünk ma régi zenének?

- Sokan, sokféle választ adnak erre a kérdésre, az én véleményem (amellyel egyébként nem vagyok egyedül a világban) elég radikális:

számomra minden régi zene, melynek zeneszerzője már nem él.

Szerintem Petrovics Emil vagy Szokolay Sándor életműve is ebbe a kategóriába tartozik már, hiszen ha elő akarnám adni valamelyik művüket, immár sajnos nem kérdezhetem meg tőlük, hogy ennél vagy annál a résznél pontosan milyen előadásra gondoltak. Míg például, amikor Gyöngyösi Levente barátommal együtt dolgozunk, és felvetem neki a próba folyamán, hogy mi lenne, ha az a crescendo, amelyet ő eredetileg a huszonötödik ütemben kezd, inkább a huszonnegyedikben lenne, arra kapok valamilyen autentikus választ: olyat, amelyet egy kottától, de még egy hang- vagy képfelvételtől sem kaphatok meg soha. Magyarul az előadónak a kotta mellett – amennyiben nincs élő zeneszerző – kötelező kutatnia is, legyen szó akár Monteverdiről, Bachról, Brahmsról, vagy akár Bartókról.

Vashegyi György

Vashegyi György (Fotó/Forrás: Török Máté)

- A XX. század közepéig bélhúrokkal szólaltak meg a művek, majd teret nyertek a fémhúrok. Fellépéseiken hallhatóak régi hangszerek, vagy másolataik? Nem okoz törést hangzás szempontjából e váltás, hiszen egészen biztosan máshogy szólalt meg a XVII. században bélhúron egy mű, mint ma fémhúron?

- Manapság szinte mindannyian az úgynevezett „modern" (azaz a mai korban használatos állapotú és típusú) hangszereken szerezzük első zenei tapasztalatainkat. Ezek után a korabeli/korhű hangszerek az első találkozáskor persze furcsának tűnhetnek, de

mindenkit biztosíthatok arról, hogy minden régi mű előadásához mégis azok a hangszerek a legmegfelelőbbek, melyekre a zeneszerző eredetileg komponált.

Gyakran elhangzó érv, de szerintem egyszerűen szamárság azt állítani, hogy (mondjuk) Beethoven elégedetlen volt kora hangszereivel, például korabeli zongorájával, s ezért – miközben mégis be kellett érnie vele – egy új, mindent elsöprő csodafegyver jövőbeni feltalálásáról ábrándozva komponált úgy, ahogy. Valljuk be, nem túl logikus felvetés, hogy egy alkotó (és természetesen sikerre vágyó) zeneszerző így gondolkozna: tudom, hogy jelenleg sajnos szörnyen rosszul szól, amit írok, de türelem – halálom után 100 éven belül csak feltalálnak egy olyan hangszert, amelyen jobb lesz.

- A Nemzeti Filharmonikus Zenekar Lukács Ervin-bérletének részeként 2018. május 24-én - Rohmann Ditta csellóművésszel lépnek fel. Mit hallhat a közönség a koncerten, mivel készülnek?

- A Nemzeti Filharmonikus Zenekar felkérésére ezúttal kizárólag magyar zeneszerzők (Erkel, Dubrovay, Csiky és Kodály) műveiből álló koncertet fogok vezényelni május 24-én, ezt a műsort másnap Veszprémben is megismételjük. Nagy öröm számomra, hogy alig 6 nappal később, május 30-án pedig a Határon Túli Magyar Zenészek Szimfonikus Zenekara és a Purcell Kórus élén egyik kedvenc művemet, Joseph Haydn: Évszakok című oratóriumát is előadhatom.

KÉRDEZZ-FELELEK

- Kitől tanulta a legfontosabbat, s hogyan hasznosítja ezt az életben?

- Nagyon szerencsés és boldog ember vagyok – azt hiszem, a legfontosabb dolog, amit életemben kaptam, a keresztény hit, melyet minden nap csodálatos módon megerősít a zene, amellyel foglalkozhatom. Ilyen a mélyen vallásos, főleg német lutheránus zene (Johann Sebastian Bach, Johann Christoph Bach, Buxtehude...), de ugyanilyen erőt ad például a francia barokk is (elsősorban Rameau) és a bécsi klasszikusok (főleg Joseph Haydn és Mozart).

- Mi a kedvenc könyve?

- Sajnos az elmúlt években olvasásra sokkal kevesebb időm volt annál, mint amennyit erre szeretnék szánni: nagyon különböző műfajú és világlátású szerzőket (Wodehouse, Merle, Friedell, Buchanan) egyaránt kedvelek.

- Mi a kedvenc filmje?

- Ha egy kedvenc filmrendezőt kellene mondanom, Pedro Almodovar-t említeném, még ha legutóbbi filmjei nem is mind állnak hozzám annyira közel, mint például a 2000 körül születettek (Mindent anyámról, Beszélj hozzá). Ezeken kívül az egyik legtökéletesebb általam ismert film a Mások élete – mindenkinek ajánlom!

- Mit tart legnagyobb művészeti sikerének?

- Azt, hogy 1990/91 óta nemcsak életben tudtunk maradni együtteseimmel, az általam alapított Purcell Kórussal és Orfeo Zenekarral, hanem sokat fejlődhettünk és egy nagyon gazdag szakmai programot valósíthattunk meg: azt hiszem, sok mindennel sikerült gazdagítanunk a magyar zenei életet.

- Jelenleg milyen művészeti projekten dolgozik, mit tervez?

- A Purcell Kórussal és Orfeo Zenekarral a következő években óriási feladatok álnak előttünk – most, amikor véglegesítem ezt az interjút, éppen Párizsban vagyok, ahol következő Rameau-produkciónkra (a rendkívül népszerű Les Indes Galantes c. opera 1761-es verziójának újkori bemutatójára és lemezfelvételére) próbáltam a résztvevő énekes szólistákkal.

- A jövőben mivel szeretne foglalkozni?

- Következő három évem legfontosabb feladata természetesen az, hogy a Magyar Művészeti Akadémia elnökeként helytálljak: elnökként szeretnék sokat tenni a magyar művészeti és kulturális élet fejlődéséért. Emellett természetesen zenész maradok, s elnökségem után „visszaváltozom" főállású muzsikussá.

- Mit szeret legjobban a Pesti Vigadó épületében?

- Azt, hogy gyönyörűen felújított állapotában most is itt áll a Duna partján: mint tudjuk, ez az épület a főváros sokszor zaklatott és nehéz sorsában is példátlanul sok szenvedésen és pusztításon esett át. Létezése mintha azt sugallná minden pillanatban, hogy a magyar művészet elpusztíthatatlan.

KONCERTAJÁNLÓ

Rohmann Ditta csellóművész és Vashegyi György karmester

Lukács Ervin bérlet

Időpont: 2018. május 24. (csütörtök) 19:30

Helyszn: Díszterem

Jegyár: 2.500 Ft, 3.500 Ft

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Karinthy Vera: „Felelősséggel dolgozom a színház jövőéért”

A Karinthy Színház alapítójának lánya lapunknak úgy nyilatkozott, jelenleg tárgyalások folynak a színház jövőjéről, a támogatások lehetőségeiről.
Színház

„Praktikusan nekem is távoznom kell” – Megszólalt a Karinthy Színház egyik ügyvezetője

A produkciós vezetői feladatokat is ellátó Kerekes-Katz Petra, a Karinhty Színházat működtető kft. egyik tulajdonosa a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében azt írja, a korábbi művészeti vezetőhöz, Földes Eszterhez hasonlóan, „praktikusan” neki is távoznia kell.
Klasszikus

Anne-Sophie Mutter elkapta a koronavírust

A német hegedűművész bejelentette, hogy pozitív lett a COVID-19 tesztje. Bizakodik a felépülésben.
Tánc

„A humor minden karanténból kiszabadul” – Novák Ferenccel beszélgettünk születésnapján

A Kossuth-díjas koreográfus, rendező – a szakmában csak ’Tatának’ hívják – ma 89 éves. Születésnapján hívtuk föl, és most tudtuk meg tőle: 1 millió forintot ajánlott föl – a Magyar Táncművészek Szövetségén keresztül – tíz, a karantén miatt állás nélkül maradt táncosnak. Úgy gondolja: a Nemzet Művésze cím arra kötelezi őt, hogy visszaadjon a közösségének. Boldog születésnapot, Novák Ferenc!

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

Balázs János: Ez a kényszerleállás segít utat találni önmagunkhoz

A Fidelio „Művészi szabadság” című sorozatában ismert művészeket kérdezünk arról, mivel töltik az önkéntes izoláció napjait. Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész életében is változott néhány dolog: például több ideje jut ráérős beszélgetésekre, de nem érzi úgy, be lenne zárva.
Klasszikus gyász

Elhunyt Krzysztof Penderecki lengyel zeneszerző

Nyolcvanhat éves korában, hosszú és súlyos betegség után vasárnap elhunyt Krzysztof Penderecki neves lengyel zeneszerző, a kortárs zene kiemelkedő alakja - közölte a lengyel sajtó.
Klasszikus playlist

Klasszikusok merengős és borongós estékre

Zenei válogatásunk magányos vagy csöndes estékhez, amikor egy forró bögre teával az ember átadja magát a semmittevésnek, a meditációnak, majd előbb-utóbb az álomnak is.
Klasszikus hír

Anne-Sophie Mutter elkapta a koronavírust

A német hegedűművész bejelentette, hogy pozitív lett a COVID-19 tesztje. Bizakodik a felépülésben.