Az előző esten, a zeneszerző születésének évfordulóján, március 25-én tartott koncerten az 1., a 3. és az 5. kvartett szólalt meg, míg a most vasárnapi koncerten a 2., 4. és 6. vonósnégyes hangzik majd el. Bartók Béla ezen művei a 20. századi zene klasszikussá vált alkotásai, és bár e hat műre sokan ciklusként tekintenek, az egyes darabok meglehetősen eltérő stílusúak. és változatos körülmények között keletkeztek.
A 2. vonósnégyes az I. világháború éveiben, 1915 és 1918 között készült több részletben. A lírai, érzelmes, személyes hangú nyitó szonátatételt arabos-romános, barbár Scherzo követ, amelyet lassú, rezignált finálé kerekít le. A II. világháború előestéjén, 1939-ben keletkezett 6. vonósnégyes szintén lassú tétellel ér véget: e gyászzene abból a Mesto (szomorú) anyagból építkezik, amely bevezetőként az egyes tételeket – a gyengéd, szelíd nyitótételt, a groteszk Marciát és a hasonlóan drámai Burlettát – keretezi. A 4. vonósnégyesét pedig 1928-ban, alig egy évvel a még előadatlan 3. után írta meg Bartók,
ez az első olyan öttételes műve, amelyben tematikus kapcsolat van az átellenes tételek (I. és V., II. és IV.) között.
Nem véletlen, hogy a szeriális zene úttörő zeneszerző analitikusai e kompozícióban találták meg a kulcsot a magyar mester oeuvre-jéhez.
Jegyek ide kattintva érhetők el.
Támogatott tartalom.
Fejléckép: Korossy Kvartett (fotó: Felvégi Andrea)
hírlevél
